Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-14 / 37. szám

www.ujszo.com I 2018. február 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Csak semmi pánik Furcsa, de a túl jól teljesítő amerikai gazdaság miatt zuhant a tőzsde DUDÁS TAMÁS Nehéz hetet zártak a tőzs­dék világszerte. New Yorktól Tokióig zuhan­tak a részvényárfolya­mok, és évek óta nem látott bizony­talanság lopta be magát a befektetők gondolataiba. ANew York-i tőzsde hétfői fekete napja, amely a Dow Jo­nes tőzsdeindex 1175 pontos törté­nelmi esését hozta, rányomta a bé­lyegét az egész heti kereskedésre. A pánikhangulat a hét végére kicsit alábbhagyott, de a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi és gazdasági vál­ság emléke ott kísért a háttérben. Az a válság is az amerikai pénz- * ügypiacokról indult, és romlásba döntötte az egész világgazdaságot. Ma mindenki azt szeretné tudni, hogy most van-e komoly ok a pánik­ra, vagy ez csak egy múló rosszullét a világ tőzsdéin. A jó hír az, hogy a világgazdaság helyzete ma stabilabb, mint a tíz év­vel ezelőtti válság kezdetekor volt. A kulcsfontosságú gazdaságok egész­séges növekedést mutatnak, és még az elmúlt években gondokkal küsz­ködő eurózóna gazdasági kilátásai is jelentősen javultak. A munkanélkü­liség sokéves mélyponton van szinte mindenhol, és a vállalati szféra nye­reségessége is növekszik világszerte. Nem meglepő ezért, hogy a tőzsdék jelentős árfolyamesése felkészület­lenül érte az elmúlt években növeke­déshez szokott befektetőket. Még a sokat látott elemzők is gyakran ta­nácstalanul tárták szét a karjukat, a piacokon uralkodó pánikhangulatot nem tudták teljesen megmagyarázni. Lehet, hogy furcsának hangzik, de az elmúlt hét eseményeire az ameri­kai gazdaság túl jó teljesítménye a leggyakoribb magyarázat. A befek­tetők ugyanis attól tartanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés inf­lációt gerjeszt, erre pedig az amerikai jegybank agresszív alapkamat­emeléssel fog válaszolni. A maga­sabb kamat megnehezíti a háztartá­sok és a vállalati szféra hitelezését, ez pedig a befektetési kedv és a fo­gyasztás csökkenéséhez vezet. In­nen már nincs messze a gazdasági visszaesés, amely az USA-ból ki­terjedhet az egész világgazdaságra. Persze, ma senki sem tudja, mikor és milyen mértékben emel kamatot az amerikai jegybank, de a piaci sze­replők számára már ennek a lehető­sége is elég volt a részvények ki­árusításának elkezdéséhez. Ahogy az lenni szokott, gyorsan megjelent a tőzsdékre jellemző csordaszellem is, és sok befektető azért adott el, mert kitört a pánik és a többiek is eladtak. A nehéz napok ellenére azonban szinte teljesen biztos, hogy ez még nem a következő pénzügyi válság. A hét végére lenyugodtak a kedélyek, és a befektetők elkezdték józanabbul mérlegelni a piacok helyzetét. Ok is látják, hogy a világgazdaságban je­lenleg nincsenek olyan töréspontok, amelyek a nemzetközi tőkepiacok gyors összeomlását tudnák okozni. Fel kell készülni azonban a piaci bi­zonytalanság növekedésére, a közel­jövőben egy-két rossz hír is elég lesz ahhoz, hogy a piacok újra hullám­­vasúttá váljanak. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Egy kis infúzióra szorul a Wall Street bikája rr Trump eladja a Nemzetközi Űrállomást Az ok egyszerű: nem termel nyereséget. Mondjuk nem is ezért építették. A tudósokat megdöbbentette a bejelentés. A Trump-kormányzat Föld körüli kereskedelmi vállalkozást csinálna a Nemzetközi Űrállomásból (ISS), amelyet nem a kormány, hanem ma­gáncégek üzemeltetnének - írta a Washington Post a NASA egyik bel­ső dokumentumára hivatkozva. A Fehér Ház azt tervezi, hogy 2024 után felhagy az űrállomás közvetlen szövetségi finanszírozásával, és át­adja azt a magánszektornak. A dön­tés nem jelenti azt, hogy az űrállomást fel kell számolni, elképzelhető, hogy az iparnak szüksége lehet az ISS egyes részeire vagy képességeire, így egy jövőbeli kereskedelmi platform­ként szolgálhat - írta az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hi­vatal (NASA). „A NASA a követke­ző hét évben kitelj eszti nemzetközi és kereskedelmi kapcsolatait, hogy biz­tosítsa a folyamatos emberi hozzáfé­rést és jelenlétet az alacsony Föld kö­rüli keringési pályán” - tette hozzá a szervezet. 2019-es költségvetéséhez a NASA 150 millió dollárt kér a kormánytól. Ezt az összeget évente növelné, hogy kifejleszthesse a szükséges kereske­delmi kapacitásokat, és az átadásig működőképessé tegye azokat. Bár az ISS privatizációjának mi­kéntjéről nem derültek ki részletek, már most többen bírálták a terveket, főleg annak fényében, hogy az Egye­sült Államok eddig csaknem 100 milliárd dollárt költött az űrállomás megépítésére és működtetésére. Ted Cruz, Texas állam republikánus sze­nátora azt mondta, reméli, hogy az ISS állami támogatásának megszün­tetéséről szóló hírek „annyira alapta­lanok, mint a jetiről szóló történe­tek”. „Az egyik legostobább dolog, amit tehetsz, az az, hogy törlőd azo­kat a programokat, amelyekbe milli­­árdokat öltél, amikor még sokáig hasznukat vehetnéd” - mondta. Az ISS kutatási, nem pedig nyere­­ségmaximalizálási céllal készült - mutatott rá Andrew Rush, az űrállomáson 3D nyomtatási techno­lógiával tárgyakat készítő Made In Space vezérigazgatója. A tervekhez a nemzetközi partne­reknek is lesz egy-két szavuk — hívta fel a figyelmet egy másik szakértő, Frank Slazer. A Nemzetközi Űrállo­más „mindig is egy nemzetközi épít­mény lesz, amelyhez az amerikai kormány részvételére és a nemzetkö­zi együttműködésre egyaránt szük­ség van” - tette hozzá. Az űrállomás üzemeltetésében 16 ország vesz részt: az USA, Oroszor­szág, Japán, Kanada, Brazília és az Európai Űrügynökség 11 állama. (MTI) I 7 Cyberböjt VERES ISTVÁN ájberböjtnek ejtjük magyarul, és azt jelenti, hogy bizonyos ideig tartózkodunk a digitállis csatornákról befogadott in­formáció fogyasztásától. Például böjti megfontolásból, mint Bandika és Ervin, akik azon kapták magukat reggeli kapucsínójukat kevergetvén, hogy máma van hamvazószerda és Valentin­­nap egy személyben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak Bandika kevergette a kapucsí­­nót, elősegítve a kristálycukor feloldódását, Ervin cukor és kevergetés nélkül hörpölte a kávéízü habolmányt. A lényeg pedig, hogy ez a két jó barát cyberböjtöt hirdetett az idei nagyböjtre, megfogadván, hogy meg­fosztják magukat a képernyő kínálta kellemes és kellemetlen jelenségek­től, negyven napig. Olyannyira komolyan vették a fogadalmat, hogy majdnem közölték munkaadójukkal is, hogy nem ülnek számítógéphez a következő hetekben, tehát vagy adjon nekik számítógépet nem igénylő feladatot, vagy ne legyen tekintettel eredményeikre. Aztán felderengett előttük a lépés feleslegessége, hiszen munkanélküliek voltak mindketten. Hosszú idő óta ették a munkanélküliek keserű kenyerét, ami számukra igazából csak papíron volt keserű, hiszen nem voltak megélhetési gondja­ik. Családi örökségük eltartotta őket, ők pedig zavartalanul figyelhették a világjelenségeit. Az idei nagyböjt idejére viszont a befelé fordulást választották, a digitá­lis világ helyett az analógban próbálnak túlélni, és a negyven nap letelte után összevetik az eredményt, majd beszámolnak róla egy külföldi tudo­mányos szaklapban. Lelki tisztítókúrának is elnevezhették volna elképze­lésüket, viszont Bandika és Ervin nem szerették az olyan kifejezéseket, mint a lelki tisztítókúra. Ennél jobban már csak az olyan kifejezések ide­gesítették őket, mint a müvészlélek vagy a szürke eminenciás. A böjttel kapcsolatban pedig arra jutottak, hogy a lakosság böjtorientált része egy­általán nincs könnyű helyzetben a mai modem viszonyok között. Mert ha ötven-száz évvel ezelőtt (vagy még régebben) futott neki valaki a nem evésnek és nem fogyasztásnak, viszonylag könnyű dolga volt, hiszen a la­kosság tetemes hányada egész évben éhezett. Nem voltak Jednoták, sem egyéb boltok, kiszámíthatatlan volt az ellátás. Az információfogyasztásról nem is beszélve: azt a kevés hírt, ami eljutott hozzájuk, egymástól hallot­ták. Most meg ám- és információcsömörben vergődünk, és teljes képte­lenség kivitelezni egy negyvennapos böjtöt. Talán időszerű lenne egy törvénycsomag a komolyan böjtölni szándé­kozóknak, hogy legalább a munkaadójuknál ne élje őket hátrányos meg­különböztetés amiatt, hogy a megtisztulás reményében néhány hétig be­érik kevesebbel. FIGYELŐ Rezsibiztos: az olcsó gáz brüsszeli ármány Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Terrorelhárítási Központban tett látogatása során fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy az E.ON energiaszolgáltató olcsób­ban adja gázt, mint a magyar állami gázszolgáltató, és ezzel beavatko­zik az országgyűlési választásokba. Az E.ON Hungária hétfőn alákínált a rezsicsökkentett, állami föld­gázáraknak, és évente legalább 13 ezer forinttal alacsonyabb számlát ígér, mint amennyit az állami NKM Földgázszolgáltató Zrt.-nél kell fizetni. Egy ideje már nyilván­való, az állam által megállapított hatósági ár drágább a szabadpiaci árnál. Az E.ON a Világgazdaság­nak azt mondta, pont azért tudja olcsóbban adni a gázt, mert nem a hatóságilag szabályozott forrásból, hanem a szabadpiacon vásárolja a szénhidrogént. Ezen a rezsibiztos Németh Szilárd felháborodott és azt mondta, aki elfogadja az E.ON ajánlatát, az „kimegy a szabadpi­acra” két évre. Az energiacégnek pedig azt üzente:„kicsit fogja vissza az agarakat, és ne avatkoz­zon be a választásokba!” Úgy véli, az E.ON beszállt a választásokba, Brüsszel oldalán, és az EU meg kí­vánja szüntetni minden tagállam­ban a védett piacot. Azzal kapcso­latban is kérdezték, hogy sajtóhírek szerint saját plakáttörvényüket megszegve, a listaárnál olcsóban jutottak plakáthelyekhez. Erre úgy reagált, ez „ócska hazugság”. Arra a felvetésre, hogy ellenzéki pártok nem tudnak plakáthelyekhez jutni, mert a Fidesz mindent lefoglalt, Németh megállapította: a válasz­tási rendszer egyforma lehetőséget biztosít minden pártnak, egyforma a pénzügyi támogatásuk és a hir­detési piachoz is egyformán fémek hozzá. (MTI, ú) Törpepártok, pártnak látszó valamik Újabb négy pártot és egy nemzeti­ségi önkormányzatot vett nyilván­tartásba a magyar Nemzeti Vá­­lasztási Bizottság (NVB). Ezzel 88-ra emelkedett a nyilvántartásba vett pártok száma, négy évvel ez­előtt 71 párt indult a választáson. A négy új nyilvántartásba vett párt a következő: Egyenlőség Roma Párt (ERP); Közös Nevező 2018 (Kö­zös Nevező); Civil Mozgalom; Európai Alternatíva Párt (EU Al­ternatíva). Az induló pártok között többtucatnyi van, amelyről nagy valószínűséggel soha nem hallot­tak a magyar választók. Az április 8-ai parlamenti választáson orszá­gos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fő­városban, legalább 27 egyéni vá­lasztókerületben önálló jelöltet ál­lított. Országos nemzetiségi ön­­kormányzat nemzetiségi listát ál­líthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők legalább egy százaléká­nak ajánlása szükséges. Az orszá­gos listákat március 6-áig kell be­jelenteni az NVB-nél. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents