Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-18 / 14. szám
ISKOLA UTCA www.ujszo.com | 2018. január 18. 115 A tehetségprogramhoz, melynek célja megismertetni a történelem iránt érdeklődő diákokkal régiójuk, az egykori Gömör-Kishont vármegye történetét, három kirándulás is kapcsolódik (Fotók: tmrg) A tevékenységek során fejlődik a diákok interperszonális és előadói képessége, kreativitása, vitakészsége, interdiszciplinális látásmódja Tehetséggondozás Rimaszombatban MAJERCSlK MÁRIA A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnáziumban 2017 szeptemberétől regionális történelem-tehetsógműhely indult heti két órában. A tehetségmühely a Nemzeti Tehetség Program Komplex gondolkodás fejlesztése a regionális történelem megismerésén keresztül nevű (NTP - KNI -17 - 0230) nyertes pályázata jóvoltából valósulhat meg. A 60 órás, heti 2 órában zajló foglalkozások célja megismertetni a történelem iránt érdeklődő diákokkal régiójuk, az egykori Gömör-Kishont vármegye történetét az őskortól egészen napjainkig. A tehetségműhely révén megvalósuló képzés nagyobb gondot fordít a történelem tanításának módszertani oldalára, ami a hagyományos történelemórákon az alacsony óraszám miatt nem mindig valósul meg a tanári igényeknek, elképzeléseknek megfelelően. A regionális történelmi ismeretek átadása elsősorban forrásközpontú történelemtanítás által folyik a multiperspektivikus történelmi szemlélet érvényesítése mellett, a múzeumpedagógia lehetőségeit is felhasználva. A diákok a foglalkozásokon különböző típusú (tárgyi, írott, íratlan, képi és audiovizuális, valamint a 20. század történelme kapcsán az oral history) forráson keresztül kapnak képet a régió történelméről, így közelebbről is megismerkednek a történelmi források általános jellemzőivel, különböző típusaival, csoportjaival, az egyedi források sajátos jegyeivel. Fokozatosan megtanulják a forráskritika alapvető fogásait, elsajátítják a kritikai gondolkodás alapjait, fejlődik forráselemző képességük, képesek lesznek a források információinak felhasználására, különböző típusú történelmi forrásból azonos mértékben információt gyűjteni, az információkból tudást konstruálni, végül a megszerezett tudást bemutatni szóban, írásban vagy technikai eszközök segítségével. A tevékenységek során fejlődik a diákok interperszonális és előadói képessége, kreativitása, vitakészsége, interdiszciplináris látásmódja, jegyzetelési technikája. Megismerkednek az oral history fogalmával, s elsajátítják az inteijúzás módszertani alapjait. A foglalkozások legnagyobb része a Tompa Mihály Református Gimnáziumban, valamint a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban és a Református Tudományos Gyűjteményekben zajlik. A reformáció és ellenreformáció koráról Gömörben, különös tekintettel a gömöri protestáns gályarabok történetéről Dr. B. Kovács István gömörológus tartott, a gömörkishonti klasszicista építészetről pedig Dr. Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök tart előadást a diákoknak. A félév alatt a diákok a forrásközpontú történelemtanítás alkalmazásával megismerkedtek Gömör- Kishont vármegye, ezen belül Rimaszombat középkori és kora újkori történelmével, kiemelt figyelmet szentelve Szent László király gömöri vonatkozásaira, továbbá a huszita Ján Jiskrának a Hunyadiakkal folytatott gömöri, nógrádi harcaira, tárgyalásaira. A kora újkor történelméből a régió török kori történelmével, a Habsburg-ellenes felkelések gömöri vonatkozásaival és a protestáns gályarabok perével foglalkoztak, utóbbit B. Kovács István tanár úr tartalmas és élvezetes előadása koronázta meg. A második félév témái: a felvilágosult abszolutizmus kora és Gömör-Kishont, klasszicizmus a gömör-kishonti építészetben, a 18. századi tudomány és kultúra jeles alakjai Gömör-Kishontban, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc megyét érintő magyar és szlovák személyiségei, eseményei. Külön kitérünk a 19. századi vasgyártás gömöri vonatkozásaira, az Andrássyak ebbéli szerepére, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű történetére, s végül a régió 20. századi történéseit vizsgáljuk a multiperspektivikus történelemszemlélet segítségével, s az oral history mint történeti forrás megismerésével és gyakorlati alkalmazásával. A programhoz három kirándulás kapcsolódik a következő témákban: Szent László király a gömöri középkori templomok freskóin, a nemzeti klasszicizmus gömöri nagyjai a budapesti Magyar Nemzeti Galériában és az Andrássyak nyomában Betlért, Krasznahorkát, Krasznahorkaváralját és a Rozsnyói Bányászati Múzeumot érintve. A tehetségprogram éves munkájának eredménye egy kiadvány lesz a diákok munkáiból. Mesterkurzus a bibliafordítás elméletéről és gyakorlatáról A pozsonyi magyar tanszék Mesterkurzus előadás-sorozatának vendégeként Pécsük Ottó, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának oktatója, a Magyar Bibliatársulat főtitkára tartott előadást a tolmács-fordító és kiadványszerkesztő szakos hallgatóinak. Az előadó kutatási és oktatási szakterületei közé tartozik az ókori vallástörténet, az újszövetségi teológia és nem utolsósorban a bibliafordítás is; ez utóbbi vonatkozásában 2006-tól 2014-ig az új fordítású protestáns Biblia revíziójának projektkoordinátoraként is dolgozott. Az előadás átgondolt, érdekes és „közönségbarát” volt. Mindjárt az elején megtudtuk, hogy a reformáció egyik központi célkitűzése az volt, hogy a Bibliát mindenki az anyanyelvén olvashassa, s hogy üzenete - épp a pontos és közérthető fordításnak köszönhetően - minél több ember számára érthetővé váljon. Az előadó egyúttal azt is elárulta, hol található a Bibliában utalás a Szentírás más nyelvekre való fordí-Pecsuk Ottó felvázolta a „tökéletes" bibliafordítás legfontosabb elméleteit is tásának szükségességére. A fentiek jegyében készült nemzeti nyelvű bibliafordítások jelentős hatást gyakoroltak az egyes népek nyelvére s ezen keresztül a kultúrájára is, a Biblia tartalma pedig széles körben ismertté vált. Pécsük Ottó előadásában többször is kiemelte a precíz fordítás fontosságát, mint mondta, sok múlhat azon, ha a fordító akár csak egy szót is másként fordít, mint ahogy elődei tették. Az előadó ezután röviden áttekintette a bibliafordítás történetét, majd felvázolta a „tökéletes” bibliafordítás legfontosabb elméleteit. A továbbiakban arról is szó esett, hogyan tesztelték az elkészült fordításokat, illetve hogyan fordították le a misszionáriusok a Bibliát olyan törzsi nyelvekre, melyeket ők maguk nem beszéltek. Az előadás végén a különböző magyar nyelvű bibliafordítások keletkezésének történetébe kaptunk betekintést, s azt is megtudtuk, milyen kalandos módon jutottak el (vagy sosem jutottak el) ezek a művek a magyar hívőkhöz. Kürti Alexandra kiadványszerkesztő szakos hallgató
