Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-10 / 34. szám
KULTÚRA 2018. február 10. | www.ujszo.com Frida Kahlo, Francia Bacon, Lucian Fraud és a londoni iskola, majd Korniss Dezső kiállításaival várja a látogatókat idén a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), a Szépművészeti Múzeum pedig októberben nyílik meg az átfogó rekonstrukció után. Budapest. A Szépművészeti Múzeum megújult épülete már az új koncepció jegyében, a régi mesterek múzeumaként nyílik újra két szakaszban; az összes új állandó kiállítás 2019 közepétől lesz látható - jelentette be Baán László főigazgató. Kiemelte: először nyílik meg a közönség előtt az 1944 óta nem látogatható, most helyreállított Román csarnok, de teljesen megújult az épület közműrendszere és kiszolgáló egységei is. Baán László azt is elárulta, a Szépművészeti Múzeum első időszaki kiállítása Leonardo előtt tiszteleg, a reneszánsz mester lovas szobra mellett tíz eredeti rajzát is felvonultatva. A múzeum spanyol, olasz és holland barokk kiállításai után 2019 végén Rubens, Van Dyck és a flamand barokk mestereinek munkáiból nyílik nagyszabású tárlat, amelyre csak Rubenstől legalább húsz fő mű érkezik, majd 2020- ban a múzeum korábbi nagy sikerű Cézanne-kiállításának folytatását tervezik. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a galéria idei programjáról szólva elmondta: Frida Kahlo születésének 111. évfordulóján, júliusban nyílik meg a mexikói festő első budapesti kiállítása, elsősorban a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo gyűjteményére építve. Októbertől Francis Bacon, Lucian Freud és a londoni iskola címmel a modem brit festészet egyik legnagyobb hatású, tulajdonképpen a 20. századon átívelő korszakát mutatja be a londoni Tate-ből érkező tárlat. A közel 90 képet felsorakoztató válogatás arra keres választ, hogy a festők hogyan dolgozták fel az őket érő személyes, érzéki és gyakran nagyon intenzív élményeiket, miközben hűek maradtak az emberi alak és környezetük bensőséges és erőteljes ábrázolásához. Folytatódik az MNG magyar mesterek előtt tisztelgő sorozata is: a művész születésének 110. évfordulójára Komiss Dezső festészetét áttekintő kiállítás nyílik decemberben. (MTI, k) Először lesz Magyarországon Frida Kahlo-kiállítás; a festő születésének 111. évfordulójára időzítik (Képarchívum) eseményt, a 2015 nyarán meghiúsított terrortámadást dolgozta fel új filmjében A három jó barát a Párizs felé tartó vonaton Clint Eastwood valós TALLÓSI BÉLA Clint Eastwood A párizsi vonat című, legújabb mozijában művészi-dokumentarista eszközökkel rekonstruálta a Brüsszelből Párizsba tartó nagy sebességű expresszen 2015 augusztusában megkísérelt terrorista merényletet. Az utasok, köztük három amerikai turista bátorságán, helytállásán, helyzetfelismerésén, gyors reagálásán múlott, hogy a támadás meghiúsult, és nem történt halálos tragédia. Eastwood kedvenc témái közé tartoznak a hétköznapi hősök, ezért is döntött úgy, hogy soron következő, 36. filmjében bemutatja a vonaton utazott két szabadságos amerikai katona és egy gyerekkori barátjuk heroikus cselekedetét, amelynek köszönhetően a támadás nem végződött halálos áldozatokat követelő rettenetes vérfürdővel. „Olyan történetekkel dolgoztam mindig, amelyekre véletlenszerűen találtam rá, és felkeltették az érdeklődésemet, mert valami kivételességet láttam bennük. Olyasmit, ami az egész társadalom hasznára válhat. Mint amilyen ez a történet is, ezért is tartottam fontosnak a megfilmesítését” - nyilatkozta a rendező. Az elkészült mű is kivételes. Azzá teszi, hogy nem műtermi körülmények között, hanem identikus környezetben, az említett vonalon (menetrend szerint) közlekedő vonaton vették fel a támadás epizódjait, mégpedig a három igazi hőssel - Anthony Sadlerrel, Alek Skarlatosszal és Spencer Stone-nal. Clint Eastwood kérésére vállalták, hogy kamera előtt eljátsszák ugyanazt, amit az éles FILMKOCKA A párizsi vonat ■ Eredeti cím: The 15:17 to Paris ■ Szlovák cím: 15:17 Par fi ■ Amerikai dráma, 2018, 93 perc ■ Rendező: Clint Eastwood ■ Forgatókönyvíró: Dorothy Blyskal ■ Operatőr: Tom Stern ■ Szereplők: Judy Greer, Jenna Fischer, Bryce Gheisar, Thomas Lennon, Jaleel White, Anthony Sadler, Alek Skarlatos, Spencer Stone (QipStföi A film előzetesét megnézhetik Mj _ ' az ujszo.com-on. helyzetben megéltek. Rajtuk kívül az egykori utasok közül is feltűnnek néhányan a filmes eszközökkel rekonstruált támadásban. A párizsi vonat kivételes a hősök kitüntetésére rendezett díjátadás ceremóniájának autentikusságával is. Mély érzelmi hatást gyakorol a nézőre, igazolva a rendező szavait, hogy ez a történet kivételes, és megérdemel egy ilyen mozis mementót. Eastwood mesterfokon készít tipikus, történetelbeszélő, minden elemében jellegzetesen amerikai filmet. Új opusa is ilyen mestermunka. A legapróbb momentumnak is súlya és a későbbieket értelmező tartalma van; nincs mellébeszélés, csak a fej lemé(Fotó: Continentalfilm) nyékét indokló érdemit mondja ki és mutatja meg, elkülönítve a mellékestől; lényegre tőrön ábrázolja a szociális és a lélektani hátteret, hogy hitelesítse a karakterek későbbi viselkedését; az érzelmi töltetbe tudatosan, mértani pontossággal elegyít ilyen-olyan (célzottan ható) emóciókat. Az ilyen olajozott gépezet persze előreláthatóvá is teszi a fejleményeket, A párizsi vonatban különösen, hiszen a hírekből részletesen megismerhettük a támadás mozzanatait. Nincs különösebb átírás, átformáló stilizálás, meghamisítás - az van, amit a hősök bizonyos időtávlatból, nem éles helyzetben, a legnagyobb hitelességgel újra át tudtak élni. Gyerekkori jó barátok voltak a vonaton utazó amerikai fiatalok, akik lélekjelenlétüket megőrizve és a szó szoros értelmében halált megvető bátorsággal megállították az AK—47-es gépfegyverrel támadó férfit. Barátságuk kialakulásának körülményeivel indít, majd kapcsolatuk formálódását követi nyomon a film. A gyerekkorból sok minden kiderül; hogy a fiúk nem tudtak és hogy miért nem tudtak beilleszkedni az iskolában, hogy miért váltak különccé, hogy mi vezette őket oda, hogy már gyerekként a (játékjfegyverek bűvöletében éltek. Megtudjuk, mi vezérelte egyiküket a légierőhöz, a másikukat a nemzeti gárdába. A gyerekkori viszonyok feltárásával kiderül egy s más az iskolai nevelőmunka személyiségtorzító szeplőiről is - ennek tükrében még inkább felértékelődik a barátok felnőttkori hőstette. Idővel elszakadnak és távolra kerülnek egymástól, ennek okaiba is beavat a film, és abba is, miként küzdöttek az érvényesülésért. 2015 nyarán úgy döntenek, hosszú idő után találkoznak, és beutazzák Nyugat-Európát. A turistaútjuk néhány állomására is elkíséri őket a kamera, csodás képeket rögzít Róma és Velence ikonikus helyszíneiről, ahova minden utazó ellátogat. Eseményekben itt sajnos elszegényedik a film, csak egy „lényeges” momentumot tud felmutatni, hogy a vaporettón utazva egy amerikai lányba botlanak a fiúk - ez annak a hangsúlyozását szolgálja valójában, hogy amerikaiak mindenütt vannak, és összetartanak, bárhol is találkozzanak. A gyerekkor és a vonaton történő események viszik a filmet. Ezeket az élet írta drámaivá, Clint Eastwood „csak” pörgős, izgalmas mozivá transzformálta. A köztes részt a látvány miatt érdemes ébren átvészelni, főleg azoknak, akik nem jártak az említett helyszíneken. Frida Kahlo és Lucian Freud Budapesten Turisták, akik hősök lettek
