Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-31 / 25. szám
www.ujszo.com | 2018. január 31. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Veszélyben a pékipar Árregulációt követelnek a pékek (Felvétel: Matje Jankoviő/Pus Jeden Deft) SUSLABÉLA Pozsony. A pékek egyrészt iidvözlik, hogy a munkaügyi minisztérium megegyezésre jutott a szociális partnerekkel az éjszakai, a hétvégi, valamint az ünnepnapi bérezés növelését illetően, másrészt viszont figyelmeztetik a kormányt, hogy az ágazat vádelme érdekében módosítani kellene az ártörvényt. „A hagyományos pékipart akarjuk megmenteni azzal, hogy követeljük a minimális árak törvényben való meghatározását a kenyér és a péksütemény esetében, amely árakon a boltok elfogadnák termékeinket” - áll a Szlovákiai Pékek Tanácsának állásfoglalásában. A kormány évek óta nem rendezi a kérdést, hogy a kereskedelmi láncoknak és az üzleteknek mekkora minimális árat kell fizetni a kenyérért és a péksüteményért, panaszolja a péktanács. „A Szlovákiai Pékek Tanácsa 12 ezer péket képvisel. A gyártás bemeneti tényezőinek az árai növekednek, ezért tehát minimális árak megszabásával garanciát akarunk arra, hogy a termelésünk ne legyen anyagilag veszteséges. A jelenleg érvényben lévő jogszabály már négyéves, elavult, nem tükrözi a jelenlegi tényleges gyártási költségeket. Ha a helyzet nem változik, a hagyományos szlovákiai pékipamak befellegzett. S akkor a friss pékipari termékeket is lehet majd importálni, vagy pedig felcserélni fagyasztott félkésztermékekre” - hangsúlyozta Vojtech Gottschall, a Szlovákiai Pékek Tanácsának az elnöke. A pékek már hosszabb ideje jelzik, hogy problémájuk van termékeik alacsony értékesítési áraival, valamint az állandóan növekvő gyártási költségekkel. Az érvényben lévő, de már jócskán elavult jogszabály gátolja őket abban is, hogy kordáét beszállítási feltételekről tárgyaljanak néhány kereskedelmi lánc képviselőivel. „Huzamosabb ideig senki sem működhet negatív gazdasági mutatókkal. A kereskedők gyakran elutasítják a kenyér és a péksütemények árának növelését. Számunkra ez komoly probléma, ugyanis a termelési költségeinket nem tudj uk átvetíteni az értékesítésbe. A kereskedőknek nagyobb a mozgástere” - magyarázta Gottschall. A pékek azt is szeretnék, ha a kormány támogatná őket a kereskedelmi láncokba történő beszállításokról való tárgyalások során. Példaként a földmüvelésügy minisztériumot hozták fel, amely hatékonyan dolgozik a nem korrekt kereskedelmi kapcsolatok orvoslásán, (sb) Túlkínálat van cukorból a piacon ÖSSZEFOGLALÓ Csaknem öt évtized elteltével tavaly októbertől hatálytalanították a cukorkvótákat Európában. Ötven éven keresztül ugyanis az európai országoknak meg volt szabva, évente mennyi cukrot gyárthatnak. Európában a múltban is túltermelés volt jellemző a cukoriparban. A kvótarendszer megszüntetését követően pedig tovább növekszik a túlkínálat. Ebből eredően a cukor ára csökkenő tendenciát mutat, ami fokozatosan már a hazai boltokba is begyűrűzött. A cukorpiacon igencsak erősödött többek között Brazília, India, Kína, valamint Oroszország is. Szakemberek véleménye szerint a 2017/18-as kampány során Európában mintegy 20 millió tonnányi cukrot állítanak elő, ami évközi viszonyításban 3 millió tonnányi többlettermelést jelent. Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter az európai agrárvezetők brüsszeli tanácskozásán kiemelte, hogy a cukorpiaci helyzet az Európai Unióban nem annyira veszélyes, mint azt a kvóták eltörlését követően többen is előrevetítették. „Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy a kvótarendszer megszüntetése után 2018- ban 20,5 millió tonnányi lesz az európai cukortermelés a tavalyi 16,8 millió tonnával szemben. Pozitívumként értékelem, hogy Európából mintegy 2-3 millió tonnányi cukrot tudunk majd exportálni” - mondta a szlovák agrártárca vezetője. Matecná elmondása szerint Szlovákiában 195 cukorrépa-termesztőt tartanak nyilván, s az ország teljes mértékben önellátó a cukorgyártásban. A kvóták eltörlésének hatására máris 16%-kal növekedett a haszonnövény termőterülete. A cukorrépa termőterülete 19 000-22 000 hektár körül mozog, s az átlagos termőterület 100 hektárnyi. (sb) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tovább gyorsul a gazdaság lendülete Pozsony. Szlovákia gazdasága idén 4,3 százalékkal, jövőre pedig egyenesen 4,7 százalékkal nő jelentette tegnap a Szlovák Nemzeti Bank. A jegybank aktualizált prognózisában felfelé módosította a foglalkoztatottságra vonatkozó mutatókat: eszerint idén 1,8%-kal, jövőre 1,2%-kal, 2020-ban pedig további 1,1 %-kal bővül az alkalmazottak száma. A nominális bérnövekedés a2018és2020 közötti időszakban minden évben meghaladja majd az 5%-ot, ugyanebben az időszakban az éves infláció mértéke 2,1 és 2,3 százalék között alakul majd. (SiTA) Lengyelország: vasárnapi boltzár Varsó. Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az üzletek vasárnapi nyitvatartását korlátozó törvényt, melynek értelmében a boltzár március elsejétől minden hónap második és harmadik vasárnapján, 2020-tól pedig bizonyos kivételekkel minden vasárnap kötelező lesz. Az államfő által aláírt törvény alól csak a karácsonyt megelőző két vasárnap, a húsvéti ünnepeket megelőző egy vasárnap, valamint január, áprilisjúnius és augusztus utolsó vasárnapja képez máj d kivételt. A boltzár nem vonatkozik a pályaudvarokon, repülőtereken, a vámmentes övezetekben és a benzinkutakon működő boltokra. (MTI) Korlátozzák az alkoholt Litvániában Vilnius. Szigorú törvényekkel szorítják vissza az alkoholizmust az egyik legtöbb szeszes italt fogyasztó európai országban, Litvániában. Az új törvény 18 évről 20- ra emelte a legális alkoholfogyasztás alsó korhatárát, megtiltotta az alkoholreklámot és drasztikusan rövidítette a szeszes italt árusító boltok nyitvatartását. Az éttermekben este 8 óra után nem lehetnek szem előtt a borosüvegek. Az életbe lépett szabályozás heves vitákat váltott ki a 2,9 millió lakosú balti államban. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a litvánok fejenkénti alkoholfogyasztása 22%-kal - a 2006-ban mért 14,9 literről 2016-ra 18,2 literre - nőtt egy évtized alatt. „Tennünk kellett valamit. Az alkoholizmus elrettenti a külföldi befektetőket és a turistákat” - mondta Aurelijus Veryga egészségügyi miniszter, atörvény fő szószólója. Dalia Grybauskaite államfő viszont módosításokat sürget, mondván, hogy a középkorra emlékezteti a szigor, ami óriási károkat okoz Litvánia nemzetközi hírnevének. (MTI) AKTUAUS KOZEPARFOLYAMOK Angol font 0,8793 Q lengyel zloty 4,1449 KJ Cseh korona 25,330 KJ Magyar forint 310,38 Horvátkuna 7,4188 KJ Román lej 4,6513 Japán jen 134,98 KJ Svájci frank 1,1589 KJ Kanadai dollár 1,5304 KI USA-dollár 1,2421 KJ Privatbank« 1,28-1,19 26,20-24,42 325,52-294,50 OTP Bank 1,29-1,18 26,42-24,19 323,59-296,31 Postabank 1,27-1,20 26,06-24,55 322,42-297,61 Szí. Takarékpénztár 1,28-1,19 25,95-24,56 323,90-296,01 Tatra banka 1,28-1,20 26,11-24,49 322,76-297,04 ÖSOB 1,27-1,21 25,95-24,66 Általános Hitelbank 1,28-1,20 26,10-24,58 323,54-295,68 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Spórolás a Személyi számlához 5 ,0 % évente a spórolás teljes időtartama alatt Spóroljon rendszeresen magasabb kamattal, mint a lekötött betéten ■ rendszeres spórolás 10€-tól 50€-ig havonta ■ akár három spórolás egy számlához, a spórolás időtartama 12,18, vagy 24 hónap ■ a kamatláb garantált a spórolás teljes időtartama alatt Prima Banka www.primabanka.sk DPI 80021
