Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-06 / 30. szám
www.ujszo.com | 2018.február6. KULTÚRA 113 A 65 éve megalakult MATESZ-ról Területi Színház történetéről, a Jókai Színház és a Thália szakmai fejlődéséről Örökös tagok: Dráfi Mátyás (aki gazdag színészi pályája mellett 1969 és 1971 között igazgatta is a színházat), Szentpétery Aranka (aki 1960-ban a Faluszínházból került a MATESZ-hoz) és Ferenczy Anna (aki 1952-ben egyike volt a MagyarTerületi Színház alapító tagjainak) (Somogyi Tibor felvételei) Konferencia a Magyar LAKATOS KRISZTINA Komárom. 1953. január 31-én mutatta be első előadását - Urbán Ernő Tűzkeresztség című színművét - az alig három hónappal korábban megalakult Magyar Területi Színház. A 65 évvel ezelőtti eseményekre színháztörténeti konferenciával emlékeztek Komáromban. A Tiszti pavilonban - ahol az időutazás már a kassai magyar színjátszás 200 évét számba vevő, valamint a komáromi teátrum első öt évtizedét feldolgozó kiállítások áttekintésével elkezdődhetett - három előadó foglalta össze a MATESZ, majd a két utód, a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház múltját, az elmúlt 65 év tanulságait. Az, hogy a színháztörténeti öszszegzés a rendelkezésünkre áll, kézbe vehető és elolvasható, mindenekelőtt Tóth Lászlónak köszönhető - a művelődéstörténész tanulmányokban és monográfiá(k)ban is közzétette már kutatásai eredményeit. így természetesen az ő nagy ívű előadása nyitotta meg a Dialóg társaság által szervezett pénteki konferenciát. A kiindulópont 1952 februárja, amikor Szlovákia Kommunista Pártjának elnöksége határozatot hozott a Magyar Területi Színház megalakításáról, majd az illetékesek feladatul adták Fellegi Istvánnak, a Csemadok Központi Bizottsága főtitkárának - aki 1950-ben már a Faluszínház magyar tagozatának létrehozásánál is közreműködött - a színházalapítással és szervezéssel kapcsolatos teendők végrehajtását. A színház székhelyéül Komárom jelöltetett ki, az a város, amely már a 17-18. században fontos szerepet játszott az iskoladráma meghonosításában, és a későbbi időkben az első magyar vándortársulatokat is vendégül látta. A Magyar Területi Színház hivatalosan 1952. október 1-jén alakult meg, Fellegi István - az Atya - első csapata pedig fokozatosan, több hullámban alakult ki: a 16 alapító tag közül 11 - Bottka Zsuzsa, Bugár Béla, Fekete Gyula, Ferenczy Anna, Gábor (Grébner) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Kiss Lajos, Lelkes Magda és Turner Zsigmond - a Faluszínház magyar tagozatától érkezett, hamarosan csatlakozott hozzájuk Udvardy Anna, Fazekas Imre, Konrád József, Lőrincz Margit és Siposs Jenő, majd az 1953. január 31-i első bemutatóig még Budai Imrével, Kovács Irénnel és Lehotay (Lipták) Antallal bővült a társulat. Tóth László azt is megemlítette, hogy a MATESZ indulásakor jelentős szakmai és technikai segítséget kapott a Szlovák Nemzeti Színháztól - attól az intézménytől, amely néhány évtizeddel korábban éppen a pozsonyi magyar társulat kiszorításával jutott játszóhelyhez, közönséghez. Tóth László egészen a rendszerváltásig, illetve a Jókai Színház és a Thália 1990-es szétválásáig lerakta a főbb mérföldköveket; tőle Pásztó András, a Thália egykori dramaturgja vette át a szót, és a kassai színpad megalakulásának, majd önállósodásának a történetét foglalta össze, személyes emlékeit is beleszőve a nagy elbeszélésbe. Hogy a Thália Színpad 1969-es létrejötte a szlovákiai magyar színháztörténet egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - „ügye” volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közel ötven évvel ezelőtti eseményekről (csak a margóra: jövőre a kassai színház ül kerek jubileumot), kinek-kinek a maga szerepéről ma sem könnyű érzelmek nélkül beszélni. Azok az egykori igazgatók - Dráfi Mátyás, Beke Sándor, Takáts Ernőd -, akik aktívan megélték a viharos időket, most pedig jelen voltak a konferencián és megosztották reflexióikat a közönséggel, mind fontosnak tartották, hogy hosszabban vagy rövidebben tisztázzák saját egykori álláspontjukat. (Persze, viharos időkből a később érkező generációknak is kijutott - Mokos Attila például az intendatúra éveiről mesélt, amikor volt szerencséje igazgatóként túlélésre kondicionálni a komáromi színházat.) Vannak egykori direktorok, akik már csak a túloldalról üzenhettek: nem volt tanulság nélküli például a 2010-ben elhunyt Konrád József megszólalása, aki egy nyolcvanas évekbeli rádióinteijúban egyebek mellett arról beszélt, miként kellene a színháznak a régebbi szövegekhez nyúlnia, hogy „a mai felgyorsult időknek” megfelelően közvetítse a műveket a közönségnek. A felgyorsult idők mellett akadnak persze más kérdések is, amelyek ciklikusan vissza-visszatérve meghatározzák a színházi diskurzust. Tóth és Pásztó történeti megközelítésű előadásából is kirajzolódott, Hizsnyan Géza színikritikus pedig a két színházunk rendszerváltást követő szakmai fejlődését értékelve pontosan jellemezte teátrumi művészetünk (tulajdonképpen mindenkori) állapotát: ahogy egyik vagy másik társulat kilábal a hullámvölgyből, amikor invenciózus művészeti vezetés kap lehetőséget, aztán külső és/vagy belső tényezők hatására az új program ellaposodik vagy kerékbe töretik; ahogy a reményteljes indulás(ok) dacára teljes színészgenerációk tűnnek el a szlovmagy horizontról; ahogy a formailag modem, fontos társadalmi mondanivalót hordozó előadásokat szinte kötelező számos esetben vitatható színvonalú szórakoztató előadásokkal „megközölni”... Folytathatnánk, de zárszóként álljon itt egy megállapitás Tóth Tibortól, aki 15 éve ad irányt a Komáromi Jókai Színháznak. Úgy fogalmazott: tudatosítani kell, hogy létszámában egyre szűkülő, míg igényeit tekintve roppant széles közönségnek játszik a színház. Ezzel együtt azt a jelszót vallja a magáénak: Nem lehet, nem akarunk és nem kell mindenkinek minden áron megfelelni. Sorsközösség: Beke Sándor egykori és Tóth Tibor mai komáromi színigazgató Ismét lesz Virtuózok Házi őrizetben vágta meg új filmj ét Budapest. Tavasszal indul a Duna Televízióban a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató műsor negyedik évada, amelyre még lehet jelentkezni három korcsoportban. A szervezők a mediaklikk.hu/virtuozok oldalon várják a nevezéseket. A Virtuózok, Magyarország első komolyzenei tehetségkutatója Balázs János zongoraművész és zsűritag szerint „olyan értéket teremtett az elmúlt pár évben, ami hatalmas mércévé vált mindenki számára”. Ezúttal is külön versenyeznek a kicsik, a tinik és a nagyok. Ez utóbbi kategóriát tavaly egy szlovákiai magyar induló, a komáromi Kristóf Réka operaénekes nyerte meg, aki a döntőn az abszolút győzelmet is megszerezte. A Virtuózokba olyan fiatalokat várnak, akik kiválóan játszanak a klasszikus zene hangszereinek egyikén vagy klasszikus énekben nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. Visszavárják azokat is, akik az előző három sorozatban a válogató műsorokból nem jutottak tovább. A kicsik korcsoportjában 2003. június 1. és 2011. május 31. között született gyerekek mérhetik össze tudásukat. A tiniknél az 1998. június 1. és 2003. május 31. között született fiatalok indulhatnak, az 1993. június 1. és 1998. május 31. között született ifjak pedig a nagyok korcsoportjának hangszeres mezőnyében bizonyíthatnak. A Nagyok korcsoportjának ének kategóriájába az 1990. június 1. és 1998. május 31. között születettek nevezhetnek. A tehetségkutatáson túl a Virtuózok célja, hogy szélesebb körben megszerettesse a klasszikus zenét, felmutatva annak szépségét. (MTI, juk) Moszkva. Házi őrizetben vágta meg a szovjet rocklegendáról, Viktor Cojiól szóló filmjét Kirill Szerebrennyikov orosz rendező, akit állami támogatások elsikkasztásával gyanúsítanak. Szerebrennyikovnak az őrizetbe vételéig, 2017 augusztusában Szentpéterváron sikerült felvennie a Leto (Nyár) című film gyakorlatilag minden jelenetét, és utasításai, valamint a korábbi próbák alapján utóforgatás is volt. Az utómunkálatokkal a tervek szerint tavasszal végeznek, de a film forgalmazása már a február 15. és 25. között megrendezendő berlini filmfesztiválon elkezdődik. A történet 1981 nyarán Leningrádban játszódik, Viktor Coj és mentora, Mihail Naumenko, valamint annak felesége, Natalja szerelemi háromKirill Szerebrennyikov (Képarchívum) szögét mutatja be. A korábbi filmjeivel rangos nemzetközi fesztiválokon, Cannes-ban, Locamóban és Velencében is szereplő Szerebrennyikovot hűtlen kezeléssel, egy színházi produkcióhoz nyújtott 133 millió rubeles támogatás elsikkasztásával vádolják. Azt sem engedélyezték, hogy december elején megjelenjen a Bolsoj Színházban, az általa színpadra állított Nurejev című balett premieij én. A rendező, aki a moszkvai Gogol Színház művészeti vezetője, tagadja, hogy bűnös lenne és abszurdnak tartja a gyanúsítást. Őrizetbe vétele tiltakozást váltott ki a liberális orosz értelmiség körében, és külföldön is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azonban az ügynek nincs politikai vetülete, gazdasági bűncselekmény miatt nyomoznak. Kirill Szerebrennyikov az Oroszországban egyre növekvő cenzúra és az orosz hatóságok hangos bírálója. Többször részt vett a gyülekezési szabadság biztosításáért szervezett tüntetéseken. (MTI, juk)
