Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-20 / 16. szám
8 I KULTÚRA 2018. január 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Robert Vano fotói a Danubianában Pozsony-Dunacsún. Mától látogatható a Danubiana Meulenseen Art Museumban Robert Vano - az Érsekújvárban Vanyó Róbert néven született, 1967- ben Amerikába emigrált, azóta viszont hazaköltözött és Prágában élő - fotóművész Memories című kiállítása. A nemzetközi hírű fotográfusnak tavaly jelent meg az azonos című albuma a Slovart CZ gondozásában, közel kétszáz színes és fekete-fehér „emlékképpel” - portrékkal, divatfotókkal, csendéletekkel, városképekkel-, amelyek 1968- tól napjainkig keletkeztek, és nem kronologikus sorban, hanem az alkotó asszociációi szerint rendeződtek kötetbe. A százkilencven-valahány fotó jelentős része azoknak a nagyvárosoknak a lenyomata, amelyekben a fotóművész a karrierje során hosszabb-rövidebb ideig élt: New Yorktól kezdve Milánón át Párizsig. A Memories közel kétszáz fotója most először szerepel együtt kiállításon, a Danubiana a március 11 -ig megtekinthető tárlattal Robert Vano közelgő 70. születésnapja előtt is tiszteleg. (as) Az albumban szereplő közel kétszáz felvétel először látható együtt kiállításon (Képarchívum) „Ne csukd be a szemed!” A Vekker Műhely színházi-nevelési foglalkozásán választás előtt áll Anika, vagyis Kukiis Katalin fülhallgatót tesz fel, és innentől szájról olvas (Molnár Csaba felvételei) JUHÁSZ KATALIN Hogyan viszonyul egy átlagos osztály egy hallássérült kislányhoz? Befogadják? Fárasztónak tartják a vele való kommunikációt? Hogyan kezeli a helyzetet az osztályfőnök, és mit érez egy fogyatékkal élő 13 éves gyerek? Miben más ő, mint a többiek, ás vajon integrálható-e a közösségbe? Ezeket a kérdéseket teszi fel új előadásában a Vekker Műhely. Az öt éve alakult társulat rendszeresen járja a hazai magyar iskolákat, nekik köszönhetően ma már pedagógusaink is tudják, mit takar a színházi nevelés fogalma. Ahol megfordultak, oda általában visszavárják őket. Új előadásukkal a hatodik-hetedik osztályosokat célozták meg. A foglalkozás azzal kezdődik, hogy a színészek közlik, egyikük - Kukiis Katalin - hallássérült gyereket fog játszani. Tényleg nem hallja a többieket, fülhallgatót tesz fel és elindítja a zenét, úgyhogy vele lassan, artikulálva kell beszélni, mert szájról olvas. Fokozatosan vonják be a közönséget, a 90 perces foglalkozás tele van játékokkal, például a résztvevőknek futkározás közben kis csoportokat kell alkotniuk bizonyos tulajdonságaik alapján: szemszín szerint, kedvenc tantárgy szerint, az szerint, kinek hány tesója van stb. Anika, a hallássérült kislány is velük játszik, rá is figyelniük kell. Az alapszituáció szerint Dániában vagyunk; egy koppenhágai hatodik osztály megérkezik a régészeti táborba, ahol Anika az egyik régész (Tóth Gábor) kishúga. O is velük tölti a hetet. Az ásatásokról többet tud, mint az ép gyerekekről, de apró jelekből gyorsan leveszi, ki az osztályfőnök (Czuczor Nóra) kedvence, kit cukkolnak állandóan a többiek. A gyerekeknek közösen kell kiválasztaniuk azokat a mutogatós játékokat, kártyajátékokat, amelyekbe ő is be Helyzetelemzés kis csoportban tud kapcsolódni. A színészek gyakran gyerekszereplőket is játszanak, ezt egy-egy ruhadarab jelzi. A konfliktus akkor keletkezik, amikor ketten (a két színész) kiszöknek éjjel a táborból, és magukkal viszik Anikát is. Ez több szempontból is rossz döntés, mert a kislány eltéved a sötét erdőben, ahol nem látja a többiek száját, és nem hallja, mit beszélnek. A barátságra éhes lány számára is új a szituáció, a szerencsésen végződő kaland után őt is felelősségre vonják, bátyja nemcsak vele kap össze, hanem az osztályfőnöknővel is. Kiderül, hogy ez a tábor egy kísérlet, amelynek során a régész báty azt teszteli, integrálható-e a kislány szeptembertől egy normál osztályba. Anika egy ponton feladni látszik a dolgot, úgy érzi, visszahúzná a többieket. Senkivel sem akar kommunikálni, ennek jeléül becsukja a szemét, visszavonul saját kis világába. „Ne csukd be a szemed!” - kiáltja kétségbeesetten a báty (ez a daaz osztály rab címe is), aki azt szeretné, hogy húga normális életet élhessen, és idővel az ő segítsége nélkül is boldoguljon a világban. A foglalkozáson részt vevő gyerekek ezen a ponton kapnak egy-egy cetlit, és válaszolniuk kell arra a kérdésre, befogadnák-e Anikát az osztályközösségbe vagy sem. A játszók nem szedik össze azonnal a lapokat, előtte tíz-tizenöt percig beszélgetnek a gyerekekkel, kis csoportokban. Az egyik csoport tagjai a hallássérült kislány helyzetébe képzelik bele magukat, azt beszélik meg az egyik színész vezetésével, mi lenne Anika számára a legnehezebb a beilleszkedés során. A másik csoport az osztályfőnök szemszögéből vizsgálja a dolgot, hiszen neki is vannak félelmei: másképp kellene foglalkoznia az osztállyal, ha lenne köztük egy fogyatékkal élő gyerek. A harmadik csoport pedig az osztály szempontjait nézi. Az általunk látott foglalkozáson, a Pozsonyi Duna Utcai Alapiskolában és Gimnáziumban ez utóbbi csoport nem látott leküzdhetetlen nehézséget. Végül a gyerekek módosíthattak a válaszaikon, mielőtt leadták a cetlijüket. Tizennégyből tizenhármán igennel szavaztak Anika befogadására. A Vekker Műhely tagjai elmondták, hogy eddig hét alkalommal adták elő ezt az általuk írt darabot, és csak egyszer voltak túlsúlyban a nemleges válaszok. Kiemelték, hogy ők is sokat tanulnak a foglalkozásokból, például megfigyelték, hogy a vége felé a srácok közül többen próbálgatják egymás között a szájról olvasást. Iskolája válogatja, hol milyen hamar törik meg a jég, mikortól szabadulnak fel annyira a gyerekek, hogy koppenhágai osztályközösségnek képzelik magukat, akik először találkoznak a mássággal. A Ne csukd be a szemed! című színházi-nevelési előadás rendezője Perényi Balázs, a dramaturg Szivák- Tóth Viktor. Jó szívvel ajánljuk a Vekker Műhelyt az iskolák vezetőinek figyelmébe. Nyolcasok a Szlovák Nemzeti Galériában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galériában (SZNG) 2018 az évfordulók jegyében zajlik. Maga az intézmény hetvenéves, amit különféle programokkal ünnepelnek, de megemlékeznek 1948 februárjáról, 1968 augusztusáról és 1918 októberéről is. Az intézmény évismertető sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy a galéria épületének 36 hónapra, 2016-2018-ra tervezett felújítása kitolódik, mivel a munkákat Szlovákia uniós elnöksége miatt kénytelenek voltak korlátozni. A felújított és átalakított galéria a tervek szerint 2019. június végén nyitja meg a kapuit. Fontos információ, hogy az SZNG fő szponzorának köszönhetően a pozsonyi Esterházy-palotában idén megnyíló kiállítások ingyen látogathatók. Ezek között lesznek festészeti és építészeti bemutatók, de egy olyan tárlat is, amely a fotográfiát nem a látható valóságot és a kort dokumentáló médiumként, hanem mint a vizuális kifejezés eszközét, a kortárs művészet sajátos nyelvét prezentálja. Kollázsszerűen kezelhető felületen, ún. galéria-faliújságon mutatják be azt a történelmi, művészettörténeti és művészeti anyagot, amelyet a nyolcas évfordulókra készítenek elő. Ezt, a szocializmusban közkedvelt látványagitációs eszközként alkalmazott formát a Nyolcasok című hármas kiállításra alakítják ki, és a képes-szöveges információt az egyes évfordulókhoz időzítve - a negyvennyolcas szocialista forradalom, a hatvannyolcas katonai intervenció és Csehszlovákia tizennyolcas megalakulása - cserélik rajta. Az évfordulós projekt része lesz egy olyan panel, amelyiken egy faliújságnyi agyag az SZNG hetven évét eleveníti fel. Az intézmény július 28- án ünnepli meg hetvenedik jubileumát, egész napos programmal. Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulójáról a nemzeti galéria nemcsak faliújságkollázzsal emlékezik meg, hanem a Made in Czechoslovakia programsorozattal is, melynek része lesz egy közös csehszlovák kiállítás. Erre, A művész sorsa című reprezentatív tárlatra a kurátorok a cseh és a szlovák modem művészet két nagy alakja, Emil Filla és Eudovít Fulla alkotásaiból válogatnak úgy, hogy láttassák a munkásságukban fellelhető hasonlóságokat, de kiemeljék az eltérő vonásokat is. Az évadot az SZNG-ben Az új út című építészeti kiállítással nyitják meg, mely a Pozsony arculatát nagy mértékben meghatározó Friedrich Weinwurm munkásságába nyújt bepillantást makettek, tervrajzok és fotódokumentáció révén. A nemzeti galéria nyárra monografikus kiállítást rendez a szlovák festészeti szcéna jeles alakja, Ján Berger munkásságából, hangsúlyozva, hogy e műfajnak a 21. században is megvan a specifikus helye. Ludovft Fulla: Halak az asztalon, 1928, SZNG (Fotó: SZNG)
