Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-13 / 36. szám
161 KULTÚRA 2018. február 13. lwww.ujszo.com A módszeresen kivéreztetett Kojot Egy magyar film alaphelyzete túlságosan emlékeztetett Mészáros Lőrinc és a hozzá hasonlók ténykedésére Bocsárszky Attila, Mészáros András és Orbán Levente Kostyál Márk vidéki westernjében JUHÁSZ KATALIN Kostyál Márk Kojot című vidéki westernje február elején megkapta a legjobb elsőt iim díját a magyar filmkritikusoktól, Mátray László pedig a legjobb férfi mellékszeplő díját vehette át. Evidens volt, hogy a vasárnap véget ért Magyar Filmhéten is nagy érdeklődés övezi majd a filmet. De nem övezte, mert be sem nevezték. Próbáljuk megfejteni, miért. Az egykori Filmszemle utódrendezvényeként zajló mustrára a gyártó cégek, azaz a producerek nevezhetik be filmjeiket. Az országos figyelem, a szakma érdeklődése miatt a tavaly év elején moziba került alkotásokat is érdemes indítani, nem beszélve a mozikban alig vetített dokumentum- és kisjátékfilmekről. A Kojotot a Megafilm gyártotta, Kálomista Gábor cége, akit talán nem kell bemutatni, de azért röviden: producerként a Fidesz-kormányzat alatt ő nyeri a legtöbb állami támogatást. Aki vele dolgozik (illetve akivel ő dolgozik), az biztos lehet benne, hogy filmtervét viszontláthatja a vásznon. Kostyál Márk is így gondolhatta, ráadásul a Kojotot Kálomista másik cége, a HungariCom forgalmazta, úgyhogy a fiatal, elsőfilmes rendező elégedetten dőlhetett hátra a szerződés aláírása után. Ehhez képest - a rendező Facebookon megosztott tapasztalatai szerint - már a forgatás előtt elkezdődött a rémálom. Kiderült, hogy sokkal rövidebb idő alatt kell végezniük, mint amennyit ígért nekik a Megafilm. Az utómunkákra sem adtak elég időt (ezt főleg a hangminőség sínylette meg), érezhető volt, hogy a Kojot mostohagyerek, pedig a gyártására kapott 330 millió forintból normál ütemben is elkészülhetett volna. A film ennek ellenére kifejezetten jól sikerült, tavaly februári bemutatásakor több kritikus favoritja volt az év közönségfilmje címre. A nagyközönség azonban nem igazán tudott a létezéséről, mert a gyártó nem reklámozta, és mindössze 22 moziban vetítették. A magyarországi sajtó szabadabbik fele már tavaly arról cikkezett, hogy a gyártó nem nagyon szereti a saját filmjét. Azt is megírták, miért. A Kojot tele van aktuálpolitikai áthallásokkal. Az alaphelyzet röviden: egy falusi kiskirály bagóért felvásárolja a tel(Képarchívum) keket, hogy eladja azokat egy svéd vállalatnak, amely ott akar üzemet létesíteni. Misi, a főszereplő megörökli nagyapja földecskéjét, és mivel elege van a pesti mókuskerékből, ott akar építkezni. Közli a kiskirállyal, Szojkával, hogy a telek nem eladó, mire az verőlegényeket küld, péppé püfolteti hősünket. Mindenki a zsebében van, ezért a rendőrök is csak a vállukat vonogatják, a polgármester pedig nem ad építési engedélyt. Misi nem hátrál, Szojka pedig nem riad vissza semmilyen eszköztől (ami miatt sokan Mészáros Lőrincet vélték felfedezni benne). Nem volt hosszú élete a mozikban ennek a filmnek, és a filmhéten sem indította Kálomista cége. A szakma felbolydult, kitört a botrány, a sajtó rákérdezett a miértekre. A válasz: csak. A Megafilm ráadásul feltette a Kojotot a YouTube-ra, ahol több, mint tízezren nézték meg ingyen. Ezzel az első blikkre nemesnek tűnő gesztussal elérték, hogy fesztiválokon se indulhasson a film, azaz teljesen kicsinálták. Amit a rendezővel és a teljes stábbal együtt mi is fájó szívvel konstatálunk, hiszen két szlovákiai magyar színész is játszik a filmben. Bocsárszky Attila élete alakítását nyújtja benne. O a kőművesmester, Misi (Mészáros András) egyetlen pártfogója. Elfásult, cinikus, szkeptikus, de a fiú lelkesedése neki is reményt ad. Bocsárszky Pál csak két jelenetben szerepel Misi nagyapjaként, de mély nyomot hagy bennünk, ráadásul végig hozzá hasonlítgatják Misit a szereplők, hogy tudniillik az ő csökönyösségét örökölte a fiú. Kostyál Márk nem sejthette, hogy az ő életében is lejátszódik ugyanez a sztori: a kiskirállyal kell megmérkőznie, és végül el kell buknia. Illetve legfeljebb erkölcsi győztes lelet. Ehhez azonban az kellett volna, hogy a vasárnapi meghajlások közepette a szakma ki merjen állni mellette. Hogy valaki belemondja a mikrofonba, hogy ez így nem kóser, sőt bizarr módon szégyenteljes. Bojtár Endre (1940-2018) Elhunyt Bojtár Endre műfordító Budapest. Életének 78. évében vasárnap elhunyt Bojtár Endre Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, műfordító, kritikus. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként a kelet-európai irodalmak összehasonlító történtével, majd irodalomelmélettel foglalkozott. 1986-tól az intézet közép- és kelet-európai irodalmi osztályának vezetője volt. 1988- tól a 2000 című folyóiratot szerkesztette. Megalapozta a magyarországi baltiszt ika-kutatást, lengyel, litván és más közép- és kelet-európai alkotók műveiből antológiákat állított össze, számos cseh, lengyel, litván, szerb, orosz, ukrán mű fordítója volt. Legutóbb 2015-ben jelent meg vaskos tanulmánykötete Útvesztők, útjelzők - írások a közép- és kelet-európai kultúrák köréből címmel a Kalligramnál. (MTI, ú) Borbély Alexandra is esélyes a Magyar Filmdíjra ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Filmakadémia Egyesület vasárnap este - a 4. Magyar Filmhét záró napján - hozta nyilvánosságra, hogy mely filmeket és alkotókat jelöli a Magyar Filmdfjra. Az esélyesek között van Borbély Alexandra is. Enyedi Ildikó Oscar-díjra jelölt alkotása, a Testről és lélekről természetesen nem csak az alakításáért az Európai Filmdíjat már begyűjtő, nagycétényi származású Borbély Alexandra révén, a legjobb női főszereplők versenyében érintett - gyakorlatilag minden nagyjátékfilmes kategóriában ott találjuk a jelöltek ötös mezőnyében. A legjobb játékfilm kategóriában Török Ferenc 1945 című drámájával, Mészáros Márta Aurora Borealisával, Antal Nimród A Viszkisével, valamint Herendi Gábor Kincsem című kosztümös kalandfilmjével van versenyben, míg a legjobb rendezés díjáért Enyedi Ildikó, Antal Nimród és Török Ferenc mellett Mundruczó Kornéllal és Vranik Rolanddal együtt méretik meg (előbbi a Jupiter holdjával, utóbbi Az állampolgárral érdemelte ki a jelölést). A játékfilmes kategóriában a legjobb női főszereplőnek járó díj várományosai között Borbély Alexandra mellett ott van Balsai Móni (Jupiter holdja), Máhr Ági (Az Állampolgár), Petrik Andrea (Kincsem) és Tóth Ildikó (Aurora Borealis - Északi fény). A legjobb férfi főszereplők ötös listáján Morcsányi Géza (Testről és lélekről), Nagy Ervin (Kincsem), Rudolf Péter (1945) és Jéger Zsombor (Jupiter holdja) társaságában Terhes Sándor is szerepel - aki a fiatal kassai rendező, az elsőfilmes Kristóf György Out című, tavaly Cannes-ban is bemutatott mozijában egy szlovákiai magyar kisembert alakít. A magyar-szlovák-cseh-lett koprodukcióban Ágoston, túl az ötvenen, a munkája elvesztése után a boldogulás reményében Lettországba indul, és abszurd kalandok sorát éli meg. Az 5 műfaji (játékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film) és 18 alkotói kategória győzteseinek március 11-én adják át a Magyar Filmdíjakat a Vígszínházban megrendezendő gálán. (as) MEKfflÍTfNÍ ESEMÉNYEK ALAPJÁN «KONTROLL s * PREDATORS wjlffli NOVEMBER 23 TÖl A MOZIKBAN A legjobb játékfilm kategóriában jelöltöt mozgókép plakátja (Képarchívum)
