Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-24 / 19. szám
4 I KÜLFÖLD 2018.január24. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Tudose-nyilatkozat: román elutasítás Bukarest. Nyilvánosan elhatárolódott a maga és pártja nevében Liviu Dragnea, a bukaresti kormánykoalíció vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Mihai Tudósé volt miniszterelnök magyarokat fenyegető korábbi nyilatkozatától. Dragnea a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel folytatott egyeztetés után azzal magyarázta eddigi hallgatását, hogy Tudósé nyilatkozatának elhangzásakor nem akarta a PSD-n belüli akkori feszültséget befolyásolni. (MTI) Pence: készül az amerikai béketerv Jeruzsálem. A palesztinoktól függ, hogy az Egyesült Államok mikor mutatja be közel-keleti béketervét - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök Jeruzsálemben. Közel-keleti útjának utolsó állomásán Pence elmondta, hogy a Fehér Ház a béke keretrendszerén dolgozik a térség országaival. „Azt gondolom, most minden attól függ, hogy a palesztinok mikor térnek vissza a tárgyalóasztalhoz” - hangoztatta az amerikai alelnök. (MTI) EP: csökkentenék a képviselői helyeket Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága 751 -ről 705-re csökkentené az EP-képviselői helyek számát Nagy-Britannia európai uniós kilépését követően. Áz EP- bizottság elképzelése szerint a Nagy-Britanniának jelenleg járó 73 mandátumból a brit kilépés után 27-et 14 olyan uniós tagország között osztanának szét, amelyek jelenleg „alulreprezentáltak” az EP-ben. A megüresedő képviselői helyekből 46-ot félretennének transznacionális listán később bejutó képviselőknek és az eseteges uniós bővítésre. (MTI) Ferenc pápa bocsánatot kért Vatikánváros. Ferenc pápa bocsánatot kért a papi pedofíliáról tett chilei kijelentései miatt. Elismerte „nem szerencsésen” fogalmazott, ezért szavai „arculcsapás” volt az áldozatoknak. Chilei látogatása során az egyházfő védelmébe vette Juan Barros püspököt, akinek leváltását követelik a dél-amerikai országban arra hivatkozva, hogy Barros megpróbálta eltussolni az egyik pap által elkövetett szexuális visszaéléseket. (MTI) Halogatott német koalíciós tárgyalás Berlin. Továbbra is bizonytalan, hogy mikor kezdődik hivatalos koalíciós tárgyalás Németországban, a közös kormányzásra készülő pártok tegnap sem jelentették be a megbeszélések kezdetének időpontját. A koalíciós tárgyalás legkorábban január 29-én kezdődhet el. (MTI) Már működnek az amerikai kormányzati hivatalok Mitch McConnell szenátor feltartott ujjal. Újra működhet az állam. (TASR/ap) •> Az amerikai szenátus után a képviselőház is megszavazta a kormányzat működtetésének finanszírozásét biztosító törvényt, majd aláírta azt Donald Trump elnök. Washington. A képviselők 266:150 arányban voksoltak a törvényre. A kormányzati hivatalok és ügynökségek működését február 8- ig biztosító törvényt ezután átküldték a Fehér Házba, ahol Trump -mint azt szóvivője, Sarah Huckabee Sanders már a szenátusi voksolás után jelezte - haladéktalanul aláírta. A Fehér Ház ezt követően közleményben bejelentette, hogy a kormányzat tegnap reggeltől visszatért a normális működési rendjéhez. A republikánusok és demokraták megállapodásának eredményeként megszületett törvény értelmében a szövetségi hivatalokban dolgozó és hétfőn kényszerszabadságra küldött alkalmazottak százezrei tegnap visszatérhettek munkahelyeikre, ismét megnyitották a nemzeti parkokat, állatkerteket és mindazon kormányzati irodákat, ügynökségeket, szervezeteket, amelyek - mivel nem minősülnek elsődleges fontosságúaknak - szombattól leálltak. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője azt mondta: a demokrata párti politikusok azért szavazták meg a törvényjavaslatot, mert garanciákat kaptak Mitch McConnelltől, a republikánus szenátorok csoportjának vezetőjétől arra, hogy amennyiben biztosítják a kormány finanszírozását, akkor a republikánusok előterjesztik javaslatukat az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó fiatalok jogi státuszának rendezésére. Arról a mintegy 700-800 ezer fiatalról van szó, akiket illegális bevándorlóként érkező szüleik hoztak az országba, amerikai földön nőttek fel, s akiket az előző elnök, Barack Obama által hozott rendelet (DACA) véd átmenetileg a kitoloncolástól. A közel 3 napig tartó részleges kormányzati leállásnak is az volt az oka, hogy a republikánusok elutasították a demokraták követelését e fiatalok helyzetének rendezéséről. A most megszavazott törvény magában foglalja a gyermekkorúak egészségbiztosítási programjának (CHIP) meghosszabbítását is hat évre. Az USA-ban legutóbb 2013-ban, Barack Obama elnöksége idején állt le - finanszírozás hiányában - a kormányzati hivatalok működése. A válság akkor 16 napig tartott. (MTI) Migránsozás és Soros A magyar ellenzék rendkívüli parlamenti ülés összehívását akarja két hete különböző eszközökkel pró-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Borítékolható a határozatképtelenség a magyar parlament migrációügyben összehívandó rendkívüli ülésén, a Fidesz és a KDNP képviselői ugyanis nem mennek el az eseményre - értesült a hvg.hu. Az ülés összehívását a Jobbik kezdeményezte, miután Altusz Kristóf külügyi államtitkár közölte, a kormány tavaly oltalmazotti státuszt adott 1300 menekültnek. A magyar ellenzék minden lehetőséget megragad, hogy napirenden tartsa az 1300 menekült befogadásának ügyét. A jobbikos és MSZP-s képviselők most parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményeztek az ügyben. Áz 1300 menekült befogadásáról tett államtitkári nyilatkozat után előállt az a helyzet, hogy a Fidesz védekezésre kényszerült a migránstémában. A két legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP is lecsapott a témára, és már majdnem balja napirenden tartani a kormány számára kellemetlen nyilatkozatot. Ezúttal a vizsgálóbizottság alakításával próbálkoznak. A benyújtott dokumentum szerint a két párt képviselői azt szeretnék megvizsgálni, hány menekült milyen módon érkezett Magyarországra, milyen formában kérték a befogadásukat, hol helyezték el őket, hol tartózkodnak, vane nemzetbiztonsági kockázata ennek. Az ellenzéki képviselők emellett a letelepedési kötvények ügyét is vizsgálnák, és kiderítenék, hányán kaptak, és ők hol tartózkodnak. Az évek óta tartó masszív kormányzati menekültellenes kampányok után több mint meglepő, hogy kormányzati és fideszes vezetők hirtelen különbséget tesznek migráns, illegális bevándorló, menekült és oltalmazott között. Bár a fideszesek évekig sulykolták, a bevándorlás szinte egyenlő a terrorizmussal, hirtelen ők kezdenek beszélni arról, hogy ennél bonyolultabb a világ. Pár fideszes elismerte, hogy porszem került a menekültügyi kommunikációs gépezetbe, miután Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár máltai nyilatkozata a magyar nyilvánosságba is bekerült. Altusz a Times of Máltának azt mondta: „a szám, amit elmondhatok, 1294 menekültet kellett befogadnunk az országba, de nem álltunk ki a nyilvánosság elé azzal, hogy ezek a menekültek.” A Fidesz szerint az ellenzék a „Soros-terv” szolgálatában áll, ezért támadja folyamatosan a „Stop Soros” törvénytervezetet. Puskás Imre, a kormánypárt szóvivője tegnap azt mondta: egyetlen ellenzéki párt sem nyilatkozott úgy, hogy szükség van a törvénycsomagra. A szóvivő szerint aki nem támogatja a „Stop Sorost”, az egyértelműen a „Soros-terv” szolgálatában áll. A „Soros-terv” pedig igenis létezik, „Soros György dollármilliárdokkal támogatja a terv végrehajtását (...), a Soros-szervezetek működését” és a migránspárti brüsszeli politikusokat-jelentette ki. A Fidesz szóvivője kérdésre kijelentette: a kormány nem hajlandó végrehajtani a kötelező kvótát, illegális migránsokat befogadni, amiért az Európai Bizottság pert is indított Magyarország ellen. (Index, hvg.hu, MTI) Pentagon: Ankarát próbálja csitítani Washington/Ankara. Önmérsékletre szólította fel Törökországot az amerikai védelmi miniszter az Észak-Szíriában folytatott katonai műveleteiben. James Mattis szerint az Ankara által indított offenzíva megnehezíti a menekültek békés visszatérését a térségbe, és terrorszervezetek előtt nyithatja meg a kaput. „Az al-Kaida és az Iszlám Állam kihasználhatja, hogy most nem rájuk összpontosítunk. Ráadásul (a katonai művelet) súlyosbíthatja a Szíriára nehezedő humanitárius válságot - mondta a védelmi miniszter. Az Olaj ág hadművelettel Törökország új frontot nyitott a szíriai polgárháborúban. Újabb 42 embert vettek őrizetbe Törökországban, amiért a szír Afrínnál indított török hadműveletet ellenző és arról valótlan állításokat tartalmazó posztokat tettek közzé a közösségi médiában. Tömeges mozgósításra szólítottak fel tegnap az északkeletszíriai kurd hatóságok az ország északnyugati szegletében fekvő Affin körzetének védelmében, amely ellen a hét végén nagyszabású török hadművelet indult. A török hadsereg ágyúzása tegnap 3 ember halálát okozta. (MTI) A világgazdasági elit 1600 méter magasban. Tegnap megkezdődött a 48. Világgazdasági Fórum a svájci Davosban. A négynapos nemzetközi konferencián a világ politikai és gazdasági vezetői mintegy 100 panelbeszélgetésben vitatják meg a globális gazdasági folyamatokat. Ott lesz Donald Trump is, aki az „Amerika mindenekelőtt” programját akarja népszerűsíteni. A fórumra 70 államfő és mintegy 1900 üzleti vezető érkezik, Szlovákiát Miroslav Lajőák, Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviseli. (TASR/AP) Kommunista segítséget kapott Andrej BabiS Prága. Ha az októberi cseh választáson győztes ANO mozgalom és az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) meg tud állapodni az új kormány programjáról, a kommunisták hajlandóak aktívan támogatni Andrej Babiá kormányának megalakulását -jelentette ki Vojtéch Filip kommunista pártelnök az ANO és a KSÖM képviselőinek tegnapi tárgyalása után. Filip megismételte a kommunisták korábbi álláspontját, miszerint nem kormánykoalícióról, hanem arról van szó, hogy „megtűrnék” a kabinetet. „A kormányba nem lépünk be, mert álláspontjaink a külpolitikában jelentősen eltérnek” - szögezte le Filip. A kommunisták például ellenzik Csehország NATO-tagságát. Ugyanakkor a kommunisták számára nem jelent problémát, hogy Andrej Babis kormányfő, az ANÖ elnöke ellen a rendőrség büntetőeljárást folytat az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. A szintén ellenzékig Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) néhány vezetője úgy nyilatkozott, hogy a párt módosította korábbi álláspontját és hajlandó lenne kormánykoalícióra lépni az ANO mozgalommal. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 78 képviselővel rendelkező ANO és a 15 mandátummal bíró ŐSSD a 15 mandátumos kommunisták toleranciája mellett bizalmat kaphatna a 200 tagú parlamenti alsóházban. (MTI)
