Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-23 / 18. szám
4 I RÉGIÓ 2018. január 23. | www.ujszo.com Elhunyt Lábik János Felvonókat építene a püspökség AZoborra új kötélpályát, a várhegyre siklót álmodott az egyház, de pénze nincs rá Drága János, interjúra készültem, nem nekrológra. Úgy értesültem, jobban van és lelkesen készül a februári kiállításra. Örültem a hímek, mert abban bíztam, hamarosan sort kerítünk a beszélgetésre is, amit nyár óta halogatunk. Megdöbbentem, mikor vasárnap megtudtam a szomorú hírt: itt hagyott minket. Legutóbb Nyilasi Tibor emlékkiállításán találkoztunk. Lábik János félrevont és cinkos kacsintással közölte: úgy hallotta, ő kapja a Szent István-emlékérmet. „De ez még titok, nehogy megírja!” - kötötte a lelkemre. Bólintottam, és nem árultam el neki, hogy már hallottam a kuratórium döntéséről. A Szent István-emlékérem erkölcsi elismerése volt annak az őstehetségnek és kitartásnak, ami Lábik János alkotói pályáját és művészetszervező tevékenységét jellemezte. Az autodidakta festő születése óta Párkányban élt és alkotott, de szellemi hazájának Esztergomot tartotta, ahol iskoláit végezte és a képzőművészek körében társakra lelt, akik befogadták és munkára ösztönözték. Később Párkányban ő is képzőművészeti kört alapított, nevéhez fűződik a városi galéria megalapítása is. Művészetszervező tevékenysége összekapcsolta a szlovákiai és a magyarországi kulturális életet. 1999-ben Párkányban Pro Űrbe díjjal tüntették ki. A Duna, a Garam és az Ipoly mente, a természet színpompája és a szülőföld szeretete fontos és meghatározó szerepet játszott abban, hogy Lábik János elsősorban tájképei révén vált ismertté. Alkotásai a szlovákiai és magyarországi galéLábik János (1933-2018) riák mellett fellelhetők csehországi, romániai, ausztriai, svédországi, izraeli japán, ausztrál kiállítóhelyiségekben és magángyűjteményekben is. Szelíd elhivatottsággal és csendes elszántsággal végezte munkáját akkor is, amikor úgy érezte, erőfeszítése hiábavaló. Nem vonult sértett műtermi magányba, nem zárkózott el a pályatársaktól, érdekelték a világ hírei, rendszeresen olvasta a napi sajtót. Nyilasi Tibor emlékkiállításának szervezését is ő vállalta. „Tibor nagyon készült erre a rendkívüli alkalomra. Sajnos a végzet közbeszólt. A tervezett nagyszabású kiállítás helyett kamarakiállítással emlékezünk meg jubileumáról” - mondta a tárlat kapcsán. A sors furcsa fintora, hogy János is egy hónappal tervezett kiállítása és két hónappal 85. születésnapja előtt indult el a fényeken és árnyakon túlra. Búcsúztatása január 24-én (szerdán) 14 órakor lesz a párkányi új temetőben. Tervezett kiállítása február 22-én az érsekújvári VUNAR galériájában lesz. Gulyás Zsuzsanna VRABEC MÁRIA Feivonóépítósbe kezdene a helyi püspökség: újraindítaná a zobori kötélpályát és a várhegyre is kabinos siklóval szállítaná a turistákat. Pénze ugyan nincs az építkezésre, de a terveket elkészítteti, és bízik abban, hogy a várostól és az Európai Uniótól is kap támogatást. NYITRA A zobori libegő huszonkét éve nem működik, azóta számos terv született a felújítására, de egy sem valósult meg. A magisztrátus már nem is foglalkozik a beruházással, annál inkább foglalkoztatja a kérdés a helyi püspökséget, mert a hegytetőn található végállomás alatti terület egyházi tulajdonban van. Az elképzelés szerint a kötélpálya hossza 1322 méter lenne és óránként háromszáz személyt vinne fel a hegytetőre. Az érintett lakosok tiltakozása miatt a kötélpálya útvonala már csak a püspökség tulajdonában lévő beépítetlen területek felett vezetne, a zobori tüdőszanatórium felé vezető út mentén, és a beszálló állomást is máshová tervezik. Beszállás a tüdőkórháznál Az eredeti útvonalat a telektulajdonosok tiltakozása miatt nem lehet felújítani, de a püspökség fantáziát lát abban, hogy az új kötélpálya a tüdőkórháztól indulna. „Parkolóhelyeket építenénk, amelyekből ott úgyis kevés van, ezen kívül 2488 méter turistaútvonal kialakítását tervezzük” - mondta a püspöki hivatal közgazdásza, Martin Stofko. A végállomáson kilátóval, kávéházzal és szállodával számol a tervdokumentáció. A kötélpálya nyáron, a hét hat napján üzemelne, télen az időjárási viszonyoktól függően. Költségekről egyelőre nincs szó, a terv csak azt tartalmazza, hogy a kötélpályát húsz ember két év alatt építené fel, az üzemeltetéséhez pedig további húsz személyt kellene alkalmazni. A rózsahegyi Zuskin építésziroda által kidolgozott tervet tavaly év végén nyújtotta be véleményezésre a püspöki hivatal a városi és a járási hivatal környezetvédelmi osztályára. A lakosság körében nem aratott osztatlan sikert az elképzelés, a helybeliek azért is kételkednek benne, mert az elmúlt években túl sok, a kötélpálya felújítására vonatkozó terv dőlt dugába. A püspökség azonban bízik abban, hogy nemcsak a zobori kötélpálya, hanem a várhegyre vezető siklópálya felépítésére is talál befektetőt. Siklóval a hivatalba A várban van a püspöki hivatal székhelye, és az indoklás szerint a kötélpálya tehermentesítené a történelmi városrész a rengeteg ott parkoló autótól. A behajtás ugyan elvileg csak az ott lakóknak és dolgozóknak engedélyezett, de a valóságban a vár alatti tér körül parkol szinte mindenki, akinek a megyei hivatalban akad dolga. A püspökség azt nem tette közzé, milyen költségekkel számol. Egyelőre csak az biztos, hogy a téli stadion előtti parkolóról indulna, és a végállomás a vár alatti parkolóban, rögtön a püspöki kávéház mellett lenne. A várhegyi sikló tervét ugyancsak a rózsahegyi Zuskin cég építészei dolgozták ki. A kerületi műemlékvédelmi hivatal már véleményezte, és csak azt kötötte ki, hogy az építkezés következtében minél kisebb mértékben változzon a várdomb látképe. Külön hangsúlyozta, hogy a siklónak be kell olvadnia a tájba, és a pálya építését úgy kell megoldani, hogy az esetleges lebontását követően visszaállítható legyen az eredeti állapot. Utoljára kondult meg a szútori templom két harangja Csak azért maradtak épségben, mert jó ideje nem lehet felmenni a harangtoronyba ASineMetu Polgári Társulás aktivistái segítettek leemelni és elszállítani a harangokat (Fotók: Tuba Dániel/a Gombaszógi Nyári Tábor facebook-oldala) Ünnepi istentisztelettel búcsúztatták a helyi református templom két harangját, amelyeket a felújítás után a gombaszögi pálos monostorban helyeznek el. mmmrnuni A Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu Polgári Társulás aktivistái mentették át a harangokat Gombaszögre a szomszédos Jánosi (Rimavské Janovce) református gyülekezetének jóváhagyásával és a Gömöri Református Egyházmegye segítségével. A korábban színtiszta magyar református Szútor etnikai és vallási összetétele az utóbbi évtizedekben teljesen megváltozott, a helyi református gyülekezet megszűnt, és a tizenkilencedik század elején épült templom is romossá vált. Nem volt más megoldás, mint kimenteni a harangokat az épületből. A templomban utoljára 1982-ben tartottak istentiszteletet, azóta üresen áll és pusztul. Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás vezetője az MTI-nek elmondta, a két bronzharang, amelyek közül az egyik megközelítőleg a templommal egyidős, jó állapotban maradt meg, de ez csak annak köszönhető, hogy a harangtoronyba jó ideje nem lehet feljutni, mivel annak egyes szerkezeti elemeit is ellopták. A harangok leszerelése alkalmából a romos szútori templomban tartott ünnepi istentiszteleten mintegy ötven ember vett rész vasárnap, köztük az egykori helyi református gyülekezet több tagja is, akik a környező településekről és távolabbi városokból is eljöttek. A két bronzöntvényt a Sine Metu raktárába szállították, ahol a következő néhány hónapban megtisztítják és felújítják őket. A harangokat a tervek szerint július 17-én újraszentelik, majd a Gombaszögi Nyári Tábor közelében lévő, a magyar kormány támogatásával tavaly megvásárolt és feltárásra váró középkori pálos monostorban, új haranglábon helyezik el. (MTI) 51. évf. 4. szám / '*■0. ~ I« » családnak MILYEN AZ BÍRÓSÁG BELÜLRŐL? tap IRÁNY A FÖLDÜGYI HIVATAL! CSEREFÖLDEK POPZSENI ÖTINFAR* banknók rendek)? Ki lehet a kérelmező; Kérhetik az örökösök is; Melyek a legfontosabb feltételek; Hol, hogyan kell intézni; Meddig kell mindenképpen benyújtani a kérvényt; Több próbálkozás után végül a Komáromi Járási Hivatal földügyi osztályán magyarázták el a legfontosabb tudnivalókat. Lépésről lépésre. Járt már a Szlovák Alkotmánybíróság épületében? Megnézné, hol, milyen körülmények között dolgozik az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve? Mészáros Lajos alkotmánybíró most végigvezeti a Vasárnap olvasóit a kassai intézmény termein. Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! ^ ilSdlUKIf)
