Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-07 / 31. szám
101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2018. február 7. I www.ujszo.com Kiállítás az avarokról a galántai múzeumban ETTOTTEl Ma délután öt órakor nyitják meg az Avarok és szlávok a Dunától északra című vándorkiállítást a Galántai Honismereti Múzeumban. A megnyitón Csuthy András, a komáromi Duna Menti Múzeum régésze tart előadást. A vándorkiállítást a turócszentmártoni, a komáromi és a nagytapolcsányi múzeum gyűjteményének darabjai alkotják. „A kiállítás az avarok és a szlávok együttélését dokumentálja Szlovákia területén, egyedülálló, több mint ezeréves leleteket mutat be - az első szláv törzs erre a területre való megérkezésétől egészen a Nagymorva Birodalom létrejöttéig” - tájékoztatta lapunkat Bús Katalin, a galántai múzeum tárlatvezetője. Ékszerek, korabeli öltözékek kiegészítői, lószerszámok, kerámiából készült használati eszközök és fegyverek láthatók a múzeumban, valamint egy avar lovas sírlelete a lovával együtt. A leletek mellett fényképek, térképek és magyarázatok teszik teljessé a kiállítás anyagát. A tárlat május 12-ig látogatható. (béva) A Magyarok Nagyasszonya-szobor felszentelése (Szerencsés István felvétele) Svéd példára alakult a Petőfi Baráti Társulás SOMOGYI KATALIN nnmumAHA A Petőfi Baráti Társulás 2001 decemberében alakult, kezdeményezője, akkori és jelenlegi elnöke Erdős Péter. Tizenöten alapították a társulást, mely ma több mint 200 tagot számlál. „Nemcsak helybeliek, hanem a környező falvakból, Dunaszerdahelyről, Magyarországról, sőt, Ausztriából is vannak tagjaink - nyilatkozta Erdős Péter. - Kezdettől fogva küldetésünknek tekintettük magyarságunk ápolását, hagyományaink őrzését, azt, hogy méltó módon emlékezzünk meg nemzeti ünnepeinkről, és ahol, amiben lehet, segítsük fiataljainkat. Az ötletet egy Új Szóban megjelent újságcikk adta, amely egy svédországi település történetét taglalta, amit a kihalás veszélye fenyegetett.” A fiatalok elmenőfélben voltak, de a helybeliek mentőakciót szerveztek egy színdarab előadásával, amelybe a település aprajátnagyját bevonták. A Petőfi Baráti Társulás ennek a hímek alapján indította el sikertörténetét. Ok is mindenki bevonásával és mindenkiért, a cserkészliget felújításával kezdték, ahol első rendezvényüket is szervezték, egy népzenei és néptáncfesztivált, melyet számos program követett. Most már minden évben rendszeresen szerveznek programokat. Kezdik az újévi gálakoncerttel, amit az egyházkarcsai önkormányzattal szerveznek, a magyar kultúra napi megemlékezéssel folytatják. Februárban már 16. alkalommal rendezik meg a karcsai borversenyt, helyi és környékbeli bortermelők részvételével, nem sokkal utána közös disznóvágás következik disznótoros vacsorával. Természetesen a március 15-i megemlékezés sem marad el, augusztus 20-án megemlékeznek az államalapító Szent Istvánról, október 6-án az aradi vértanúkról.Tavaly augusztusban szobrot állítottak a Magyarok Nagyasszonyának. Közadakozást hirdettek, amely által a nyilvánosság is bekapcsolódhatott az alkotás finanszírozásába. A szoborállítást több szlovákiai és magyarországi szervezet is támogatta. A Királyfiakarcsán született Rieger Tibor szobrász bronzalkotása a kultúrház előtti téren kapott helyet. Tagjaik számára rendszeresen szerveznek kirándulásokat is, Európát már nagyjából bejárták, idén két nagyobb kirándulást terveznek, Északkelet-Csehországba, illetve Svájcba. Munkája elismeréseként a Petőfi Baráti Társulás megkapta a Magyar Örökség díjat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vettek át tavaly szeptemberben. Nyárra felújíthatják a Nagyszombati vámot Új mozgólépcsőket szerelnek be (Facebook/lvo Nesrovnal pre Bratislavu) Új üzleteket nyitnak a korszerűsített és akadálymentesített aluljáróban, várják az érdeklődők jelentkezését. imw« A tervek szerint halad a Nagyszombati vámnál levő közlekedési csomópont és az aluljáró felújítása. Nyárra elkészülhet az új aluljáró. Tavaly ősszel kezdődött el a munka. A főváros egy befektetővel 3,7 millió euróból revitalizálja a forgalmas csomópontot. Jelenleg az aluljáróban az új mozgólépcsők beszerelésének előkészítésén, a beton tartógerendák hőszigetelésén, az üzlethelyiségek kialakításán és a csatornahálózat építésén dolgoznak. A felszínen újraaszfaltoztak néhány járdaszakaszt és kereszteződést, akadálymentesítették a villamosmegállókat. Hamarosan a kórház és a piactér, valamint a Kukucin utca és az Istropolis közötti járdaszakasz felújításával, a korlátok lecserélésével és átfestésé-SOMOGYI KATALIN Jozef Viekupiő a megyei infrastruktúrát tartja legfontosabbnak. DUNASZERDAHELY Hétfőn a városi hivatalban talál- ; kozott Jozef Viskupic, Nagy szombat megye elnöke a dunaszerdahelyi járás polgármestereivel. Viskupicot j alelnökei - Berényi József, Pavol vei folytatódik a munka. Ivó Nesrovnal polgármester elégedett a felújítás menetével. A magisztrátus a honlapján felhívta a figyelmet arra, hogy a rekonstrukció fennakadásokkal és korlátozásokkal jár. A város a közlekedési vállalattal, szakértőkkel, a városi rendőrséggel és a megyei közlekedésfelügyelettel együttműködve kerülő utakat jelölt ki a gyalogosoknak, és kérik a járókelőket, hogy saját Kalman, Marek Nesticky és Roman Sova - is elkísérték. A polgármesterek bemutatták településeiket és előadták problémáikat, amelyekre a megyétől várják a megoldást. Legfontosabb az infrastruktúra, azon belül az R7-es gyorsforgalmi út építése. Ez utóbbi miatt sokkal jobban megterhelik a megye másod- és harmadrendű útjait, amit a lakosság is megszenved. Napirendre került a vízkérdés is. Viskupic szerint a csatornázás és a vezetékes víz minden biztonságukért az alternatív útvonalakon közlekedjenek. A tervek szerint új közösségi teret alakítanak ki az akadálymentesített, felújított aluljáróban, ahol új üzleteket nyitnak, és biztonsági kamerarendszert szerelnek fel. A tmavskemyto.sk oldalon olvasható leírás szerint tizennyolc üzlethelyiséget alakítanak ki az ezemégyszáz négyzetméternyi területen. (béva) és az R7-es településnek 19. századi probléma, amit még a 21. században sem tudtunk megoldani, ezért ezt abszolút ; prioritásként kell kezelni. Mivel en: nek az orvoslása meghaladja a me: gye hatáskörét, általános összefo: gásra van szükség, hogy állami szinten találjanak megoldást. Három megoldásra váró problémát nevezett meg a megyeelnök: az infrastruktú: ra, az utak, az ivóvíz, a csatornázás : és nem utolsósorban a szociális ott■ honok hálózatának a kiépítése. Legnagyobb gond a víz Több mint 3000 éves kegyeleti hely SOMOGYI KATALIN A Nagyszombat Megyei Műemlékvédelmi Hivatal nemzeti kulturális emlékké nyilvánította a csukárpakai „Kép-dombot". Tavaly novemberig, csak egy dombocska volt Csukárpakán. Mindenféle mendemonda övezte ugyan, de senki, semmi biztosat nem tudott. A falu öregjei is csak találgattak és a falu levéltárában sem volt semmiféle utalás a Csukárpaka elején, emberemlékezet óta, álló domborzatra. A helyi polgármester, Ivan Senan, kíváncsi természete kellett ahhoz, hogy kiderüljön, egy kb. 2500-3400 éves emberi építményről van szó, amely egyedülálló a maga nemében. Valószínűleg egy főrangú személy temetkezési helye az, amit a kb. 2,3 m magas és 20 m átmérőjű, kör alakú domb rejt. Eredetileg valószínűleg jóval magasabb volt, de az eltelt évezredek letarolták. Ilyen és ehhez hasonló építmény ebben a régióban ritkaságszámba megy. A Nagyszombat Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szerint Nyugat-Szlovákiában, lakott területen csak két ilyen kegyeleti hely ismert, Nagyszombat megyében ez az egyetlen. Lakott területen kívül valószínűleg több ilyen temetkezési hely is volt, de a területek mezőgazdasági felhasználása következtében mindegyik megsemmisült a 20.. század második felében. Hála Ivan Senan polgármesternek, ezt a csukárpakait tavaly novemberben nemzeti kulturális műemlékké nyilvánította a Nagyszombat Megyei Műemlékvédelmi Hivatal. Megítélésük szerint az építmény bronzkori, illetve késői vaskori, amely eredeti állapotában maradt fenn. A helyiek által „Kép-domb”-nak nevezett domb környékét a középkorban, illetve a korai újkorban temetkezési helyként használhatták. Az újkorban valószínűleg több vaskeresztet is elhelyezhettek itt, emlékezésként az egykori temetkezési helyre. Az utolsót, amely máig megvan, 1935-ben. Mivel nem tudni, mit rejt a domb, a felújításának a műemlékvédelmi hivatal szigorú szabályokat szabott. Sem ásatásokat, sem feltárásokat nem engedélyeznek, a domb kerületén kívül háromnyelvű emléktáblát és néhány padot helyezhet el az önkormányzat. A kegyeleti dombnak érintetlennek kell maradnia. De a polgármester optimista: „Pár ezer év kellett ahhoz, hogy felfedezzük, valami van a domb alatt. Talán pár száz év múlva azt is megtudjuk, mi az” - mondta. A csukárpakai Kép-domb nemzeti kulturális emlék (A szerző felvétele) :
