Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-10 / 34. szám
KOZELET 2018. február 10.1 www.ujszo.com Nyolcórás vita előrelépés Andrej Danko házelnök kiállt minisztere, Peter GajdoS mellett (Tasr felvétel) r Újra 5 magyar voks a kisebbségi bizottságban Pozsony. Újra van szavazati joga a nemzeti kisebbségek bizottsága valamennyi nemzetiségi tagjának, a kormány tanácsadó testületé tegnap módosította az alapszabályát. „Visszaállt az eredeti szavazási rend, összesen 33 szavazati joggal bíró tagja van a testületnek, ebből 23 voksa van a 13 kisebbség képviselőjének és 10 az államigazgatási szervek képviselőinek” - magyarázta lapunknak a módosítást Bukovszky László (Híd) kisebbségi ügyi biztos. A kormányzati szervek közül ráadásul szavazati joggal rendelkezik a kisebbségi ügyi, a roma ügyi és a polgári társadalomért felelős kormánybiztos is. A bizottság az előző Ficokormány idején fogadott el olyan alapszabályt, amely szerint minden kisebbségnek csak egy szavazatjárt, függetlenül attól, hány képviselőjük volt a bizottságban. Az 5 magyar képviselőnek így csak egy szavazat jutott. A módosított alapszabályt támogatták a magyar kisebbség képviselői is. „Alapvetően jó irányba módosult az alapszabály” - mondta lapunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője. A magyar képviselők ugyanakkor kifogásolták, hogy a bizottságnak még ebben a formában sincs megfelelő hatásköre a kisebbségek képviseletéhez, (ipj) RÖVIDEN Kedden szavaznak a bérpótlékról Pozsony. A parlament kedden szavaz a munka törvénykönyve módosításáról, mely járulékkedvezményt vezet beal3.ésal4. -fizetésre, mindkettőt önkéntes alapon. Ez a törvény szabályozza majd a hétvégi munka, az ünnepnapok és az éjszakai munka után járó bérpótlék emelését is, melyek májustól emelkednek, (le) Legyen nyilvános BaSternák ügye Pozsony. Az ellenzék felszólította Tibor Gáspár (Smer-jelölt) országos rendőrfőkapitányt, hogy hozza nyilvánosságra az adócsalás gyanújába keveredett Ladislav Bastemák ügyének részleteit, a nyomozó és az ügyet felügyelő ügyész nevét. Jozef Rajtár (SaS) emlékeztetett, a rendőrség már lezárta Bastemák adócsalási ügyét, és csak az ügyészen múlik, indul-e vele szemben bűnvádi eljárás, vagy megússza azt, miután befizette a korábban indokolatlanul visszaigényelt kétmillió eurót. Rajtár szerint Bastemák összesen 8 millió eurót igényelhetett vissza indokolatlanul az államtól. (le) IBOS EMESE Pozsony. A hazai honvédelem titkosított és átláthatatlan beszerzéseit rótta fel az ellenzék Peter GajdoS (SNS) védelmi miniszternek a parlament rendkívüli ülésén. A tárcavezető szerint minden törvényesen zajlik, és az eurómilliárdokat hatékonyan használják fel. Peter Gajdos (SNS-jelölt) védelmi miniszternek egyebek mellett azt rótta fel az ellenzék, hogy nem terjesztette a plénum elé a hadügy hosszan tartó, 2030-ig terjedő modernizációs terveit, hogy nem átlátható és egyértelmű a páncélozott járművek 1,2 milliárd eurós beszerzése, hogy a tárca nem indokolta meg, milyen indokkal törölte a radarok beszerzésére kiírt 60 millió eurós nemzetközi versenypályázatot, és továbbra sem világos, miképpen fogják modernizálni a légierőt. Kételkednek abban is, hogy az eurómilliárdokat hatékonyan használja fel az SNS vezette tárca. Legfőképpen azonban azt kifogásolták, hogy a minisztérium alapvető munkamódszere a titkosítás. Akkor is és ott is, ahol ez egyáltalán nem indokolt. Vitatott katonai járművek Eubomír Galko (SaS) emlékeztetett, hogy a tárca egy nappal azután DEMECS PÉTER Tűzvészként terjedt az elmúlt napokban a hír, hogy Nyugat- Szlovákia déli járásaiban két férfi egy fekete furgonból szólított meg gyermekeket, s megpróbálta elrabolni őket. A rejtélyes autót állítólag Felsőpatonyban és Ekecsen is látták, ám kiderült, álhírről van szó. Pozsony. Az Országos Rendőrfőkapitányság szerint rendszeresen jelennek meg információk gyermekeket figyelő gyanús furgonokról, ám eddig soha nem igazolódott be ilyen információnak a valóságalapja, s ebben az esetben is álhírről van szó. Az utóbbi hónapokban leggyakrabban menekültekről vagy terrortámadásokról jelentek meg Szlovákiában álhírek, a rendőrség ezekre a hoaxokra a Facebook közösségi portálon hívja fel a lakosok figyelmét. „Ilyen információk terjesztőinek egyetlen célja a szórakozás vagy a félelemkeltés” - állítja Tibor Gáspár országos rendőrfőkapitány. A hoaxok miatt egyelőre nincs tervben törvénymódosítás, a hatóságok úgy akarnak harcolni terjesztésük ellen, hogy közzéteszik, téves informáciírt alá memorandumot a páncélozott csapatszállító járművek fejlesztéséről a finnekkel, hogy a kormány megbízta a minisztert, dolgozza ki a járművek beszerzésével kapcsolatos javaslatait. Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a járművekkel kapcsolatos dokumentumokat titkosították, így nem világos, valóban hatékonyan használja-e fel a tárca az euró milliókat. „Elhatárolódom ezektől az állításoktól, a járművekkel kapcsolatos összes árajánlat hozzáférhető a kormány elé terjesztett dokumentumokban. Minden előírást szigorúan betartunk” - köókról van szó. A rémhír terjesztésének bűntettét ugyan tartalmazza a büntetőjogi törvénykönyv, ez alapján rendszerint csak a hamis bombariadók bejelentőit ítélték el. A hoaxok terjesztése más nyugateurópai országokban is problémát jelent, ám mivel aránylag bonyolult és időigényes felderíteni, pontosan ki és hol kezdte terjeszteni az egyes tévinformációkat, a hatóságok inkább a hoaxokat terjesztő honlapok büntetésére vagy korlátozására összpontosítanak. Emmanuel Macron francia elnök például az év elején bejelentette, olyan jogszabályon zölte Peter Gajdos, aki hangsúlyozta, a járművekkel kapcsolatban még nem kötöttek szerződést. Igor Matovic (OEaNO) szerint a páncélozott járművek beszerzésénél az SNS Gajdossal végezteti el a piszkos munkát. „Meggyőződésem, hogy ennek a beszerzésnek büntetőjogi következményei lesznek” - mondta a képviselő. A miniszter és Andrej Danko (SNS) védelmezte a finn-szlovák együttműködést, szerintük nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem talpra állíthatja a hazai hadiipart is. Danko szerint négyezer munkahelyet menthetnek meg. dolgoznak, mely alapján a választások előtti időszakban lehetőség lenne leblokkolni vagy teljesen törölni a dezinformációkat terjesztő internetes portálokat. Hasonló jogszabály, úgynevezett Facebook-törvény érvényes idén januártól Németországban, a hoaxokat térj esztő honlap vagy közösségi portál üzemeltetője kerek 50 millió eurós bírságot is kaphat. Heiko Maas igazságügyi miniszter a törvény elfogadása után úgy fogalmazott: a szólásszabadság ott ér véget, ahol a büntetőjog kezdődik. A közösségi oldalak üzemeltetőinek 24 órán, de legfeljebb egy héten belül el nélkül 2020 után orosz gépek A légierő modernizálásával kapcsolatban kijelentették, hogy a tárca nem fog orosz technikát vásárolni. Gajdos szerint már idén dönthetnek az új repülőgépekről. A svéd Gripenek és az amerikai F—16-osok közül választhatnak., Addig is, amíg az új gépek a rendelkezésünkre állnak, teljesítenünk kell vállalásainkat, 2022-ben és 2023-ban is, ezt pedig az orosz gépekkel tudjuk megoldani” - ismerte el később a miniszter ezzel azt, hogy az orosz gépeket még jóval 2020-után is kénytelenek leszünk használni. Nem töröltók a tendert A miniszter kij elentette, hogy nem törölték a radarok közbeszerzésére is kiírt 60 millió eurós nemzetközi versenypályázatot. Részleteket azonban nem árult el. A dokumentumok titkosításával kapcsolatban többször leszögezte, hogy Szlovákia biztonsága és védelme érdekében több beszerzés részleteit nem lehet nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a szlovák hadsereg NATO általi értékelését, ha lehetséges, legalább részben nyilvánosságra hozza. A közel nyolcórás parlamenti vita határozat nélkül fejeződött be. A plénum nem támogatta az ellenzék határozati javaslatát, melyben a hadsereg nem rendszerszintű és nem átlátható modernizálása miatti aggodalmuknak adtak volna hangot a képviselők. (A szerző felvétele) kellene távolítaniuk oldalaikról a gyűlöletbeszédet, rágalmazást és az erőszakra felhívó tartalmakat. A jogszabály hatályba lépését követően Angela Merkel német kancellár telefonon tárgyalt a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel, s közölte vele, hatékonyabban kellene fellépni az álhírek ellen, mivel ezek komolyan veszélyeztetik a demokráciát. A hoaxokra összpontosít az európai rendőrségek emyőszervezete, az Europol is, melynek szakértői egyetlen délután több száz álhírt azonosítottak a Facebookon és az Instagram portálon. Nem készül hoaxellenes törvény Külföldön az álhíreket megjelentető közösségi portálokat büntetés fenyegeti Megszűnhet a nyári időszámítás? Az Európai Parlament felvetette az óraátállítás megszüntetését. A nyári időszámítás eltörlésének is lehetnek hátrányai.
