Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-08 / 32. szám
Fotósuu lkai WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM A zsámbéki romtemplomról készült eredeti képen a nap csak a templom falait világította meg tökéletesen, az előtér terméskövei túl sötétek voltak, a világos égen pedig alig látszott a felhő. A megoldás ebben az esetben a HÖR volt. Jó tíz évvel ezelőtt ez a gútai vízimalomról készült felvétel volt az első HDR-technikával készített fotóm. Már nem emlékszem, a sok közül melyik programot használtam a fényképek összefűzésére, de az eredménnyel máig elégedett vagyok. a—mi I Ha elég gyorsak vagyunk, témánk pedig olyan lusta, mint ez a pulóverrel takaródzó majom, állatokról is készíthetünk összefűzhető sorozatfelvételt. Némi digitális utómunkával az árnyékban lévő részeket is elég világossá tudtam varázsolni. Mi fán terem 34. RÉSZ a HDR? Ahol összesimulnak a fények és az árnyékok, ahol nincsenek nagyon világos és nagyon sötét képelemek, csak ideális megvilágításúak, ott a HDR-é a főszerep. Túlexponált felvétel - automatikus beállítás - alulexponált fotó - HDR-kép. A faházról készített három fényképből így lesz egyetlen, nagy dinamikatartományú fotó. Figyeljük meg, hogy a képszerkesztő program a legsötétebb képből például a felhőket, a legvilágosabból pedig a falakra vetülő árnyékokat „hasznosította”. Tippek, trükkök Használjunk fotóállványt, hogy ne mozduljon el a gépünk, és a képszerkesztő pontosan egymásra tudja helyezni a képeinket. Azonos rekesznyílás mellett különböző expozíciós idővel fényképezzünk, hogy ne változzon a mélységélesség. A különböző expozíciója fotókat gyors egymásutánban készítsük el, hogy közben ne mozduljanak cl a fák levelei vagy a felhők az égen. Sokat nézzünk felfelé, ha ezzel a módszerrel szeretnénk fényképezni és témát keresünk. A felhők a HDR-fotók leghálásabb szereplői. Ne essünk túlzásba. A túl sok színt, árnyalatot tartalmazó „túltolt” fényképek természetellenes hatást keltenek. Nemcsak kontrasztos fényiszonyok mellett érdemes a HDR-rel kísérletezni, de szórt fényben is születhetnek hatásos fotók. Kezdőknek a következő HDR-készítő alkalmazásokat ajánljuk: Picturenaut, Luminance HDR és Fusion. Mindhárom ingyenes. A High Dynamic Range, vagyis nagy dinamikatartomány rövidítése egy különleges képha- tást kínáló technikát takar. De miről is van szó? Gyakran előfordul, hogy a nem megfelelő fényviszonyok miatt nem tudunk tökéletesen exponálni: témánk árnyékos részei túl sötétek lesznek, a világosak pedig nagyon világosak, vagyis „kiégnek". A fényképezőgép érzékelője ugyanis másként működik, mint a szemünk. A gép szenzorjának jóval kisebb a dinamikatartománya, vagyis nem tudja olyan jól megjeleníteni a képünkön lévő legsötétebb és legvilágosabb pont közötti átmeneteket. Próbáljuk ki: a szoba berendezését ugyanolyan jól látjuk, mint az ablakon kinézve a kertet, azonban ha odabentről készítünk egy fotót, a szobabelsőnk sötét lesz, a kert pedig jól látható. Esetleg fordítva, a polcokon minden könyv látszik majd, a kert helyett viszont csak egy nagy fényfolt kerül a képre, attól függően, hogy a sötétebb vagy a világosabb témára állítjuk-e be az expozíciót. A HDR-technika alkalmazása megoldást jelenthet. A nagy dinamikatartományú képek több, különböző expozíciós idővel fotózott fénykép egyesítésével készülnek. Az ilyen fotósorozat egyik felvétele alulexponált, csak a legjobban megvilágított részei kivehetőek, a másik szinte teljesen „kiégett", vagyis túlexponált, a többi fénykép pedig átmenetet képez az előzőek között. Egy jó minőségű HDR-fotó elkészítéséhez három (vagy inkább több), különböző záridővel exponált felvétel szükséges. Ezeket a fényképeket aztán a számítógép segítségével egyesítjük. Az erre szolgáló programok a fotósorozat minden darabjából kiválasztják a megfelelően megvilágított részeket, és így hozzák létre az emberei szem látásmódjához jobban hasonlító, nagy dinamikatartományú felvételeket. Rögzítsük gépünket és rajta a rekesznyílást, majd manuális módban készítsünk egy alulexponált (sötét), egy túlexponált (világos) fotót, és normál beállítású képet. Amikor elkészítettük a fotósorozatot, töltsük fel felvételeinket valamelyik képszerkesztő alkalmazásba. Rengeteg ilyen létezik, a legjobbakért ugyan pénzt kérnek, ám könnyen találunk ingyeneseket is. Ezeknek az programoknak a kezelőfelülete különböző, de mindegyikben több paramétert módosítva „keverhetjük ki" az ízlésünknek leginkább megfelelő végeredményt. A HDR nyersanyag feldolgozása, vagyis a tónusok beállítására általában sok számítást és gépidőt igényel, így türelmesnek kell lennünk, amíg megszületik a kész kép. Ma már egyébként az okos telefonok beépített fényképezője is képes HDR-képeket készíteni, és vannak olyan alkalmazások is, amelyek egyetlen fotóból is tudnak HDR-hatású felvételt készíteni. Ezek azonban közel sem eredményeznek olyan minőségű fényképeket, mint a több képet ötvöző programok. Mikor érdemes HDR-rel kísérleteznünk? A tájképek fényképezésekor mindenképpen, hiszen ezek általában több különbözően megvilágított részt tartalmaznak. Ha türelmes az alanyunk, portrék esetében is kiküszöbölhetjük a közvetlen napfény által okozott „kiégést", és az ellenfényben vagy kevés fény mellett fotózott témáknak is jót tesz ez a technika. Juhász László (A szerző felvételei) AZ ÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava 1. E-MAIL: hobbi@)UjSzo.com. SZERKESZTŐ: Veres István. GRAFIKA: Duransky Tamás. REKLÁMMENEDZSER: Seres Zoltán, zoltan.seresgjpetitpress.sk, TELEFON: 0905 840 430. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopcianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com Hobbi 2018. Február
