Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-13 / 36. szám
181 SPORT 2018. február 13. | www.ujszo.com Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti Pjongcsangból Kuzmina óriásit küzdve ezüstérmes Anastasia Kuzmina hétfőn mindenkinek megmutatta, milyen fából faragták. A pjongcsangi Alpensia Biatlonközpontban a női sílövők üldözéséé versenyének a 13. helyről, 54 másodperces hátránnyal vágott neki, ám végül négy lőhibája ellenére is ezüstérmet ünnepelhetett. Sorozatban harmadik olimpiáján szerzett érmet. I Kuzmina gyilkos tem- I póban kezdte a ver- 18 senyt, az első részidő- I nél már ötödik volt, és ■ az első lövészetig máris húsz másodpercet hozott az éllovas Laura Dahlmeieren. „Tudom, mire vagyok képes. Jól mentek a síléceim, olyan tempót diktáltam, ami komfortos volt számomra” - árulta el a verseny után Kuzmina. Miközben a nézők csak ámultak Kuzmina brutális sebességét látva, a tyumenyi születésű sílövő hidegvérrel lőtte le az összes célpontot az első lövészetnél. Dahlmeier sem hibázott, de Kuzmina teljesen más tempót ment, így a második lövészethez már gyakorlatilag ; együtt érkeztek. Itt mindketten egyet rontottak, de a büntetőkor után már Kuzmina volt elöl. A harmadik körben fej fej mellett haladtak, az első álló lövészetnél viszont Kuzmina kettőt hibázott, míg Dahlmeier egyet sem. „Ahhoz, hogy felvegyük Laurával a versenyt, nem : elég jól futni, jól is kell lőni. Úgy tűnik, őt most nem zavarja semmi, sem a hideg, sem a szél” - ismerte el ellenfele kvalitásait Kuzmina. Dahlmeier a negyedik lövészetet is sikerrel, hibátlanul vette, így már semmi nem foszthatta meg második olimpiai aranyától. „Nem készültem külön a szeles körülményekre. Otthon, Garmisch-Partenkirchenben edzem a legtöbbet, de ott mindig szélcsend van, ideális körülmények. De tény, hogy tavaly óta sokat javultam lövészetben extrém helyzetekben is” : -nyilatkoztaanémetversenyző. Kuzmina a harmadik lövészetet követő két büntetőkor után is a második helyen állt, csaknem húsz má: sodperces előnnyel a többiekhez ké-Kuzmina nem hagyta, hogy Bescond megelőzze (TASR-felvétel) pest. Csakhogy a negyedik lövészetben is hibázott egyet, az őt üldöző Anais Bescond viszont nem, így Kuzmina a büntetőkörről kiérve csak egy másodperccel volt a francia versenyző előtt. Kíméletlen csata következett a célig, mivel mindketten remek futók, ráadásul Kuzminának 450 kilométerrel több volt a lábában, mint ellenfelének. De itt mutatkozott meg igazán Kuzmina kőkemény elszántsága - könyörtelenül zárta az íveket, nem engedte maga elé Bescond-t, és végül másodikként siklott át a célvonalon. „Tudom, hogy nem volt éppen példás, ahogyan viselkedtem, de muszáj volt magam mögött tartani Anaist, mert tudtam, hogy ő is nagyon gyors. Folyton a lába elé léptem, nem engedtem a belső ívre, azt mondtam magamban, nem hagyom magam megelőzni!” - nyilatkozta kisimulva, boldogan Kuzmina a mixzónában. A nem éppen az elképzelései szerint sikerült sprint után lehullott róla a teher, felszabadultan versenyzett, s bár a lőhibák bántották, egy percig sem kesergett azon, hogy nem lett aranyérmes. Ez a negyedik érme az olimpiákról, Vancouverben a sprintben győzött, az üldözéses versenyben pedig második lett, négy évvel később Szocsiban ismét diadalmaskodott a sprintben. Gyűjteményét még gyarapíthatja is, mert káprázatos futóformájának köszönhetően a szerdai 15 km-es versenyben és a szombati tömegrajtos viadalon is komoly esélyei vannak. (bt) „Anionért is harcolnom PJONGCSANGI Nem fázok Drága édesanya, üdvözletem küldöm az olimpiáról, jól vagyok, nagyszerűen érzem magam, van sapkám, sálam, kesztyűm, nem fázok. És most kérlek, ne olvasd tovább ezt a cikket. Hogy a csudába ne fáznék. Cudar hideg van. Hoztam magammal ruhákat a három hétre, gondolván, hogy majd egyik nap ezt veszem fel, másik nap azt, ahogy ugye azt az emberek normális esetben szokták, de lassan már ott tartok, hogy minden egyszerre van rajtam. Utoljára akkor voltam ilyen űrhajósnak öltözve, amikor kilenctízévesen szánkázni indultam Gömörön a Gobolyára, és akkor sem önszántamból. A télikabátom, amiben teljesen jól elvoltam január közepén Moszkvában, itt végérvényesen átklasszifikálódott „középső réteggé“ az olimpiai bizottságtól kapott pehelykabát alatt. Méghogy a moszkvai tél... A pjongcsangi tél, az a kemény! Hogy kint hideg van, az egy dolog. Ahogy egy kolléganő megjegyezte, a sportolóknak ebben az időben versenyezniük kell, hát az a mini-DOBOGÓSOK ■ Biatlon Női 10 km. üldözéses verseny: 1. Laura Dahlmeier (német) 30:35,3; (1 büntetőkor); 2. Anastasia Kuzmina (szlovákiai) +29,4 (4); 3. Anais Bescond (Franciaország) + 29,6 (1);... 38. Paulina Fialková (szlovák) +3:58,3 (6). Férfi 12,5 km, üldözéses verseny: 1. Martin Fourcade (francia) 32:51,7 (1 büntetőkor); 2. Sebastian Samuelsson (svéd) +12 (1); 3. Benedikt Doll (Németország) +15,1 (1); ... 27. Martin Otíenáá +3:30 (3); 31. Matej Kazár (szlovákok)+3:50,7 (5). ■ Műkorcsolya Csapatverseny: 1. Kanada (Patrick Chan, Kaetlyn Osmond, Gábriellé Daleman, Meagan Duhamel, Eric Radford, Tessa Virtue, Scott Moir) 73 pont. 2. Olimpiai Sportolók Oroszországból (Mihajil Koljada, Jevgenyija Medvegyeva, Alina Szagitova, Jevgenyija Taraszova, Vlagyimir Morozov, Natalja Szabijako, Alekszandr En-NAPLÓ műm, hogy mi is kibírjuk. Persze puhányak vagyunk, és csalunk, a biatlon első két lövészetét még bentről nézzük végig, és csak utána megyünk ki a lelátóra. Csakhogy egy idő után bent sem az igazi. A kinti mínuszokkal a hősugárzók csak a kis helyiségekben búnak - így a mellékhelyiségekben forróság van, de a sajtóközpont óriási sátrában pechje van annak, aki nem egy melegítő félméteres körzetében ül. (Vagyis 6 emberen kívül mindenkinek, mert a falak mellé 3-3 hősugárzót helyeztek el.) A büfében azért van minden a hűtőben, hogy a kinti raktárban meg ne fagyjon, egy fotós kolléga pedig hiába vitt magával innivalót a pálya mellé, legfeljebb jeget nyalogathatott volna a verseny végére. Egy másik kolléga az első útján a hegyekbe nem győzött dicsekedni, hogy a kimondottan az olimpiára vásárolt bélelt cipőjében a buszban ülve még izzad is a lába. Hazafelé már nem beszélt ilyesmiről, sokáig csendben volt, aztán annyit mondott szűkszavúan, hogy talán már tudja mozgatni a lábujjait. De elvileg nemsokára jön a melegedés. A legközelebbi biatlonos napon talán öt réteg is elég lesz. (bt) bért, Jekatyerina Bobrova, Dmitrij Szolovjov) 66. 3. Egyesült Államok (Nathan Chen, Adam Rippon, Bradie Tennel, Mirai Nagasu, Alexa Scimeca Knierim, Chis Knierim, Maia Shibutani, Alex Shibutani) 62. ■ Hódeszka Női slopestyle: 1. Jamie Anderson (amerikai) 83,00 pont; 2. Laurie Blouin (kanadai) 76,33; 3. Enni Rukajärvi (finn) 75,38;... 24. Klaudia Medlová (szlovák) 34,00. ■ Síugrás Női normálsánc: t. Maren Lundby (norvég) 264,6 pont (105,5 m/110 m); 2. Katharina Althaus (német) 252,6 (106,5/106); 3. Takanasi Szara (japán) 243,8 (103,5/103,5) ■ Gyorskorcsolya Női 1500 m: 1. Ireen Wüst (holland) 1:54,35; 2. Takagi Miliő (japán) 1:54,55; 3. Marrit Leenstra (holland) 1:55,26. ■ Síakrobatika Férfi mogul: 1. Mikael Kingsbury (kanadai) 86,63 pont; 2. Matt Graham (ausztrál) 82,57; 3. Hara Dajcsi (japán) 82,19. A sprint utáni csalódottságot az üldözéses verseny után felszabadult öröm váltotta fel. Anastasia Kuzminával, a szlovák olimpiai küldöttség első pjongcsangi érmesével beszélgettünk. ■ Gratulálunk, Nasztya, a 13. helyről négy lőhibával másodiknak lenni szenzációs eredmény! Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült érmet szereznem. Persze tudom, hogy nem kellett volna négyszer hibáznom, az arany is elérhető lett volna, de így is nagyon elégedett vagyok, mert most azt a színvonalat hoztam, amit elvárok magamtól. A harmadik lövészetnél kár azért a két hibáért, de akkor már az idegesség is megmutatkozott. Bár nagyon szerettem volna Laurával megküzdeni az első helyért a pályán, a hibák után sikerült legyőznöm a belső nyugtalanságomat, azt mondtam magamban, hogy a többiek sem fognak hibátlanul lőni, mert a szél megteszi a magáét. Elégedett vagyok, mindent kiadtam magamból. Egy pillanatig sem engedhetett ki a pályán, mert a finisben szorosan a nyomában járt a francia Anais Bescond. Tudtam, hogy egy erős ellenfél van mögöttem, aki nagyon gyors tud lenni. Igyekeztem taktikusan versenyezni. Tudom, hogy nem éppen példamutató, amit tettem, néhányszor nem engedtem el, a lába elé léptem, beugrottam elé, nem hagytam, hogy megelőzzön. Hálás vagyok azoknak is, akiktől a pálya mellett kaptam az információkat, hogy csak mi ketten harcolunk az ezüstért, ezért csak Anaisra kell figyelnem. A befutónál már tudtam érvényesíteni az edzéseken szerzett tapasztalataimat, hiszen úgy edzettünk itt, mintha az életünk múlna rajta. A célban egy pillanatig átfutott az agyamon, hogy ezt csak álmodom, olyan boldog voltam. A sprintben esélyesként csak 13. lett. Sokan összeomlottak volna, de önt csak még jobban feltüzelte ez az eredmény. A sprint után minden nyomás lehullott rólam, elmúlt az idegességem. Szomorú voltam, hogy nem nyertem, mert mindenki ezt várta, és persze én is szerettem volna győzni. Csalódott voltam, de a stressz mégis elmúlt. Mintha egy nagy kő esett volna le a szívemről, már semmi nem zavart, nem voltam olyan ingerlékeny, mint a sprint előtt. Az üldözéses versenyben már úgy álltam oda a rajthoz: ha sikerül, jó lesz, ha nem, úgy is jó lesz. Ez az ezüstérem igazán boldoggá tesz, mert tudom, hogy Laura nagyon erős ellenfél, és most annyira rendben van, hogy sem a szél, sem a nyomás nem tudja megingatni. Azt kívánom, hogy én is olyan magabiztos legyek, mint ő. A sprintre rányomta a bélyegét az erős szél. Az üldözéses verseny alatt már jobbak voltak a körülmények? Most másképpen fújt a szél, erős széllökések voltak. Talán előnyt jelentett, hogy elöl haladtam, mert az első néhány lőállás egy kicsit szélvédettebb. De állásban nehéz dolgom volt, mert a magasságom miatt engem könnyebben megingat a szél, mint az alacsonyabb versenyzőket. Gyilkos tempóban kezdett, méterről méterre dolgozta le a hátrányát Dahlmeierrel szemben, a többieket pedig könyörtelenül lehagyta. Nem tartott attól, hogy elfárad, mire a lőtérre érnek? Éreztem, hogy jól csúsznak a síléceim, ezért olyan sebességet vákell” lasztottam, ami számomra komfortos volt. Mindig tudok lassítani is, ha már nagyon fáradtnak érzem magam, persze az utolsó körben már nem lehetett lassítani, ott már tényleg mindent beleadtam. Az olimpián nem lehet itt a testvére, Anton Sipulin, akit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem hívott meg az orosz csapat tagjaként Pjongcsangba. Neki is ajánlja ezt az érmet? Megbeszéltük Anionnal, hogy ezen az olimpián két emberért kell harcolnom, magamért és Anionért. Nagyon hiányzik nekem. Örülök, hogy sikerült érmet szereznem, és ha még egyet szerzek, akkor azt Antonnak ajánlom. Ezt az ezüstöt kinek ajánlja? A gyerekeimnek, Jeliszejnek és Oliviának. A sprint után nagyon szomorúak voltak, hogy anyu most egyszeriben nem nyert... Még otthon azzal búcsúztak tőlem, nekik az a legfontosabb, hogy én boldog legyek, de aztán csak hozzátették, hogy jó lenne, ha valamilyen érmet is vinnék nekik... Most, hogy már van egy érme, felszabadultabb? Már a sprint után felszabadult voltam. Persze örültem volna, ha már ott is dobogós lettem volna, de nem így történt. Most viszont már az alap célkitűzést teljesítettük, hamég ezen felül is összejön valami, az már csak bonusz lesz. A15 km-es egyéni versenyt vagy a tömegrajtos versenyt várja jobban? Mindkettőt. Szeretnék javítani a teljesítményemen, mert bár már most is volt javulás a sprinthez képest, a harmadik lövészetem nem sikerült. Tudom, hol hibáztam, úgyhogy remélem, ennél is jobb leszek. (bt)
