Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-14 / 37. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. február 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lemondatnák a dél-afrikai elnököt Pretoria. Lemondásra szólította fel a dél-afrikai elnököt a pártja, Jacob Zuma azonban nem fogadta el az ultimátumot, mire az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetősége tegnap úgy döntött, visszahívja őt tisztéből. A kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus végrehajtó bizottságának ülésén 48 órát adtak a korrupciós botrányok sorozatába keveredett politikusnak, hogy lemondjon. Miután erre a hírek szerint nem mutatkozott hajlandónak, további tanácskozás után a párt vezetése a visszahívás mellett döntött. A 75 éves Zuma 2009-től elnök, második mandátuma 2019-ben járna le. (MTI) A NATO az ukrán oktatási törvényről Briisszel. Mivel a NATO ismeri a kisebbségi nyelveket érintő ukrán oktatási törvényt és azt a jelentős kihívást, amely a szabályozás miatt kialakult feszültség megoldását nehezíti Ukrajna és Magyarország között, véleménye szerint mihamarabb megegyezésre kell jutni a kérdésben - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének miniszteri találkozója előtt Stoltenberg elmondta: az ukrán oktatási törvény ügyében beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel és Petro Porosenko ukrán elnökkel is, és sürgette, egyensúlyt kell találni a nemzeti kisebbségekjogainak védelme és egy ország hivatalos nyelvének oktatása kérdésében. (MTI) Alkotmánysértő a román jogi reform Bukarest. Részben alkotmánysértőnek minősítette a román alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag harmadik törvényét is, amely a bírák és ügyészek szakmai szervezetének, a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a működését szabályozza. Valér Domeanu, az alkotmánybíróság elnöke szerint a tavaly decemberben megszavazott jogszabály öt rendelkezése sérti az alaptörvényt. Romániában rendszeresen tüntetnek az ellenzéki szervezetek, amelyek szerint a kormánytöbbség a reform ürügyén politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást. (MTI) Bűnösnek vallotta magát a gázoló Stockholm. Bűnösnek vallotta magát az öt emberéletet követelő, tavaly áprilisi stockholmi gázolásos merénylet feltételezett elkövetője bírósági eljárásának kezdetén. A merénylő ügyvédje jelezte, hogy védence elfogadja az ügyészség által javasolt életfogytiglani büntetést. Rahmat Akilov üzbegisztáni menedékkérő azt állította, hogy hitetlenekkel akart végezni. A merénylő hűséget fogadott az Iszlám Állam dzsihádista szervezetnek is. (MTI) Trump a hadseregre és az utakra költ A NASA szerint a takarékosság jegyében a Trump-kormányzat Föld körüli kereskedelmi vállalkozást csinálna a Nemzetközi Űrállomásból (tasr/ap) Az előterjesztett 2019-es amerikai költségvetési terv keretében a nagyszabású infrastrukturális beruházásokat és a védelmi kiadások növelését vázolta Donald Trump amerikai elnök. Washington. Donald Trump 4,4 ezer milliárd dolláros költségvetési tervezete a 2019-es költségvetési évre jelentősen megnövelve tartalmaz védelmi kiadásokat, míg jelentősen csökkentve egyes, alanyi jogon járó szociális kiadásokat, köztük például az idősek egészségügyi ellátását segítő Medicare vagy a szegény rétegeket támogató Medicaid programokat. A terv tartalmazza az amerikai-mexikói határon építendő fal költségeit, valamint a régóta várt infrastrukturális beruházásokra vonatkozó elképzeléseket is. A „Hatékony, hasznos, megbízható: egy amerikai költségvetés” címet viselő terv 18 milliárd dollárt különítene el a déli határfalra, 85,5 milliárdot szánna a veteránok egészségügyi ellátásának javítására, 13 milliárdot irányoz elő az opiáttartalmú kábítószerek rendkívül elteijedt fogyasztásának visszafogására és a kábítószerfüggők kezelésére. A javaslat leginkább várt eleme azonban az amerikai infrastruktúra megújítására, újjáépítésére vonatkozik. Erre a Fehér Ház 1,5 ezer milliárd dollárt kívánna fordítani. Trump az amerikai utak, országutak, hidak és más infrastrukturális elemek teljes megújítását vázolta fel. (MTI) Heves horvát vita Vucsics miatt Zágráb. Heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben Alekszandar Vucsics szerb államfő zágrábi látogatása miatt: az ellenzék keményen bírálta a horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet hunyva ez utóbbinak az 1991-1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett. Bóján Glavasevic ellenzéki szociáldemokrata képviselő azt hangoztatta, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő megalázta Horvátországot azzal, hogy meghívta szerb kollégáját Zágrábba. Emlékeztetett, hogy Vucsics 1995-ben, a szerbek által elfoglalt területen, a horvát Glinán uszító beszédet tartott, fogadkozott, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság snem lesz Horvátország része, és a szerbek az egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni. Vucsics tegnap tagadta, hogy síkra szállt volna Nagy- Szerbia megteremtéséért. (MTI) Még szigorúbb a Stop Soros Uniós botrány: a Fidesz próbálja Orbán Viktor vejéről Simicska Lajosra terelni a figyelmet ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Miközben az Orbánkormány jelentősen szigorítja „Stop Soros" törvénycsomagot, addig a Fidesz próbálja a kegyvesztett Simicska Lajosra kenni a miniszterelnök vajét, Tiborcz Istvánt érintő, európai uniós források visszafizetésével fenyegető botrányt. Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap azt mondta, a kabinet megvitatta az ún. Stop Soros törvénycsomagra vonatkozó bő 600 beérkezett érdemi javaslatot, és „levonta a megfelelő következtetéseket”. A törvénycsomag szigorított formában kerül majd az Országgyűlés elé - nyomatékosította. A legfőbb változás, hogy nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget írnának elő. A cél, hogy Magyarországon migrációt szervezni, támogatni vagy finanszírozni csak engedély birtokában lehessen, amelyet a belügyminiszter adna meg a nemzetbiztonsági vonatkozások megvizsgálása után - ismertette. Völner Pál igazságügyi államtitkár kiemelte, ehhez a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell. A szolgálatoknak kötelességük lesz nemzetbiztonsági szempontból átvizsgálni a kérelmező szervezeteket. Az Elios Innovatív Zrt. ügyében született OLAF-jelentés (Európai Unió Csalás Elleni Hivatala) nyilvánosságra hozatalának időpontja és módja egy politikai akció része - közölte Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter. Az OLAF- jelentés időzítése nem volt véletlen, kizárólag a kampánynak szól - mondta Lázár, aki szerint kizárólag azért foglalkoznak vele, mert a miniszterelnököt akaiják belekeverni. Pedig egyre több részlet derül ki abból a jelentésből, amelyet az OLAF írt az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz erősen köthető Elios Zrt. közbeszerzéseivel kapcsolatban. A jelentés alapján az uniós hivatal nyomozást javasol a magyar hatóságoknak, az EU-nak pedig azt, hogy kéije vissza az összes pénzt, amit Tiborcz cége elnyert, ami legalább 12 milliárd forint. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az Eliosüggyel kapcsolatos uniós jelentésről azt mondta, ez egy „brüsszeli kampányjelentés”, beavatkozás az áprilisi országgyűlési választásba. Ráadásul - tette hozzá - a vizsgált időszakban Simicska Lajos (a Fidesz volt pénztárnoka) volt az Elios tulajdonosa. Tény, hogy Simicska egy ideig valóban érdekelt volt a társaságban, azonban a Fidesz egykori legerősebb gazdasági háttérembere nem vett ki pénzt a cégből, visszaadta azt Tiborczéknak, éppen akkor, amikor igazán beindultak az uniós forrásokkal futó közvilágítási projektek. Simicska távozása után néhány héttel Tiborcz házasságot kötött Orbán Viktor lányával, Ráhellel. Rendkívül körültekintően jár el az MTI hírügynökség az Elios-botránnyal kapcsolatos közlemények publikálásakor. Az ellenzéki LMP szeretett volna közzétenni egy szöveget, amiben Tiborcz helyett T.-ként hivatkoztak Orbán vejére, de fennakadt az írás az állami hírügynökség szűrőjén. „Miközben a miniszterelnök hozzátartozói gazdagodnak, a magyar családoknak egyre többet kel 1 fizetniük: őket fogja terhelni az a 12 milliárd forintos megvonás is, amelyet az OLAF javasolt a T. Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt. által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt” - állt az LMP szövegében. Az MTI úgy érvelt, a közlemény „nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. (MTI, 444.hu, index) Húsz évi börtönbüntetésre ítélték a posztjáról eltávolított dél-koreai államfő barátnőjét, bizalmasát, Csoj Szun Szilt, akit hatalommal való visszaéléssel, kényszerítéssel és kenőpénzek elfogadásával vádoltak. Csoj a 2016 októberében kirobbant politikai és korrupciós botrány központi figurája. Dél- Koreában hatalmas tiltakozás kezdődött, amikor kiderült, hogy a semmilyen tisztséggel nem bíró barátnő befolyással van Pák Gun Hje államfő döntéseire, s ebből busás hasznot húz. Kiderült, hogy Csoj révén az államfő, illetve a kormány hatalmas pénzeket sajtolt ki 50 dél-koreai óriásvállalattól. (Sita/ap) Makacs a grúz exelnök Kijev/Varsó. Nem kér politikai menedékjogot Varsótól Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó, egykori grúz elnök, akit hétfőn kitoloncoltak Ukrajnából Lengyelországba - közölték tegnap ukrán hírportálok. Szaakasvili a NewsOne ukrán tévének nyilatkozva azt mondta, hogy amikor megérkezett a varsói reptérre, felhívták a lengyel belügyminisztérium vezetői, és az volt az első kérdésük, hogy kérni fog-e politikai menedékjogot Lengyelországban. „Azt válaszoltam, hogy nem, nem fogok kérni semmilyen politikai oltalmat” - szögezte le Szaakasvili. Hozzátette, hogy a lengyel hatóságok védelmet biztosítottak számára. Miheil Szaakasvili azt mondta, nem tart attól, hogy kiadják őt Grúziának, ahol a minap távollétében börtönre ítélték. Mint fogalmazott, a tbiliszi hatalom úgy fél tőle, mint „ördög a tömjénfusttől”, és ha az ukrán hatóságok ki akarták volna őt adni, azt már elfogása után megtették volna. Szaakasvili holland felesége és két fia Hollandiában tartózkodik. A holland külügyminisztérium közölte, hogy kész befogadni az egykori grúz elnököt, ha úgy dönt, hogy elhagyja Ukrajnát. Szaakasvili 9 éven át, 2013-ig volt Grúzia elnöke, majd a Viktor Janukovics oroszbarát elnököt megbuktató 2014. évi népfelkelés után Ukrajnában telepedett le, felvette az ukrán állampolgárságot, és 2015—2016-ban - Petro Porosenko elnök szövetségeseként - Odessza megye kormányzója volt, amíg össze nem különbözött az ukrán elnökkel, akit korrupcióval vádolt meg. Porosenko tavaly júliusban fosztotta meg ukrán állampolgárságától. Korábban grúz állampolgárságától is megfosztották, így jelenleg hontalan. Egy grúz bíróság a minap 3 évi börtönre ítélte az exelnököt hivatali hatalommal való visszaélés vádjával. (MTI)
