Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-04 / 3. szám

www.ujszo.com I 2018.január4. KULTÚRA Stefan Papőo bronz hegymászóinak kompozíciója a Kunsthalle terében (Fotók: tasr, Kunsthalle) Stefan Papco ► Rózsahegyen született 1983-ban ► Középiskolásként fafaragást tanult ► 2007-ben diplomázóttá Pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen; Jozef Jankoviő műhelyében tanult szobrászatot ► Megkapta a Tatra Bank Alapítványfiatal képzőművészeket elismerő díját ► Elnyerte a New York-i Dumbo Arts Festival Nagydíját Állapot a magasban A pozsonyi Kunsthalle első emeletén láthatók Stefan Papco munkái TALLÓSI BÉLA Pozsony. Kót nagy, térbeli alkotásokat felvonultató kiállítást kínál a téli idényre a pozsonyi Kunsthalle. A földszinti, LÁB teremben a magyarországi Cseke Szilárd Fall by the Roadside című helyspecifikus, kinetikus installációja látható, az emeleti nagy kiállítótérben pedig a hazai kortárs szobrászművészet jeles alakja, Stefan Papóo Psycho-vertical című kiállítása várja a látogatókat. Stefan Papco az egyik legeredetibb hazai fiatal szobrászművész, aki a hagyományos szoborformálásból indul ki - alakos fa- és bronzszobro­kat alkot —, de a klasszikus vonalra egy új, sajátos minimal artos téráb­rázolási eljárást épít fel. Művésze­tében leegyszerűsített, szikár és masszív formákkal, tömbökkel, va­lamint a vertikálist kifejező (a hegy­falat idéző) geometriával a magasság és az extrém természeti viszonyok ál­tal kifejtett hatásokat jelenít meg. A kiállítás egy magas-tátrai hegy­mászóútvonal után kapta a Psycho­­vertical címet. Papco szenvedélye a hegymászás: művészete azáltal vá­lik egyénivé, hogy hegymászói ta­pasztalatait, élményeit, érzéseit adja vissza különféle térbeli formakom­pozícióiban. Munkáiban azt az álla­potot igyekszik felfedni, amelyet az ember a hegymászás során tapasztal meg. A szenvedély, az ismeretlen csodálata, a megismerés, a felfede­zés, a győzelem öröme ugyanúgy je­len van Papco munkáiban, mint a csúcsra jutás veszélye, a gyötrelem, a küzdés, illetve ezek fizikai meg­élése, elviselése. A Psycho-vertical című kiállítás vizuális vallomás: a megélt hegymászói tapasztalat fel­tárása. Ahogy a pozsonyi kiállítás kurá­tora, az orosz Elena Szorokina el­mondta, Stefan Papco nemcsak attól egyéni, ahogy alkot, hanem attól is, ahogy a munkáit prezentálja. A hegymászásból fakadóan a művész számára a Magas-Tátra egyrészt ins­piráció, másrészt kiállítási tér, olyan hely, ahol elhelyezheti alkotásait. Papco mászásai során hegymászó­pózokat megörökítő faszobrait ter­mészeti közegben, hegyfalakon, or­mokon, hasadékokban helyezi el, ki­téve őket az extrém légköri és időjá­rási viszonyoknak. A kihelyezett szobrok a zord természeti környezet­ben önálló életet kezdenek élni. Galériákban kiállítható, bronz­változatban is elkészültek ezek a fi­gurális szobrok. A Kunsthalléban jó néhány látható belőlük, különféle kompozícióba, pózba rendezve. Az életnagyságú bronzfigurák olyan felületi megmunkálással készültek, hogy tükrözik az eredeti, a faverzió keménységét, de törékenységét, sé­rülékenységét is - a bennük rejlő emberi lény, a hegymászó jellemző­it. A figurák karakterét és életsze­rűségét erősíti, hogy a megfelelő extrém öltözékben láthatók. Mini­­malistán, mégis érzékletesen ábrá­zolt gesztusrendszerükkel pedig oly mértékben kifejezik a belső átélést, a lelki folyamatokat, hogy valós, lélegző-létező lények benyomását keltik. A hegymászóélet jellemzői­nek kifejezője a tipikus öltözék is: ezért Papco vastag pulóverekből is mintázott beszédes szobrokat. Ezekből is látható néhány a tárlaton. A figurákon és az öltözékeken kí­vül bekerültek a válogatásba olyan minimal eszközökkel, geometrikus idomokkal manipuláló munkák is, amelyek a hegymászók (élet)terét ábrázolják. így - a környezetnek és a benne létezőknek a prezentálásá­val - válik komplexszé a Kunsthalle terében Papco hegyi galaxisa. A február 25-ig látható kiállításon vendégként meghívott más művé­szek (köztük Bartusz György) is je­len vannak olyan művekkel, ame­lyek szintén a vertikális jegyében születtek. Carmen nem hal meg: inkább lelövi Don Jósét _____________I 9 Firenze. Radikálisan új befeje­zéssel játsszák a világ egyik leg­híresebb operáját, a Carment Fi­renzében: nem szúrják le a hős­nőt, mert szembeszáll gyilkosá­val. Bizet operájának új feldolgo­zásában Carmen lelövi a félté­kenységében rátámadó Don Jósét a férfitől megszerzett pisztollyal. Az ortodox felfogástól drámaian eltérő befejezés a nők elleni erő­szakra és a nők helyzetével való visszaélésekre hívja fel a figyel­met. A téma a Weinstein-botrány nyomán került előtérbe. „Úgy tudjuk, ez leszaz első eset, amikor megváltozik a Carmen befejezése” - mondta a firenzei operaház szóvivője, Paolo Kiun. Hozzátette: nem kell, hogy szín­házuk a zenei kultúra konzervatív helyszíne, valamiféle múzeum legyen. „Inkább vitaindító hely­ről van szó. A Carmen 150 éve született egy teljesen más kultu­rális közegben.” Az előadást a 19. századi kör­nyezetből az 1980-as évek Olasz­országába emelték át, helyszíne egy olasz város peremén álló cigánytá­bor. A történet megváltoztatásával az ellen tiltakoznak, hogy Olaszor­szágban évente sok nő esik áldo­zatul a féltékeny félje, barátja által elkövetett gyilkosságnak. A jelen­ség annyira elharapózott, hogy már külön szó is született rá: femmini­­cidio (nőgyilkosság). Az alkotók hangsúlyozták: nem akarták, hogy a finálét, Carmen meggyilkolását a nézők megtap­solják, mivel az ő fejükben azok a szörnyű esetek jártak, amikor a nők erőszak áldozatává váltak. (MTI) 1,6 milliárd dollárra perük a Spotify-t 1,6 milliárd dollárra perli a Spotify online zeneszolgál­tatót a Wixen Music, amely kizárólagos forgalmazója olyan daloknak, mint Tom Petty Free Failin', a Doors Light My Fire vagy a Weezer Good Thing című száma. Los Angeles. A Wixen - amely olyan énekesekkel dolgozik együtt, mint Stevie Nicks vagy Neil Young - az általa benyújtott keresetben az­zal érvel, hogy a Spotify megálla­podása a zenészekkel tisztességte­len: alacsony összeget fizet a dalok lejátszása után, ez pedig a szerzői jogok szándékos megsértése. A Spotify válaszként azt kérdőjelezte meg, jogosult-e a Wixen arra, hogy az általa képviselt előadók - köztük Jim Morrison örökösei, a Rage Against The Machine tagjai vagy Kenny Rogers - nevében pert in­dítson. A Wixen így végül csak a saját nevében indított „legalább 1,6 milliárd dollár” értékű pert. A kereset azt is sejteti, hogy a Spotify által használt 30 millió ze­neszám 21 százalékát (ez 6,3 millió dalt jelentene) nincs is jogosultsága használni. A Spotify nem fűzött kommentárt a keresethez. Tavaly a stockholmi székhelyű vállalat már megegyezett 43 millió dollár értékben két szerzővel, hogy megakadályozzon egy ellene indí­tandó pert jogdíj nélkül forgalma­zott dalok miatt. A megegyezést még jóvá kell hagynia egy bíró­ságnak. A Spotify idén tervezi, hogy ki­lép a tőzsdére. A cég az elmúlt hó­napokban mintegy 20 százalékkal növelte értékét, amely most 19 mil­liárd dollárra rúg. (MTI, juk) ■ ■ RÖVIDEN Átvette a stafétát a két idei főváros Leeuwarden/Valletta. Január elejétől a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa kulturális fővárosa címet. Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művé­szeket és a közönséget, hogy újra­gondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hiva­talos megnyitó január 14-én lesz, a hónap végéig igazi mediterrán örömünnep, egyebek mellett nagyszabású barokk fesztivál és fieszta várja a látogatókat a Máltai Lovagrend egykori bástyájában. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek meg­erősítésére és összekapcsolására törekszik. A tartományi székhely január 26-ára és 27-ére időzítette az éves eseménysor hivatalos nyitányát: együtt énekel majd minden ffízfoldi gyerek, meg­nyitja kapuit minden múzeum, hogy különleges történeteket me­séljen a látogatóknak - például a város leghíresebb szülöttjéről, Leeuwarden leghíresebb szülöttje, Mata Hari történetét is bemutatja a látogatóknak (Képarchívum) Margaretha Zelléről, azaz Mata Hariról. Európa kulturális főváro­sa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bul­gáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents