Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-08 / 32. szám
www.ujszo.com I 2018. február 8. KÖZÉLET I 3 Kisebbségi jogok az EP-ben Az Európai Parlament határozata a nemzeti kisebbségek és a kisebbségi nyelvek védelmét sürgeti (TASR/AP-fotó) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A kisebbségek védelméről fogadott el határozatot tegnap az Európai Parlament, amelyben hangsúlyosan jelenik meg a nemzeti kisebbségek védelme is. A nemzeti kisebbségek védelmével is foglalkozik az Európai Parlament tegnap elfogadott határozata, amely általában az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és a diszkrimináció megakadályozásáról szól. A dokumentum külön foglalkozik a nemzeti kisebbségek és a kisebbségek nyelvének védelmével is. „Szükségesnek tartja az uniós jogalkotási keret javítását annak érdekében, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogait átfogó módon lehessen védeni” - áll a plénum által elfogadott határozatban. A legtöbb bekezdésben azonban továbbra is a tagállamok szerepét hangsúlyozza. A kisebbségekre vonatkozó uniós jogi keretet a kihívások és lehetőségek terepeként mutatja be. Felhívja a tagállamokat egyrészt annak biztosítására, hogy jogrendszerük garantálja a kisebbséghez tartozó személyek megkülönböztetésmentességét, másrészt arra, hogy a vonatkozó nemzetközi normák alapján hozzanak célzott védelmi intézkedéseket. Elsősorban a már meglévő, az Európa Tanács által elfogadott dokumentumok ratifikálását sürgeti az egyes tagállamok által. Mérföldkő? Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője mérföldkőnek tartja a határozatot, akárcsak a Fidesz képviselői. Csáky szerint a határozat az őshonos kisebbségek jogainak széles körű védelméről szól. „Hosszú évek munkájának kézzelfogható eredménye ez, s a legtöbb, ami ma az Európai Parlament szintjén politikai határozatként reálisan elérhető” - jelentette ki Gál Kinga (Fidesz-EPP). Nagy József óvatosabban fogalmaz a határozat jelentőségére vonatkozóan. „Amellett, hogy az állásfoglalás nagy része a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével foglalkozik, sajnos nem tartalmaz konkrét, visszaellenőrizhető EU-s intézkedésjavaslatokat” - mondta lapunknak Nagy. Melegek jogai A jelentés nemcsak a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozik, de a melegek esetében konkrétabb javaslatokat is tartalmaz. „Ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen határozottabb lépéseket, többek között hozzon konkrét jogalkotási intézkedéseket az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és homofóbia ellen” - áll a dokumentumban. Kimondja azt is, hogy az Európai Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a meleg párokat és családtagjaikat - például örökbe fogadott gyerekeiket - ne diszkriminálják például a tagállamok közti költözés esetén. Nagy szerint ennek oka, hogy a parlament többsége tisztában van az LMBTI-közösség jogos problémáival, a nemzeti kisebbségek jogait pedig szerinte csakis konkrétan meghatározott intézkedések felsorolásával lehet elfogadtatni. Kisajátíthatja a kormány a szennyezett telket Pozsony. A kormány rövidesen kisajátíthatja azokat a szennyezett földterületeket, melyekről el akarja távolítani a környezeti terheket - a parlament tegnap alkotmányos többséggel, 110 szavazattal hagyta jóvá a környezetvédelmi minisztérium módosító javaslatát. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter szerint a tervezettel a gyakorlatban tapasztalt nehézségekre reagálnak. Egészen pontosan a vereknyei veszélyeshulladéklerakó felszámolásánál felmerült problémákra. Itt ugyanis három telektulajdonos nem járul hozzá a környezeti teher felszámolásához, a jelenlegi szabályozás alapján pedig beleegyezésük nélkül a tárca nem kezdheti el a kármentést. Közben a felszámoláshoz szükséges lépéseket már megtette a tárca, elkészült a projekt, a szakértői véleményezés, a munkaterv és folyik a közbeszerzési eljárás. Ugyanakkor a kisajátítás eszközével a minisztérium, Sólymos állítása szerint, csak végső esetben élne. „Csak akkor, ha már nincs mód arra, hogy megállapodjunk a telek tulajdonosával, vagy ha aránytalanul magas árat kér a telekért” - közölte a miniszter. (ie) 2020-ra teljes lesz az internetlefedettség Szlovákiában DEMECS PÉTER Még három évig tarthat, amíg az ország minden részábe eljut a nagysebességű internetkapcsolat. Pozsony. Három év múlva százszázalékos lesz az ország internetes lefedettsége - jelentette ki a héten Peter Pellegrini (Smer) informatizációért felelős miniszterelnökhelyettes, miután a távközlési vállalatokkal memorandumot írt alá az intemethálózat bővítéséről. „A szolgáltatók kötelezték magukat, hogy 2020-ig saját pénzből, állami támogatás és uniós források nélkül bevezetik az internetet olyan helyekre is, ahol még nincs” - állítja Pellegrini. Az Orange, a Slovak Telekom, az 02 és a Lokális Intemetszolgáltatók Szövetsége három éven belül kiépíti, üzembe helyezi és üzemelteti az adott régióban az internetes hálózatot. Az állam az optikai kábelek hálózatának bővítésére 80 millió eurót költhet el uniós alapokból, ám mivel ezeket a kiadásokat a távközlési vállalatok állják, az összeget más projektekre is használhatják. Például finanszírozhatják a községek főterein, könyvtáraiban a vezeték nélküli (wifi) hálózat üzembe helyezését, vagy a sztrádák és vasútvonalak lefedettségét. Pellegrini elismerte, hogy ha nem sikerül kimeríteni az erre a célra elkülönített összes anyagi forrást, akkor a megmaradt pénzt a legnagyobb valószínűséggel a közlekedésügyi minisztériumnak utalják át. Az Integrált Infrastruktúra operatív programban összesen közel egymilliárd euró áll az állam rendelkezésére. „Nem az a cél, hogy ezt erőnek erejével elköltsük. Kezdeményezni fogom a tárgyalásokat a közlekedésügyi tárcával, s ha wifihálózat kiépítése, illetve a sztrádák és vasútvonalak internettel való lefedése után marad még néhány tízmillió eurónk, akkor ezt szívesen átcsoportosítanám közlekedési projektekre, új autópálya-szakaszok és gyorsforgalmi utak projektdokumentációjára” - közölte Pellegrini. 2015-ben egyébként még 1808 olyan községet tartottak számon, ahol minimális vagy semmilyen internetes csatlakozás nem volt. Ez a jegyzék tavaly év elejére 207-re szűkült, s jelenleg már csak 46 községet tartalmaz. A projektet minél előbb beindítanák, ám például az Orange vezérigazgatója, Pavol Lancaric arra figyelmeztetett, hogy ezen a téren elkerülhetetlen a községek együttműködése. „Az önkormányzatok segítségére is szükségünk van, ha 2020-ig el akarjuk tüntetni a térképről a fehér foltokat” - mondta. Úgy véli, főleg az engedélyeztetési folyamatokat kellene felgyorsítani. Pellegrini szerint gyakran előfordul, hogy a lakosok ugyan akarják a gyors internetet, ám ha kiderül, hogy emiatt a házuk előtt fel kell túrni az utat, hogy behúzzák az optikai kábelt, már ellenkeznek. Az intemetcsatlakozás egyébként rohamosan bővül az egész Európai Unióban. Míg tíz évvel ezelőtt a háztartások 55 százaléka számára volt elérhető, 2018-ban 85 százaléknak volt intemetje. A negyedik generációs intemethálózat lefedettsége az országban 80 százalékos, az uniós átlag 84 százalék. Az Új Szó szerkesztősége rajz- és fotópályázatot hirdet „Petőfi köztünk él” címmel. A pályázatra olyan rajzokat és fotókat várunk, amelyek szellemes, frappáns és eredeti módon kötődnek egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. szellemiségéhez. A beérkezett pályázatok közül a szerkesztőség zsűrije választja ki a győzteseket, amelyek készítői értékes nyereményekben részesülnek, alkotásukat pedig a március 15-én megjelenő ünnepi mellékletünkben közöljük. A rajzokat A4-es méretben várjuk a szerkesztőség címére: DUEL - PRESS, s. r. o., Új Szó szerkesztősége, P. O. BOX 222, 830 00 Bratislava 3, a fotókat pedig .jpg formátumban, 300 dpi felbontásban az ujszo@ujszo.com címre. A borítékon, illetve az e-mail tárgyában, kérjük, tüntessék fel a pályázat címét: „Petőfi köztünk él” A pályázókat kérjük elérhetőségeik feltüntetésére is.PETŐFI KÖZTÜNK ÉL
