Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-13 / 36. szám
KÜLFÖLD 8 I RÖVIDEN Hajtóvadászat a Sínai-félszigeten Kairó. Eddig 28 fegyveressel végzett az egyiptomi hadsereg a Sínai-félszigeten a pénteken indított nagyszabású terrorellenes művelete során, további négy szélsőségest pedig őrizetbe vettek. Mintegy 130 gyanúsítottat is elfogtak a biztonsági műveletben. A nagyszabású terrorellenes hadjárat a Sínai-félsziget északi és középső részét, de Egyiptom más részeit, a Nílusdeltát és a Líbiával határos, nyugati sivatagos területeket is érinti. A műveletek célja az állam ellenőrzésének megszilárdítása a határátkelők környékén. Miután tavaly novemberben több mint 300 ember meghalt egy mecsetet ért támadásban a Sínai-félszigeten, Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök utasította a hadsereget, hogy 3 hónapon belül tisztítsák meg a félszigetet a szélsőségesektől. (MTI) A halálán van az iszlamista fővezér Kairó. Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője halálán van a terrorszervezet egyik északkelet-szíriai tábori kórházában - állította az iraki belügyi tárca egyik magas rangú tisztségviselője. A cukorbeteg Bagdadit lábtöréssel és egyéb testrészein keletkezett súlyos sérülésekkel is ápolják, ami miatt az iszlamisták vezére nem képes önállóan járni. Bagdadi tavaly májusban súlyosan megsebesült a szír Rákká bombázásakor. (MTI) Halálra ítélték egy kopt pap gyilkosát Kairó. Halálra ítélte a kairói büntetőbíróság azt a férfit, aki tavaly októberben késsel meggyilkolt egy kopt papot az egyiptomi főváros északkeleti, esz-Szalám nevű részén. Az elkövető, Ahmed Szaíd húsvágó bárddal végzett Szamaan Seháta pappal. A támadásban egy másik kopt pap megsebesült. A kopt egyház beszámolója szerint Seháta éppen lelki szolgálatot végzett, amikor megölték. A 94 millió lakosú, észak-afrikai ország lakosságának mintegy 10 százalékát kitevő koptok a közelmúltban több véres merénylet célpontjai voltak. (MTI) Miheil Szaakasvili lengyel területen Kijev. Őrizetbe vették és Ukrajnából Lengyelországba vitték tegnap Miheil Szaakasvilit, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzót, egykori grúz elnököt - közölték az ukrán hatóságok. A lengyel határőrség hírül adta, hogy Szaakasvili megérkezett Lengyelországba.„Ez a személy jogellenesen tartózkodott ukrán területen, és visszaszállították abba az országba, ahonnan az ukrán törvényt megsértve megérkezett” -jelentette be a határőrség. A 49 éves politikus fokozatosan Petro Porosenko ukrán elnök ádáz ellenfelévé vált. (MTI) Merkel nagy árat fizetett Magas, de elfogadható árat fizetett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) azért, hogy stabil német kormány alakulhasson - mondta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke. Berlin. Merkel kiemelte, fájdalmas veszteség a CDU számára a pénzügyminisztérium átadása a Német Szociáldemokrata Pártnak (SPD), de az alternatíva az lett volna, hogy a tárcák elosztásáról szóló vita miatt nem alakul meg a kormány, holott a koalíciós szerződés tartalmi kérdéseiről már megállapodtak. Ez vállalhatatlan lett volna a választók előtt - mondta Angela Merkel. A CDU, a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD újabb nagykoalíciójának alternatívája a kisebbségi kormányzás vagy az előrehozott választás. Egyik sem jobb annál, hogy nem egy CDU-s, hanem egy SPD-s politikus tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget, akinek feladata megőrizni az államháztartás egyensúlyát - mondta Merkel. Sajtóértesülések szerint az SPD az egyeztetések utolsó éjszakáján kilátásba helyezte, hogy kivonul a koalíciós tárgyalásról, ha nem kapja meg a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble vezetett. Merkelnek továbbra is az a szándéka, hogy pártelnöki tisztségét megtartva vezeti a szövetségi kormányt a ciklus végéig, 2021 őszéig. Jelezte, akkor is kitart szándéka mellett, ha az SPD-nél tartandó pártszavazáson nem fogadják el a koalíciós szerződést, és így nem alakulhat meg a CDU/CSU-SPD összetételű kormány. A szociáldemokratáknál február 20-tól március 2-ig tartanak pártszavazást. A szociáldemokraták akkor folytathatják a 2013-ban kezdett kormányzást a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag legkevesebb 20%a részt vesz a szavazáson, és a többség a koalíciós szerződés elfogadására voksol. A CDU a február 26-i berlini kongresszuson dönt a szerződés elfogadásáról. A CSU-ban az elnökség már döntött az ügyben. (MTI) 2018. február 13.1 www.ujszo.com A szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről, a két ország közötti határvonal pontos kijelöléséről, az 1991-1995-ös horvátországi háborúval kapcsolatos lezáratlan kérdésekről, valamint a gazdasági együttműködésről tárgyalt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát (jobbra) és Aleksandar Vucic szerb államfő Zágrábban. A szerb elnök kiemelt biztonsági védelemmel érkezett, hogy a boszniai Srebrenicában 2015-ben történthez hasonlóan ne kelljen őt menteni a dühödt tömeg elől. (TASR/ap) Ráfordulnak a választásokra Kissé csökkenő előnnyel, de azért magabiztosan vezet a Fidesz az ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap kezdték kézbesíteni az érintett 7,9 millió magyar választópolgárnak az április 8-i országgyűlési választásról szélé értesítőt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok bő egyharmada párt nélküli. A Nemzeti Választási Iroda névre szóló küldeményében az országgyűlési választás kitűzéséről, és arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben. A 7,9 millió választópolgárnak legkésőbb február 19-éig postázzák az értesítőt a lakcímükre arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Az értesítő tartalmazza továbbá a szavazás helyét, idejét, és azt, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát. A 2014-es voksoláshoz képest (amikor 10 382 szavazókor állt a választók rendelkezésére) az idén már csak 10 286 szavazókor lesz, vagyis lesznek, akik nem a megszokott szavazókörben voksolnak. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az április 8-ai választásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt. Tolongás külföldről Meghaladta a 342 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési válaszfásra; a regisztrációra a levélben szavazáshoz van szükség - derül ki a Nemzeti Választási Iroda friss adataiból. A tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező mely országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről. E szerint a már nyilvántartott 342 325 választópolgárból legtöbben azt kérték, hogy Romániába (147 237), illetve Szerbiába (49 813) küldje a regisztrációs értesítést. Óriási a Fidesz előnye Toronymagasan, de már nem rekord-támogatottsággal vezet a Fidesz a Republikon intézet friss mérésében. Eszerint a kormánypárt a korábbi 57 után januárban a biztos pártválasztó szavazók 53%-át szólította meg sikeresen. Eközben a Jobbik 18%-ra, az MSZP 13%-ra tornázta fel magát. A DK 5 százalékon teljesített, míg az LMP ezúttal nem ugrotta meg a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A Momentum 3, az Együtt 2, a Magyar Liberális Párt pedig 1 százalékot szerezne a biztos pártválasztók között a Republikon friss kutatásában. Bizonytalan baloldaliak A 2018-as választás nagy kérdése, hogy hányán pártolnak át saját kedáprilisi választás előtt véne pártjuktól valamelyik másik politikai erőhöz. A Závecz Research közvélemény-kutató az Index hírportállal közösen végzett kutatása szerint leginkább a két baloldali párt szavazóiban mutatkozik hajlandóság arra, hogy átszavazzanak, a Fidesz tábora pedig erősen elköteleződött pártja mellett, alig gondolkoznak hűtlenségben. Rengeteg magyar még nem döntötte el három hónappal a választások előtt, hogy melyik pártra szavaz, és április 8-ig még sok minden befolyásolhatja végleges szavazatukat. A választópolgárok bő egyharmada párt nélküli, ők azok, akik egyetlen pártot sem jelölnek meg, amikor arról kérdezik őket, kire szavaznának szívesen. Az MSZP-szavazók 34%-a, a DK- szavazók 19%-a, a Jobbik-szavazók 15%-a, az LMP-sek 9%-a, a ftdeszesek mindössze 3%-a mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg másik pártra szavaz majd a 2018-as választáson. (MTI, Infostart, 24.hu Index) Legalább 88 milliárd dollár kell Irak újjáépítésére A milliós Moszul óvárosa. Tengernyi pénz kell a károk eltüntetéséhez. (TASR/AP) Szakértők szerint összesen 88,2 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy újjáépítsék Irakot az Iszlám Állam dzsihádista szervezet ellen folytatott háború után - jelentette tegnap a bagdadi tervezési minisztérium. Kuvaitvéros. Az Irak újjáépítéséről szóló kuvaiti nemzetközi konferencia megnyitóján a tárca egyik vezető beosztású munkatársa, Kuszaj Abdel-Fattáh elmondta, hogy rövid távon 22 milliárd dollárra van szükség. Abdel-Fattáh szerint a lakhatás a legégetőbb kérdés, miután a hároméves háború hatalmas pusztítást végzett az ország északi részén. Összesen mintegy 138 ezer lakóépület rongálódott meg, ennek fele teljesen megsemmisült - hangsúlyozta Musztafa al-Hiti, az illetékes iraki újjáépítési alap elnöke. A háromnapos kuvaiti donorkonferencián politikai tisztségviselők, a civil szféra, valamint a magánszektor képviselői vesznek részt. Civil szervezetek tegnap 330 millió dolláros humanitárius segélyt ajánlottak fel Iraknak - jelentette a KUNA kuvaiti állami hírügynökség. „Irak újjáépítésével visszatérhet a remény az országba” - mondta a tervezési minisztériumot vezető Szalmán al- Dzsumajli. Dzsumajli szerint Irak újjáépítése a stabilitásra vágyó nemzetközi közösség felelőssége is. A szélsőségesek elleni nemzetközi koalíciót vezető Egyesült Államok nem tervezi, hogy pénzzel segíti Irakot a kuvaiti konferencián - húzták alá amerikai tisztségviselők. Irakot a nyolcvanas évek óta több háboni sújtotta, a legutóbbi, az Iszlám Állam elleni, csupán két hónappal ezelőtt ért véget. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az összegyűjtött összegeknek a szélsőségesek kegyetlenkedései elől elmenekült lakosok önkéntes hazatérését is fedezniük kell. A főbiztosság iraki munkatársa, Bruno Geddo közleményében rámutatott, hogy a belső menekültek száma 2,6 millió. (MTI)