Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-18 / 14. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. január 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A papi pedofília áldozatai és a pápa Santiago da Chile. Ferenc pápa chilei látogatásán találkozott a papi pedofília néhány áldozatával, meghallgatta panaszaikat, együtt imádkozott velük, és bocsánatot kért tőlük azokért a .jóvátehetetlen károkért”, amelyeket elszenvedtek - közölte szóvivője, Greg Burke. A Vatikán santiagói nagykövetségén tartott találkozón csak az egyházfő és az áldozatok vettek részt, hogy az utóbbiak nyíltan beszélhessenek. A pápa a chilei elnöki palotában tett látogatásán is bocsánatot kért paptársai nevében - ez szokatlan, mert politikusok előtt nem szokta felhozni a témát. Sebastián Pinera megválasztott elnök azt mondta: „Nagyon sok visszaélést követtek el nagyon hosszú időn át, de jó jel, hogy a pápa elismeri.” A latin-amerikai országok közül Chilében a legkisebb az elfogadottsága a pápának, 53%. (MTI) Török támadás a szíriai kurdok ellen Damaszkusz. Az északnyugatszíriai Affin térségének török bombázása elleni fellépésre szólította fel a világ vezetőit a Demokratikus Egység Pártja (PYD) nevű, észak-szíriai kurd politikai tömörülés. Ankara az elmúlt napokban küszöbönálló katonai műveleteket helyezett kilátásba Affin ellen. A térség elleni török hadművelet bármely pillanatban megkezdődhet - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő. A szíriai konfliktus 2011- es kezdete óta a PYD fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek autonóm kantonokat alakítottak ki az ország északi részén. (MTI) Brexit: visszavárja a briteket Juncker Strasbourg. Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, ha a britek meggondolják magukat-jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem így történik is, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatéijen az EU-ba. Juncker az Európai Parlament ülésén kijelentette: a brexitneknem lesznek nyertesei, a britek távozása „katasztrófa, vesztes helyzet-minden fél számára”. Juncker arról is beszélt, Londonban bosszúsan fogadták az Európai Tanács elnökének keddi kijelentését, mely szerint az EU kapui továbbra is nyitva állnak az ország előtt. (MTI) Koszovó: nem nyomozhat Szerbia Pristina. Koszovó nem engedélyezi, hogy a szerb hatóságok is részt vegyenek az Oliver Ivanovic vezető koszovói szerb politikus gyilkosai utáni nyomozásban, ám Belgrad ragaszkodik e követeléséhez, mert nem bízik a koszovói hatóságokban. Ivanovicot ismeretlen tettesek kedden lőtték le, amikor pártjának székházába akart belépni. (MTI) Függetlenségpárti házelnök Megalakult Katalónia új parlamentje, az elnökjelölt Puigdemont továbbra is Brüsszelben AparlamentüléseelőttfüggetlenségpártitüntetésvoltBarcelonában(TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona. Tegnap megalakult Katalónia új összetételű parlamentje Barcelonában, amely első ülésén megválasztotta a törvényhozás új elnökét. A12. parlamenti ciklusban a katalán parlament házelnöke Roger Torrent lett, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) 38 éves képviselője, aki egyben az eddigi legfiatalabb politikus ezen a poszton. „Sokszínű, egymást keresztező identitású társadalom vagyunk, amelynek szorosabbra kell szőni az összetartó szövetét” - hangsúlyozta Roger Torrent, hozzátéve: feladatuk a parlament szuverenitásának helyreállítása és megerősítése, az első lépésnek nevezte, hogy véget vessenek az állami beavatkozásnak a katalán intézményekben. A házelnök tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az új parlamentben több képviselői hely üresen maradt az alakuló ülésen, mivel hárman előzetes letartóztatásban vannak, öten pedig - köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök - Brüsszelben tartózkodnak. A parlament függetlenségi képviselői az eseményen sárga szalagot viseltek a ruhájukon, tiltakozásként amiatt, hogy politikustársaik közül többen előzetes letartóztatásban vannak. Továbbá nagyméretű sárga szalagot helyeztek a parlamenti patkóban, azon képviselők ülőhelyén, akik emiatt nem lehetnek személyesen jelen az eseményen. Az ülésen a képviselők szavaztak a parlament elnökségéről is; a hét tisztségből 4-et függetlenségpárti politikusok tölthetnek be. A december 21-i parlamenti választások eredményeként a 135 fos törvényhozásban a legnagyobb ffakciót a győztes Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt alakíthatta meg, amely azonban hiába kapta meg a legtöbb szavazatot, a törvényhozásban nem került többségbe, míg a függetlenségi pártok összességében rendelkeznek a képviselői mandátumok többségével. Nem lehet a távolból elnökjelölt Carles Puigdemont, akinek személyes jelenléte elengedhetetlen a választáson a vonatkozó jogszabályok szerint - áll a katalán parlament jogászainak állásfoglalásában. A jelentésben a szakértők elutasítják annak lehetőségét, hogy internetes Skype-kapcsolaton keresztül vegyen részt az elnökválasztáson a tavaly október végén leváltott függetlenségpárti elnök, ahogy azt is, hogy egy másik képviselőt kérjen fel programbeszéde felolvasására. A parlamenti eljárásrend tiszteletben tartása elengedhetetlenné teszi a főszereplők részvételét — olvasható az állásfoglalásban, amely hangsúlyozta a szóbeliség, a közvetlen vita fontosságát és az azonnaliság elvének garantálását is azért, hogy „személyesen láthassák, érezhessék és érthessék” a vita fejlődését az abban résztvevők. A parlamenti jogászok véleményének elfogadása nem kötelező érvényű, már az előző parlamenti ciklusban is több alkalommal figyelmen kívül hagyta a törvényhozás függetlenségpárti többsége, például amikor megszavazta a katalán függetlenségről szóló nyilatkozatot. A spanyol kormány már jelezte, hogy bírósághoz fordul, ha a leváltott katalán elnököt távollétében újraválasztja a parlament. Puigdemont több mint két hónapja tartózkodik Brüsszelben önkéntes száműzetésben, ahová a spanyol igazságszolgáltatás elől menekült volt kormányának négy tagjával. Mindannyiuk ellen letartóztatási parancs van érvényben Spanyolországban. Babis lemond, de marad Dancila kormányfő lehet Lemondott az Andrej Babié vezette cseh kisebbségi kormány, amely kedden nem kapott bizalmat a parlamentben. Miloi Zeman államfő a második kormányalakítási kísérlettel szintén Babiát bízza meg. Prága. Az államfő az újabb lehetőséget feltételhez kötötte: csak azután nevezi ki kormányfőnek, miután biztosítja az új kabinet támogatását a parlamenti alsóházban. Egyébként máris megkezdődhetnek a tárgyalások az új kormányról. Nem hivatalos értesülések szerint az októberi választáson győztes ANO mozgalom vezetői a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) ülnek tárgyalóasztalhoz. A szociáldemokraták az utóbbi napokban jelezték, hogy készek tárgyalni az új kormányban való részvételükről. Az ANO és a CSSD koalíciójának összesen 93 képviselője (78 ANO, 15 CSSD) lenne a 200 tagú parlamenti alsóházban, ami további partner megszerzését teszi szükségessé. A prágai sajtó szerint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), amely 15 képviselővel rendelkezik a parlamentben, hajlandó lenne kívülről támogatni egy ilyen kormányt, ami már elegendő lenne a parlamenti bizalom megszerzéséhez. A cseh parlament pénteken dönt Andrej Babis és Jaroslav Faltynek, az ANO alelnöke mentelmi jogának megvonásáról. Ezt a két politikus kérte kedden, azért, hogy a rendőrség ellenük irányuló eljárását ne akadályozzák. (MTI, CT24.cz) Bukarest. Klaus Iohannis román államfő bejelentette, megbízta kormányalakítással Viorica Dancila EP-képviselőt, akit a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolt a miniszterelnöki posztra. Dancila már jelölése előtt elhatárolódott Mihai Tudósé távozó miniszterelnök akasztásos kijelentésétől. A politikus azt is leszögezte, hogy Románia egységes nemzetállami alkotmányos meghatározása nem képezi alku tárgyát. Viorica Dancilának a PSD európai parlamenti csoportja vezetői minőségében kiadott közleményében úgy vélekedett, megengedhetetlenek Tudósé retorikájának „szélsőséges élű” elemei, amilyen például a halálbüntetésre való utalás. Szerinte ugyanis ezek az európai értékekkel ellenkező kijelentéseknek tekinthetők. A román lapok kommentátorainak többsége szerint Dancila EP-képviselőt a szociáldemokrata pártelnökkel szembeni feltétlen engedelmesség alapján választották ki arra, hogy a PSD kormányföjelöltje legyen. „Nem, nem egy európai figura jön Brüsszelből a kormány élére, hanem olyan, aki bizonyított már az igazságszolgáltatás ellen folytatott háborúban” - írta Tapalaga arra utalva, hogy a tavaly februári korrupcióellenes óriástüntetések idején Dancila az Európai Parlament szószékéről bírálta a tüntetőket. A liberális Adevarul úgy értékeli, Klaus Iohannis államfő akkor tenné nevetségessé a PSD- t, ha megbízná kormányalakítással Dancilát, de sajnos ez a román gazdaság szempontjából is drámai következményekkeljáma. (MTI) Tüzet nyitott a mianmari rendőrség buddhista tüntetőkre, akik megpróbáltak elfoglalni egy kormányzati épületet a muzulmán rohingják lakta Arakán államban, hét tiltakozó meghalt, 13-an megsebesültek, többek állapota válságos. Mintegy négyezer buddhista vett részt a hatóságok által nem engedélyezett, erőszakba torkolló rendezvényen, amelyen az ősi buddhista Arakán királyságra emlékeztek. Arakánban rendkívül feszült a helyzet tavaly augusztus óta, amikor is a hadsereg tisztogató műveletekbe kezdett a rohingják ellen. (tasr/ap) Tűz alatt a főtanácsadó Washington. A képviselőház hírszerzési bizottsága meghallgatta, a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság pedig a nagy esküdtszék elé idézte Steve Bannont, Donald Trump amerikai elnöknek nemrég a Fehér Házból eltávolított főtanácsadóját. A testület Oroszországnak a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban játszott feltételezett szerepét vizsgálja, és a törvényhozók Bannont is erről, illetve Trump kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti kapcsolatokról kérdezték. Amerikai sajtóértesülések szerint Bannont faggatták a Fehér Házban töltött időszakáról is, a volt főtanácsadó azonban nem válaszolt az ezt firtató kérdésekre. Adam Schiff kaliforniai demokrata párti törvényhozó a meghallgatás után azzal vádolta meg Bannont, hogy a Fehér Ház instrukciói alapján utasította vissza a válaszadást bizonyos kérdésekre. Nyilvánosságra került az is, hogy a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság szintén büntetés terhe mellett idézte be Bannont, mégpedig nem egyszerű meghallgatásra, hanem a vádemelésre is jogosult nagy esküdtszék elé. Ez a bizottság is Oroszország vélt szerepét vizsgálja. Elemzők emlékeztettek arra: ez az első alkalom, hogy a Mueller-bizottság Trump belső köreihez tartozó személyiséget idéz a nagy esküdtszék elé azért, hogy informálódjék az oroszokkal történt esetleges összejátszásról. Eddig csak Trump távolabbi vagy korábbi munkatársait kérdezték erről. (MTI)
