Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-04 / 3. szám

8 KÜLFÖLD 2018. január4. | www.ujszo.com Nem tartanak az ajatollahtól Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Dzsafari tábornok bejelentette „a lázadás végét" Párizsban is tüntettek az irániak az országukat fojtogató elnyomás miatt. A változatosság kedvéért Iránban tegnap kormánypárti megmozdulást szer­veztek. A síita papság uralma alatt álló közép-keleti államban 2009 óta nem voltak ilyen erőteljes kormányellenes megnyilvánulások. (TASR/AP) RÖVIDEN Fellebbezett az ellenzéki Navalnij Moszkva. Megfellebbezte Alekszej Navalnij az orosz leg­felsőbb bíróság múlt heti hatá­rozatát, amelynek értelmében a testület helybenhagyta a Köz­ponti Választási Bizottságnak azt a döntését, hogy az ellenzéki politikus nem indulhat a március 18-ra kitűzött orosz elnökvá­lasztáson. „A panasz kivizsgá­lásának időpontja még nincsen kijelölve, de úgy gondolom, hogy az elkövetkező napokban tanácskoznak róla” - tette hozzá Ivan Zsdanov, Navalnij szóvi­vője. A választási bizottság arra hivatkozva utasította el a 41 éves politikus bejegyzési eljá­rásának megkezdését, hogy gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüg­gesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat je­löltként választásokon. (MTI) Szabadon engedik a politikai foglyokat Addisz-Ab«ba. Hajlemariam Deszalegn etióp miniszterelnök bejelentette, szabadon engedik a politikai foglyokat, és bezáratják a fogolytábort, amelyben jelen­leg fogva tartják őket, hogy „szélesítsék a demokratikus teret mindenki számára”. Jogvédő és ellenzéki csoportok Etiópiában rendszeresen követelték a politi­kai foglyok szabadon bocsátását, akiket - állításuk szerint - koholt vádak és pusztán eltérő vélemé­nyük miatt vettek őrizetbe a ha­tóságok. A kelet-afrikai ország­ban jelenleg fogva tartott politi­kai foglyok között van Bekele Gerba ellenzéki vezető is. (MTI) Nigória: újabb öngyilkos merénylet Abuja. Öngyilkos merénylő robbantott tegnap egy északkelet-nigériai város me­csetében, a merényletben 11 ember és a támadó is meghalt, többen megsebesültek. A rob­bantást a kameruni határhoz kö­zeli Bomo államban levő Gam­­boru város mecsetében hajtották végre a hajnali ima idején. A merénylő egy tizenéves fiú volt, és az áldozatok között volt a saját apja is. A támadás jellege a Boko Haram dzsihádista terrorszerve­zet módszereit idézi. (MTI) USA: a palesztinok nem engednek Gáza/Washington. A paleszti­nok nem engednek az USA zsa­rolásának -jelentette ki a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet egyik tisztviselője, arra rea­gálva, hogy Donald Trump ame­rikai elnök a washingtoni támo­gatások megvonásával fenye­gette meg a palesztinokat, ha nem hajlandók a béketárgyalá­sokra Izraellel. Az USA 2016- ban az amerikai nemzetközi fej­lesztési ügynökségen keresztül 319 millió dollárt folyósított a palesztinoknak. Izraeli katonák lelőttek egy 17 éves palesztin fiút egy Rámalláh közelében történt összetűzés során. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Több száz embert tartóztattak le az Iránban foly­tatódó tüntetéseken. Fiatal tiltakozók egyenesen az or­szág legfőbb vallási vezetője, Hamenei ajatollah halálát követeltók. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint vóge a forrongásoknak. „Halál Hamenei ajatollahra!” — kiabálta egy farmeres, rózsaszín fej­kendős lány a történelmi Iszfahan városában, amikor szembenézett a felsorakozott rohamrendőrökkel. Úgy tűnik, Irán dühös fiatal tüntetői már annyira nem félnek a hatalom­tól, hogy nyíltan követelik az ország legfőbb vallási vezetőjének vesztét - jelentette a Financial Times. Az Isz­lám Köztársaságban eddig tabunak számított a legfőbb vezető nyilvános bírálata. A 2009-es kormányellenes lázongások idején például nem le­hetett ilyet hallani. A fiatalok körében különösen ma­gas munkanélküliség és a korrupció miatti harag azonban felbátorította a tüntetőket. Ezek a tiltakozások a 30 éven át tartó akut betegség, a maffia­hatalmat létrehozó gazdasági hozzá nem értés eredményei, ráadásul az emberek nem érzik a 2015-ös atom­alku pozitív gazdasági hozadékát. „Míg egyesek meggazdagodtak, má­sok áldozattá váltak. Az egész rend­szert meg kell reformálni” - mondta a lapnak Hoszein Ragfar közgazdász. Halál Amerikára! Az eddig több mint 20 halálos ál­dozattal járó tüntetések már a külföl­det is elérték. Iráni migránsok az Eu­rópai Unió fővárosaiban demonstrál­tak, ezzel is támogatva az otthonia­kat. Másrészt több tízezren tüntettek Donald Trump amerikai elnök nevetsóg tárgyává próbálta tenni az országa nukleáris erejével kérkedő Kim Dzsong Un ószak-koreai diktátort, azt állítva, hogy az USA atomtá­madás indítására szolgáló gombja „sokkal nagyobb, sok­kal hatásosabb" mint Kimé. Washington/Phenjan. „Nekem nagyobb gombom van, mint Kim Dzsong Unnak” - tudatta újabb Twitter-bejegyzésben Trump, az észak-koreai vezető újévi köszöntő­jére reagálva, amelyben a phenjani rezsim vezetője ismét azt hangoztat­ta, hogy Észak-Korea mostanra ké­pessé vált az Egyesült Államok te­rületének bármely részére csapást mérni nukleáris fegyvereivel, s ezért Amerika soha többé nem lesz képes támadást indítani országa ellen. Trump leszögezte, hogy az ő íróasz­talán lévő, atomfegyver bevetésére utasító nyomógomb „sokkal na­gyobb és sokkal hatásosabb”, mint az észak-koreai vezetőé, és az övé „működik is”. Az elnök így fogalmazott: „...tá­jékoztatná valaki őt a kiszipolyozott és kiéheztetett rezsimjéből arról, hogy nekem is van nukleáris nyo­mógombom, de az enyém sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb, mint tegnap az iráni kormány mellett az ál­lami tévében közzétett felvételek szerint. Az ország délnyugati részén, Ahvázban, a nyugati fiamban és Ker­­mánsáhban, az északi Gorgánban, és az ország középső részén található Arakban is összegyűltek az embe­rek, hogy támogatásukról biztosít­sák a teheráni vezetést. A tiltakozók az elmúlt napok zavargásait elutasító táblákat tartottak a magasba, és Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezetőt éltették. Halál Amerikára, halál Szaúd-Arábiára, halál Izraelre! — skandálták. Az iráni Forradalmi Gárda pa­rancsnoka, Mohammad Ali Dzsafari tábornok tegnap biztosított arról, hogy módjában áll bejelenteni „a lá­zadás végét”. A tábornok az Irán­­szerte tartó tiltakozási hullám elcsi­tult, és „a lázadó tényezők létszáma országszerte összesen nem haladta meg a 15 ezer főt.” Iránban egy hete kezdődtek megmozdulások. Izrael kilövési engedélye Benjámin Netanjahu izraeli kor­mányfő és Donald Trump amerikai elnök támogatja az iráni tüntetéseket -jelentette ki Mevlüt Cavusoglu tö­rök külügyminiszter. A politikus emlékeztetett arra, hogy más orszá­gok vezetői nem tettek a tüntetőket támogató nyilatkozatokat. A tárca­vezető leszögezte: Törökország el­lenzi a külföldi beavatkozást. Ha Iránban leváltják a vezetést, azt az ország népe éri el választások útján- fogalmazott. Hozzátette, hogy Ankara számára fontos Irán stabili­tása, és reméli, hogy az összecsapá­sok mihamarabb befejeződnek. A régióban súlyosbíthatja a kiala­kult helyzetet az, hogy az amerikai titkosszolgálatok zöld jelzést adhat­tak Izraelnek ahhoz, hogy merény­letet hajtsanak végre egy vezető iráni tábornok ellen - jegyzi meg az izra­az övé, és az én nyomógombom működik!” Újra él a forródrót Kim Dzsong Un észak-koreai ve­zető utasítást adott arra, hogy közép­európai idő szerint szerdán 7 óra 30 perckor állítsák helyre a két Korea közötti kommunikációs forródrótot, amelyet Phenjan két éve megszün­tetett, és amelyen most Észak-Korea éli sajtó. Az ilyen jellegű merényle­tek azonban háborús cselekménynek minősülhetnek. Kászim Szulejmáni tábornokról van szó, aki az iráni For­radalmi Gárda al-Kudsz különleges egység parancsnoka. O volt az, aki meggyőzte 2015-ben Putyin orosz elnököt, avatkozzon be a szír pol­gárháborúba. Izrael 3 éve majdnem kivégezte Damaszkusz mellett Szu­­lejmánit, ám az Obama-kormány ezt nem támogatta. Izrael nem mellesleg meglehetősen sikeres a külföldön végrehajtandó merényletek terén. Éberen figyel az USA Az ENSZ főtitkára, António Gu­terres kiemelt figyelemmel kíséri az iráni történéseket, az amerikai kor­mányzat pedig a közösségi oldalak újbóli megnyitását szorgalmazza Teheránnál. Washingtonban az téli olimpiai részvételéről tárgyalná­nak hivatalosan - jelentette be a két Korea közötti ügyekért felelős phen­jani hivatal vezetője. A kommuni­kációs forródrót fizikailag mindig létezett. Phenjan azért állította le a működését 2016 februárjában, mert így tiltakozott az ellen, hogy Dél- Korea bezárta a két ország közös ipari komplexumát. „Gyakorlati kérdé­sekről fogunk tárgyalni esetleges amerikai kormányzat arra szólította fel az iráni kormányt, hogy tegye is­mét lehetővé az Instagram és más közösségi oldalak működését. Steve Goldstein külügyi államtitkár kifej­tette: az Instagram, a Telegram és más közösségi oldalak „a kommu­nikáció legitim csatornái”. Az ál­lamtitkár leszögezte: az USA báto­rítja az irániakat, hogy éljenek a kö­zösségi oldalak adta lehetőségekkel. Donald Trump legújabb Twitter­­bejegyzése szerint „az iráni nép vég­re cselekszik a rezsim ellen”. Az el­nök „brutális és korrupt” rendszer­nek nevezte a jelenlegi iráni vezetést, és elégedettségét érzékeltette, hogy az iráni nép fellép az ellen., Az összes pénz, amit (Barack) Obama elnök őrült módon nekik juttatott, terroriz­musra ment el és a zsebeikbe vándo­rolt” -vélte Trump. (MTI, infoR., MNO) olimpiai küldöttségünkkel kapcso­latban” - tette hozzá Li Szón Gvon. Erről a két Korea egyesítésének ügyeivel foglalkozó szöuli minisz­térium számolt be. Dél-Korea ked­den tett javaslatot magas szintű tár­gyalásokra a két ország között arról, hogy Észak-Korea vegyen részt feb­ruárban a téli olimpián a dél-koreai Pjongesangban. Előzőleg, újévi kö­szöntőjében Kim Dzsong Un azt mondta, kész párbeszédet kezdeni Szöullal, és mérlegelni fogja, hogy országa részt vegyen-e az olimpián. Jövő héten tárgyalás? Cső Mjung Gjon dél-koreai or­szágegyesítési miniszter kedden kö­zölte: a kormány azt javasolja, hogy január 9-én Panmindzsonban tartsa­nak magas szintű egyeztetéseket a kétoldalú tárgyalások újraindítása jegyében. Ezen a határ menti telepü­lésen írták alá a koreai háborút (1950-1953) lezáró tűzszüneti meg­állapodást. A két ország közötti tár­gyalások újraindításával kapcsolat­ban azonban Csoj Hjun Szó dél­koreai védelmi minisztériumi szóvi­vő emlékeztetett arra, hogy eddigi­eknél részletesebb választ várnak a július óta tett tárgyalási javaslataikra. A Trump-kormányzat eddig nem so­kat mondott a két Korea közötti le­hetséges párbeszédről. (MTI) Trump Kimnek: az én indítógombom még nagyobb Dél-koreai szakértő ellenőrzi a két Koreát összekötő kommunikációs forró­drót működését. Phenjan 2016 februárjában állította le a működését. Nem ki­zárt, hogy a két ország jövő héten magas szinten egyeztet. (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents