Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-07 / 31. szám
141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. február 7.1 www.ujszo.com Egyre veszélyesebb a jegyellenőr munkája A ZSSK jegyellenőreinek 53 százaléka férfi, 47 százaléka nő (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Szinte naponta szembesülnek a jegyellenőrök az utasok agresszív viselkedésével, egyre több a verbális támadás, volt már példa tettlegességre is, de olyan súlyos incidens, mint a múlt heti kassai késelés, most történt először. Az illetékesek tisztában vannak a problémával, megoldás egyelőre nincs. KASSA Megkéselték a Kassai Tömegközlekedési Vállalat (DPMK) egyik jegyellenőrét. Az incidens múlt kedden, az egyik villamoson történt, amikor az ellenőr egy harmincéves nő jegyét kérte. Az asszony kést rántott, és mellkason szúrta az ellenőrt. A fiatal férfit azonnal kórházba szállították, szerencsére nem szenvedett súlyos sérüléseket. A férfit múlt hét csütörtökön hazaengedték a kórházból. Michaela Karaffová, a DPMK szóvivője az incidens kapcsán lapunknak azt nyilatkozta, a jegyellenőrök és a járművezetők szinte naponta szembesülnek az utasok agresszív viselkedésével. „Sajnos nem ez az első alkalom, hogy rátámadtak egy ellenőrre, de ilyen komoly incidensre eddig még nem volt példa. Be kell látni, hogy lassan életveszélyes ez a munka, ezért kénytelenek vagyunk megerősíteni a járőrszolgálatot” - mondta lapunknak Karaffová. Bárkiből lehet jegyellenőr „Bárki jelentkezhet a DPMK-hoz jegyellenőmek, nincsenek speciális kritériumok. Feltétel az érettségi vizsga, valamint a jó egészségi állapot. A jelentkezők pszichotesztet is abszolválnak, hogy felméijék a személyiségüket, illetve azt, mennyire bírják a pszichés terhelést” - mondta lapunknak Karaffová. Hozzátette, a DPMK jegyellenőrei évente egyszer pszichikai alkalmassági vizsgálatokon is átesnek, melyek elsősorban a pszichés terhelésre, valamint az érzelmi és mentális stabilitásra fókuszálnak. „Az alkalmazottak egyéni és csoportos tréningeken, és egyéb képzéseken is részt vesznek” - közölte lapunkkal Karaffová. Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e az önvédelmi képzést is a jegyellenőrök számára, a szóvivőtől nem kaptunk választ. Rendőri segítség Azt, hogy a jegyellenőrök munkája rengeteg veszéllyel és nehézséggel jár, a vonatokon dolgozó jegyvizsgálók és a vonatvezetők is megerősítették. Fazekas Zoltán kistárkányi kalauz szerint amióta elrendelték a vonatokon a rendőri kíséretet, mindenki nagyobb biztonságban érzi magát. „Engem szerencsére még egyszer sem támadtak meg munka közben, de a kollégáimtól már hallottam ezt-azt. Ha gond van, a vonaton járőröző rendőrök segítenek, de ha épp nincsenek a vonaton, bejelentést teszünk, a következő állomáson felszállnak és rendezik az ügyet” - magyarázta Fazekas Zoltán. „Ez a munka nem való mindenkinek, sok mindent el kell tűrni, sokféle helyzetet tudni kell kezelni. Négy éve dolgozom kalauzként, főleg Tiszacsemyő és Kassa között ingázom. Rengeteg negatív tapasztalatom van. Sok ember semmibe sem néz minket, trágár szavakkal szidnak. Szerintem minden kollégám egyetért azzal, hogy a különféle vizsgák mellé önvédelmi képzés is kellene” - mondta egy neve elhallgatását kérő kalauznő. Egy pare 1000 cseh korona Míg az állami Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) szerelvényeiben általában egy-két kalauz vagy a vasúti rendőrség ügyel a rendre, addig a RegioJet magán vasúttársaság vonalain minden vagonra külön személyzet figyel, az éjszakai járatokon pedig biztonsági szolgálat is van. „Arra törekszünk, hogy a nem megfelelően viselkedő utasok a következő megállón leszálljanak. Ha a személyzet nem képes kezelni a helyzetet, a rendőrség segítségét kérjük. Ha egy utas viselkedése miatt késik a csatlakozás, minden percért 1000 cseh korona büntetést szabhatunk ki rá” — közölte lapunkkal Ales Ondrűj, a RegioJet szóvivője. Tomás Kovác, a ZSSK kommunikációs központjának munkatársa elmondta, a jegykezelőnek jelentkezők pszichikai és egészségügyi állapota a mérvadó. Az alkalmazottak rendszeres vizsgálatokon vesznek részt, ahol a különleges helyzetek megoldására adott reakcióikat ellenőrzik és fejlesztik. „Az alkalmazottak fizikai adottságát nem vizsgáljuk” - közölte lapunkkal Kovác. A ZSSK-nál sem kapnak önvédelmi kiképzést a jegyellenőrök. „Nem vezetünk statisztikát az utasok és az alkalmazottak közti incidensekről, de tisztában vagyunk azzal, hogy gyakran éri verbális támadás az ellenőröket” - zárta Kovác. Aranykincs rejtőzött a losonci altemplomban A templom ma a református egyház birtokában van (A szerzi felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Talán az egyik legjelentősebb reneszánsz kori aranykincset találták meg 1851-ben Losoncon, amikor a cári sereg pusztítása után megkezdődött a porig ágett város református templomának újjáépítése. A kincs ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található. LOSONC Hogy Losonc városát mikor alapították, azt nem lehet pontosan tudni, a város első szakrális helyéről, a Boldogságos Szűznek szentelt kápolnáról 1128-ból létezik feljegyzés, amely feltételezhetően a mai református templom helyén állt, és a romok sejtetik is egy korábbi, kisebb méretű szakrális hely nyomait. Az a régi templom Némely forrás bizonyos Losonczy Lambertnek tulajdonítja e kis templom építését, ám az nem bizonyítható, hogy Lambert nádor a Losonczy nevet viselte volna, és nógrádi birtokviszonyairól sincs meg-LegÁözefebb a rimaszombati uármegyeházál mutáljuk be. bízható adat. 1190-ből létezik feljegyzés a Losonc melletti Apátfalu kolostoráról is. Ezekben az években a Zaah, a későbbi, Károly Róbertre rátámadó Zách Felicián ősei és a Szemere család tulajdonában volt, majd a Tomaj és a Kacsics nemzetség szerzett itt birtokot. írásban fennmaradt Luchunch neve 1247- ből IV. Béla király egyik okiratán, ezt tartják a város első írásos emlékének. A 13. században német bányászok kaptak itt ezüstkutatásra felhatalmazást, a környéken, Szinóbányán valóban elő is fordul ez a nemesfém. 1327-ben egy okiraton sáncokkal védett településről írnak, s állítólag a lovakat védő sáncból, lósáncból született a nyelv változásával a Losonc elnevezés. A város igazi fejlődése 1393-ban, Nagy Lajos korában indult meg, amikor a királynál igen nagy befolyással bíró Losonczy család két ősének, Önödnek és Lászlónak adományozta a helyet. Ekkor építhették a ma álló, neogótikus stílusban felújított templom gótikus ősét, altemplommal és a szent helyet kerítő védőfallal. A reneszánsz idején átépítették, és valószínűleg ekkor alakították ki benne azt a sírkamrát, amelyben igen gazdag nemesfémkincset találtak 1851-ben. Losoncot 1849. augusztus 7-én a cári sereget vezető Grabbe generális felgyújtana és kirabolta, bosszúból Beniczky Lajos honvéd gerillaparancsnok korábbi sikeres támadásáért. A szerencsétlenül járt városban alig maradt sértetlen épület, a templomokat sem kímélte a tűzvész. A híres aranykincs Losonc reformátussága elkezdte a kormos romok eltakarítását, a templom felújítását pedig egy bécsi építész, Franz Wieser tervei alapján Izsó Miklós kezdte meg. A hajó keleti harmadában lévő altemplom feltárásakor sírokra akadtak, és az elhunytak mellett a reneszánsz kori magyar ötvösművészet remekeit találták meg, például egy ezüstvázra aranyszálakkal hímzett halotti főkötőt, amely a legrégebbi ilyen tárgy az egykori magyar királyság területéről. A főkötő mellett még öt darab rubinköves gyűrűt, nyolc arany nyakéket, négy, az egyházi rendjeleként ismert aranyláncot, öt ezüstözött szíjat, két arany hajcsatot, nyolcvankét aranygyöngyöt, százötven darab Corvin Mátyás, Ulászló és II. Lajos korabeli ezüst érmét, valamint egyéb apró ékszert és több mint háromszáz darab, ezüstből készített koporsószöget találtak. A kincs a Magyar Nemzeti Múzeumba került, 2007-ben pedig Tájoló Losonc a Pozsony és Kassa közti E 571-es főúton érhető el, a református templom a 48,328/19,669 GPS- koordinátáknál található. a hodrushámori fémmegmunkáló és ötvöstanulóknak köszönhetően elkészült a kincsek hiteles másolata, amelyeket a Nógrádi Múzeum és Galéria őriz. Azt teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, kié lehetett ez a kincs, de feltételezhetően a vidék leggazdagabb családjáé, a Losonczyaké. A templom ma a református egyház birtokában van, felújítását és átalakítását, az altemplom látogathatóvá tételét 1988-ban végezték el. A hajó és a sokszögzáródású szentély boltíveinek hálója finom kiképzésű, szinte légies. A torony monumentális magasságú, 64 méter magasan lévő csúcsán pedig egy igen méretes, közel kétméteres, aranyozott tarajú réz szélkakast helyeztek el, talán országos viszonylatban a losonci a legnagyobb ilyen toronydísz. A templomot, amely a település domináns helyén áll, részben máig védőfal övezi, a török kori dúlások elleni védekezés emlékeként.
