Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-23 / 18. szám

www.ujszo.com | 2018. január 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lakótelepi anziksz Privát megtorló intézkedési javaslatok a gyalázatos pingálók ellen H árom idős úr ácsorog a felújított lakóház tö­vében. A frissen fes­tett, élénksárga panel úgy meredezik, mint egy földbe vert aranyrúd. Az aranyáron felújí­tott tömb a lakótelep új büszkesége: elsőként kapott új bevonatot, az új­ra meghirdetett panelprogramból fedezték a kiadások egy részét. Szebben mondva: az „iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásából” - egy újabb kifeje­zés egy olyan szótárból, melynek nem lehet más célja, mint éket verni az állam és az állampolgár közé, de erről majd más alkalommal. A három pirospozsgás úr hevesen diskurál. Vehemens gesztikuláció­­juk és magasabb pulzusuk kiváltója a hőszigetelt, frissen mázolt falról tekint le rájuk - egy graffiti. Föl­­dúltan méltatlankodnak: ezek a bi­tangok az első éjjel meggyalázták a fájinul festett falat. Háromfajta privát megtorló intézkedés fogana­tosítására tesznek javaslatot. Az első verzió megfogalmazója összetörné az elkövetők csontjait, s hogy nagyobb nyomatékot adjon a szavainak, meglendíti a járóbotját. A második verzió beterjesztője a felújítás teljes költségét áthárítana a gyalázatos pingálókra. A harmadik verzió képviselője összevonná az első két büntetést és bonuszként a gyehenna tüzének gyötrelmeit he­lyezi kilátásba. A városi folklór reggeli hajtása nem osztotta meg a lakóközösséget, mivel mindannyian vandalizmus­nak tartották a festékszórós flakon­nal fölvitt csúfságot. Nem került szóba Kant sokat idézett mondata Az ítéleterő kritikájából a szépről, és nem volt vita a barlangrajzok és az ókori falfirkák természetéről, arról az emberi késztetésről, hogy jelet hagyjunk, a szignónkkal meg­jelöljünk egy területet, vagy közte­reken elhelyezett üzenetekkel fon­tos, aktuális politikai, társadalmi kérdésekre irányítsuk rá a figyel­met. Arra se történt reflexió, hogy mi alapján mondjuk, hogy csúf, és milyen pozícióból próbáljuk tiltani a graffiti! A verdikt olyan felleb­­bezhetetlenül fogalmazódott meg, hogy senkiben sem maradt kétely. Több városban próbálták meg­szelídíteni, ellenőrzés alá vonni a graffitis szubkultúrát. A tiltás he­lyett sok esetben a legalizálási kí­sérletek bizonyultak sikeresnek, szabad, kijelölt felületeket bocsá­tottak a csuklyás, festékszórós graffitisek rendelkezésére. Persze, ezek a törekvések inkább a vizuális környezet formálásához járultak hozzá, miközben a radikálisabb graffititisek nem kértek az andre­­nalinmentes, konform feltételek­ből. Eljátszottam a gondolattal, vajon hogyan reagálnának a lakók, ha korunk legismertebb graffiti­­művésze, Banksy provokatív alko­tása virítana a ház falán, és kiderül­ne, hogy az ingatlanuk értéke hir­telen több százezer euróval meg­ugrott. Érsek Árpád közlekedési miniszter a „Zsúfolt program" utaskényelmi ellenőrző úton (Cartoon izer) Bugárék (fölösleges) túlórái GÁLZSOLT A Híd belépése a harmadik Fico-kabinetbe nem tette jobbá a Smer és az SNS kormányzásé! és Szlovákia sem lett jobb hely. Viszont velük együtt a Híd is felelőssé vált azért, hogy javarészt továbbra is rossz irányba mennek a dolgok. Persze, ne legyünk igazságtalanok, vannak kivételek, kezdhetjük mind­járt ezekkel. A kisiskolák megmentése, a Kisebbségi Kulturális Alap fel­állítása, a kétnyelvű vasúti táblák vagy a környezetvédelmi miniszter szá­mos intézkedése említést érdemel. Meg számos hidas politikus, illetve Híd-jelölt ténykedése, akik komoly szakmai tisztelemek örvendenek, fő­leg Lucia Zitnanská igazságügyi miniszter, Ondrejcsák Róbert védelmi és Peter Krajnák oktási államtitkár, meg Ravasz Ábel kormánybiztos. Csak­hogy ez inkább mind kivétel, ami erősíti a szabályt, a szabály pedig az, hogy a Smer és az SNS ott folytatta, ahol abbahagyta, semmit sem tanultak és semmit sem változtak. A Híd nem lett a harmadik Fico-kormány belső ellenzéke, a „szakmai lovagok” ténykedése így jórészt Don Quijote-féle egyéni szélmalomharc. Zitnanská hiába hoz jobbnál jobb törvényeket, ha a maffiállami praktikák tovább élnek, Ravasz minden igyekezetét romba döntheti Kalinák, amikor újra kriminalizálja és állami erőszakkal akaija megoldani a romakérdést (hogy elterelje a figyelmet saját stiklijeiről), Krajnák meg tehetetlenül szemléli, ahogy Danko jelöltjei lopni akarnak vagy teljesen átszervezik a minisztériumot és elveszik tőle jogköreit. És Ondrejcsák is képtelen meg­akadályozni, hogy a szlovák nemzeti szarkának csúfolt párt gúnynevéhez méltóan vezényelje le a hadsereg közbeszerzéseit (pláne úgy, hogy ez nem is az ő kompetenciája). És akkor Fico még mindent megfejel azzal az ötle­tével, hogy legyenek „tiszta” minisztériumok - ugyanaz a párt jelölje a minisztert, meg a két államtitkárt is (ez de facto Krajnák és Ondrejcsák végét jelentené, meg három minisztérium teljes SNS-es ellenőrzését). Miközben a Don Quijoték a kormány imázsát javítják (a külföld meg a hazai szakmai közvélemény előtt), addig a kormányban való szereplés ál­talában a Híd imázsát rombolja. Ezt csak rontja, hogy Érsek jól láthatóan nem irányítja minisztériumát - az autópálya-építéseket Stromcek smeres államtitkár ellenőrzi, vasúti ügyekben meg a piac láthatatlan keze helyett gyakran Danko kapitány jól látható keze intézkedik (miközben semmi kompetenciája és köze nincs ehhez). És persze késnek az építkezések, a projektek, az uniós pénzek lehívása, meg a vonatok is. És az egészre Bugár fölösleges többletmunkája teszi fel a koronát - érthetetlen, miért kell Kalinák bizonyítványát magyarázni (csinálják ezt a smeresek), Dankóval Moszkvába látogatni (és az orosz parlamentben tartott beszéde után hall­gatni, mint a sír) vagy Reznik közmédia-igazgató esetében 180 fokos for­dulatot tenni. Vagy a nagykorrupció meglétét bagatellizálni, illetve alkal­matlan politikai jelölésekkel (Közbeszerzési Hivatal) lejárami a pártot. Ezzel a politikával nagy eséllyel lemorzsolódnak a kormánykoalícióba lé­pést még megemésztő támogatók is. A 2016-os kormányalakítást az azóta eltelt csaknem két év tapasztalatai mellett a nemzetközi fejlemények is erősen megkérdőjelezik. Áz ugye mára eléggé megmosolyogtató, hogy a standard pártok stabilitást garantá­ló kormánya a szélsőségek megfékezéséhez kell. Ugyanis a „standard” pártok egyike (‘Siet’) nagyon gyorsan darabjaira hullott, a stabilitás a kor­mányválságok, belső ellentétek, sajtón keresztüli üzengetések miatt illu­zórikus ábrándnak bizonyul! a szélsőségesek meg erősödtek és nem gyengültek... A németországi és csehországi helyzet azt mutatja, hogy nem dől össze a világ, ha esetleg a választások után hónapokig nem alakul kormány, vagy esetleg előrehozott választásokat tartanak. Pedig ott is, mindkét országban bejutottak a szélsőségesek a parlamentbe, lenne mire hivatkozni. A cseh példa azt is mutatja, hogy ha valaki elutasítja a Babissal vagy a pártjával való együttműködést, az nemcsak a választások előtti kampányban lehet érvényes, hanem még hónapokkal a voksolás után is... Kockázati jelentés Davos előtt: nő a feszültség a világban Mától négy napon át tart a 48. Világgazdasági Fórum a svájci Davosban, ahol számos állam- ás kormányfő mellett a gazdaság ós a pénzügyi ólet legfontosabb képviselői is jelen lesznek. A fórum utolsó munkanapján felszólal Donald Trump amerikai elnök. Utoljára amerikai elnökként Bili Clinton vett részt a davosi ülé­sen. Idén sem lesz ott Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki 2009-ben járt az ülésen, akkor mint minisz­terelnök. A fórumon ott lesz Narendra Mo­di indiai miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. KKKK Klímaváltozás, kibertámadás, Korea, Közel-Kelet. Minden évben rendre néhány nappal a davosi ér­tekezlet előtt közzéteszik a szerve­zők által összeállított Globális koc­kázatok című jelentést. Az idei több kockázatot is kiemel, ilyen a klí­maváltozás okozta károk, a gazda­sági egyenlőtlenségek növekedése és a kibertámadások. Azonban a legnagyobb veszélyt a világra nézve a geopolitikai bi­zonytalanság felerősödése jelenti, különösen az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyre feszül­tebbé váló viszony, aminek követ­keztében a világ közelebb került a nukleáris katasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. A kormányzatok, az üzleti és a tudományos élet, valamint a nem kormányzati szervek mintegy ezer szakértőjének bevonásával készí­tett felmérés szerint idén nő a gaz­dasági és a politikai feszültség a nagyhatalmak között. Negyven százalékuk a helyzet jelentősebb romlására számít. A válaszolók 79 százaléka úgy vélte továbbá, hogy nő az esélye annak, hogy katonai konfliktus alakul ki két ország kö­zött és nem csupán a Koreai­félszigeten, de a Közel-Keleten is. Női szakasz A davosi fórum egyik újdonsága, hogy az általában a férfiak találko­zójának tartott fórum mind a hét szakbizottságát idén nők vezetik, így Christine Lagarde, az IMF ve­zérigazgatója, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, Erna Solberg norvég miniszterelnök, Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Fabiola Gianotti, az Eu­rópai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója, Isabelle Kocher, az Engie globális energe­tikai vállalat vezérigazgatója, vala­mint Chetna Sinha, az indiai Deshi Mahila Bank és a Mann Deshi Foundation alapító elnöke. '71-ben indult A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hí­vott meg a davosi üdülőhelyen ál­tala szervezett Európai Vállalatirá­nyítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó mene­dzserekkel megismertesse az ame­rikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, tá­mogatókra is talált, Schwab pedig 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fóru­mot. A tanácskozás 1987-től Világ­­gazdasági Fórum néven ült össze, s két évvel később már a résztvevők több mint fele Európán kívüli or­szágból érkezett. Az éves találko­zók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszot­tak, történelmi események helyszí­néül szolgáltak. A Világgazdasági Fórumot 2015- ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents