Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-10 / 34. szám
www.ujszo.com | 2018. február 10. RÉGIÓ Eladásra kínálja a város a Lehár-épületet (A szerző felvétele) Párkányiak a jeges árban V.KRASZNICA MELITTA Hatszázezer euró kikiáltási áron kínálja eladásra a Duna rakpart és a Lehár utca sarkán álló Leliár-ópületet (korabeli nevén: Grand kávézó, Aranyhordé) a város. KfrüiüAiúi A - huszadik század legelejéről származó impozáns szecessziós épület korábban a Selye János Egyetemé volt, de tavaly az egyetem és a város közti ingatlancsere-megegyezés alapján a város tulajdonába került. A városi hivatal a legutóbbi testületi ülésre két változatot dolgozott ki az épület hasznosítására, az egyik a bérbeadás, a másik a hivatalosan felbecsült áron (559 ezer euró a telekkel együtt) való eladás volt. A pénzügyi bizottság ezt az árat alacsonynak találta, és 800 ezer eurót javasolt. Szabó Béla, a bizottság elnöke ezt azzal indokolta, hogy néhány évvel ezelőtt a város 720 ezer eurót fizetett a Klapka téren álló volt egészségügyi központért, ami már akkor is elég rossz állapotban volt. Ezzel szemben Andruskó Imre képviselő 600 ezer eurós kikiáltási árat javasolt, mert szerinte túl magas árért nem fog elkelni, és könnyen előfordulhat, hogy évekig üresen áll. A városnak viszont úgy is költségei lennének az állagmegőrzéssel, miközben értéke csökkenne. Az ülésen a képviselők hosszasan vitáztak arról, hogy a bérbeadás vagy az eladás lenne-e jobb megoldás. A bérbeadást pártolók azzal érveltek, hogy nem kellene elherdálni a város vagyonát, inkább észszerű funkciót adni neki, hosszabb távú víziókban gondolkodni. A bérbeadás mellett állt ki Csémy Krisztián, a város főépítésze is, az anyaghoz fűzött állásfoglalása szerint az épület felbecsülhetetlen építészeti értékét csak akkor lehet megőrizni, ha városi tulajdonban marad. Az eladást pártolók egyrészt azzal érveltek, hogy az épület felújítása milliós beruházás lenne, amire nincs pénze a városnak. Másrészt a Klapka téri volt egészségügyi központot hozták fel példának, amely szintén évek óta üresen áll, állaga romlik, évek óta sem eladni, sem hasznosítani nem tudta a város. A kikiáltási ár körül is vita alakult ki, hogy miért kellene eleve alacsonyabb árat kérni, ha nem kel el magasabb áron, akkor másodikharmadik körben vigyék le az árat. Szabó Béla azt szorgalmazta, hogy külföldi befektetőket is próbáljanak megszólítani erre szakosodott ügynökségek bevonásával. A képviselők végül szoros többséggel, de elfogadták a 600 ezer euró kikiáltási árat, ami jó esetben - ha többen érdeklődnének az épület iránt és licitálnának - ennél magasabb is lehet. Bárki veszi meg azonban az épületet, műemlékről lévén szó, felújítása kizárólag az előírásokkal összhangban végezhető el. GULYÁSZSUZSANNA A Párkány-Esztergom távírévezetók történetét bemutató kiállítás nyílt a párkányi városi múzeumban. A Párkányi emberek a jeges árban című kiállítást Sáfár József ipartörténeti kutató nyitotta meg. 12232331 Sáfár József hosszú évek óta kutatja a távírás történetét. A Podaminczky-V igyázó-kastélyban (Budapest XVII. kerülete) állandó tárlatot hozott létre, melynek része egy szabadtéri „távírósétány” is a kastély parkjában, ahol kellemes környezetben járhatók be és tanulmányozhatók a különféle távírópóznák és a régi oszlopszerelvények. Magángyűjteménye egy részét kölcsönözte a párkányi múzeumnak. Elsősorban azokat a tárgyi emlékeket, írásos dokumentumokat és fényképeket, amelyeknek közük van a Párkány-Esztergom távíróvezetékhez. Sáfár József a kiállítás megnyitóján röviden ismertette a magyar távírás történetének alakulását, és kiderült az is, mi köze van mindehhez a jeges árnak és a párkányiaknak. Bécs és Pozsony között 1847- ben készült el a távíróvonal, aminek folytatásaként 1850-ben Pestre érkezett a távíró, melyhez 1862-ben Esztergom és Párkány is csatlakozott. A Párkány és Esztergom közötti távírda különlegessége az volt, hogy a kábel a Duna alatt vezetett. Mivel az összeköttetés gyakran meghibásodott, légvezetékes átfeszítéssel is próbálkoztak, ami szintén sok bajjal és megpróbáltatással járt. Ennek oka a dunai jégzajlás volt, ami az 1870-es években nagyon gyakori jelenség volt. A jeges árban a munkások életük kockáztatásával kutattak a vízben a huzalok után, hogy helyre tudják állítani a távíróhálózatot. „Sajnos nem maradt fenn írásos feljegyzés arról, hogy kik voltak azok az emberek, akik részt vettek a munkában. Csupán az első párkányi távirdatiszt nevét sikerült kideríteni. Egy 1883-ból származó adat szerint Koncz Andrásnak hívták” — tájékoztatta lapunkat Juhász Gyula, a párkányi múzeum vezetője. A kiállításmegnyitón Sáfár József bemutatta a Távíró füzetek című sorozat egyik kiadványát is, amely a Párkány és Esztergom közötti távíróvezeték történetét mutatja be. A füzet gazdag képanyaggal illusztrálva, részletes alapossággal ismerteti a Magyarországot behálózó távíróvezeték történetét, kiemelt hangsúlyt fektetve a párkányi és az esztergomi régióra. A kiállítást Sáfár József nyitotta meg, aki 1968 óta kutatja a magyar távíró történetét (A szerző felvétele) Folyamatosan nőnek az adóbevételek Királyhelmecen Évről évre egyre nagyobb adóbevételei vannak a váróénak, miközben az illetékeket nem emelte az önkormányzat. litiif.i vf i múl-Mi Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, 2015-ben az ingatlanadóból, a földterületek és a felépítmények után fizetett díjakból 140 098 euró bevétele volt a településnek. Egy évvel később ugyanebből a forrásból már kb. 32 ezer euróval több, 172 998 eurót folyt be a kasszába. Tavaly a bevételek nagyjából a korábbi időszakhoz hasonló ütemben 203 129 euróra emelkedtek. A pozitív változásnak több oka van. Egyrészt az elmúlt három évben javult a fizetési fegyelem, ami a szigorúbb ellenőrzésnek, és a pontosabb nyilvántartásnak volt köszönhető. Másrészt a korábbi tartozások egy részét is sikerült behajtani, illetve egy új, számítógépes programnak köszönhetően pontosabb és naprakészebb információkkal dolgozhatnak. A hivatalvezető tájékoztatása szerint az ingatlanadókból származó bevételek további emelkedésére számítanak, mivel rájöttek, hogy sokan ha fizetnek is ilyen illetéket, nem azt az adónemet fizetik, amelyet kellene. A műholdfelvételek alapján készült térképeken ugyanis jól látható, hogy a városban viszonylag sok olyan épület van, melyet engedély nélkül építettek, ami után adót sem fizetnek a tulajdonosok, valamint az is gyakori, hogy a felépítmények méretei nem azonosak az engedélyekben szereplő paraméterekkel. Ezeket a problémákat a városvezetés szeretné megoldani, ám arról egyelőre nem született döntés, pontosan hogyan, és az elmaradt illeték beszedésének módja sem tisztázott. (12) Az Új Szó szerkesztősége rajz- és fotópályázatot hirdet „Petőfi köztünk él” címmel. A pályázatra olyan rajzokat és fotókat várunk, amelyek szellemes, frappáns és eredeti módon kötődnek egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. szellemiségéhez. A beérkezett pályázatok közül a szerkesztőség zsűrije választja ki a győzteseket, amelyek készítői értékes nyereményekben részesülnek, alkotásukat pedig a március 15-én megjelenő ünnepi mellékletünkben közöljük. A rajzokat A4-es méretben várjuk a szerkesztőség címére: DUEL - PRESS, s. r. o., Új Szó szerkesztősége, P. O. BOX 222, 830 00 Bratislava 3, a fotókat pedig .jpg formátumban, 300 dpi felbontásban az ujszo@ujszo.com címre. A borítékon, illetve az e-mail tárgyában, kérjük, tüntessék fel a pályázat címét: „Petőfi köztünk él”. A pályázókat kérjük elérhetőségeik feltüntetésére is. PETŐFI KÖZTÜNK ÉL fK kikiáltási ár 600 ezer eur<!
