Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-03 / 2. szám

8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. január 3. | www.ujszo.com A Mólé lesz a Buda pest/Pozsony. 11,9 milli­árd forintért eladja a magyar állam az alig száz kilométer hosszú szlovák-magyar gázvezeték ma- ; gyarországi üzemeltetőjét, a Ma­gyar Gáz Tranzit Zrt.-t az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek — derül ki : a Magyar Közlönyből. így több­lépcsős ügylettel a Földgázszállítót tulajdonló Molhoz kerül a Magyar­­országot Szlovákiával összekötő gázvezeték. A tranzakció összesen 46 milliárd forintba fog kerülni az : új tulajdonosnak, ugyanis a Ma- ; gyár Gáz Tranzit vételárán felül a Földgázszállító Zrt. 34 milliárdot fizetve előtörleszti az építésre fel­vett hiteleket. Az üzlet lezárulta után egyetlen vállalat, a Földgáz­­szállító Zrt. irányítása alá kerül a i teljes magyarországi nagynyomá- ; sú gázhálózat. A beruházásról szó- : ló 2010-es határozat szerint 2013. gázvezeték (Képarchívum) augusztusig kellett volna fizikailag összekötni a két ország vezetékeit, de a variálás miatt ez végül 2015-re csúszott. A vezeték kapacitása nagyjából évi 4 milliárd köbméter szlovák-magyar irányba, fordítva pedig évi 1,6 milliárd köbméter, de idővel bővíthető. (index.hu, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vásárlók imádják a kiárusításokat Pozsony. A karácsonyi ünnepek utáni újévi kiárusítás Szlovákiában sem hagyja hidegen a lakosságot. A megkérdezettek 70%-a az elkö­vetkező napokban él a lehetőség­gel, hogy olcsóbban jusson hozzá az egyes termékekhez - derül ki a Cashback World vásárlói közösség felméréséből. Eszerint a lakosság csaknem 40 százaléka ruhát, 34 százaléka pedig elektronikai ter­mékeket - elsősorban televíziót, táblagépet, laptopot, okostelefont - szeretne vásárolni kedvezményes áron. A megkérdezettek csaknem fele 50 és 200 eurót tett félre a ki­árusításokra, a negyedük azonban erre 200-500 euró közötti összeget is képes elkölteni. (TASR) Ragaszkodunk a szlovák koronához Pozsony. Ugyan már 2009 óta euróval fizetünk Szlovákiában, a jegybank legújabb adatai szerint azonban 18,8 millió darab bank­jegyet, összesen 2,2 milliárd szlo­vák koronát még mindig nem vál­tottak vissza, ami nagyjából 72,7 millió eurónak felel meg. Jana Kovácová, ajegybank szóvivője szerint a bankjegyek nagy részét, több mint tízmillió darabot a 20 koronás bankjegyek teszik ki. Egy lakosra így még mindig átlagosan 3-4 darab, együttesen 402 korona (13,35 euró) értékű szlovák bank­jegyjut, amit nem váltottak be. Ezek értéke, annak ellenére — hogy a boltban már nem lehet fi­zetni velük-változatlan, mert a nemzeti bankban kezelési költség nélkül, 30,126 korona/euró árfo­lyamon korlátlan ideig beváltják. A tulajdonosoknak ehhez ki kell tölteniük egy nyomtatványt, és személyi igazolvánnyal vagy más okmánnyal kell igazolniuk magu­kat. Tavaly több mint 4500-an él­tek ezzel a lehetőséggel, 58 ezer darab, 34 millió korona (1,13 mil­lió euró) értékű bankjegyet váltva be. A fémpénzt csak 2013 végéig lehetett beváltani. (TASR) Meredek lejtőn a mezőgazdaság Pozsony. Szlovákiában a mező­­gazdaság ma már az ország több mint 2,5 millió alkalmazottja kö­zül nem egész 70 ezer embernek biztosít megélhetést, ami az összes alkalmazott alig 2 százalé­ka - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felméréséből. Csak összehasonlí­tásképpen: 1980-ban még több mint 380 ezren, és még a rend­szerváltást követően, 1991-ben is 365 ezren dolgoztak az ágazatban, ami az összes alkalmazott 14-15 százalékának felelt meg. Az el­múlt időszakban különösen nagy gondot okoz, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a mezőgaz­daság iránt, az ágazatban dolgo­zók csaknem kétharmada így 40 év feletti. A mezőgazdasági dol­gozók arányát tekintve Szlovákia az olyan nyugat-európai orszá­gokhoz közelít, mint Németor­szág, Nagy-Britannia, vagy Lu­xemburg, ahol ez csupán 1 száza­lék, míg Romániában például eléri a 26, Bulgáriában pedig a 18 szá­zalékot. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8895 BB Lengyel zloty 4,1633 Cseh korona 25,494 Magyar forint 308,59 Horvát kuna 7,4640 BB Román lej 4,6525 Japán jen 135,35 BB Svájci frank 1,1718 Kanadai dollár 1,5128 Qj USA-dollár 1,2065 ______________________________VÉTEL-ELADÁS___________________________ BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbank* 1,23-1,17 26,17-24,89 OTP Bank 1,25-1,15 26,65-24,41 323,83-296,53 Postabank 1,23-1,16 26,32-24,78 322,49-297,69 Szí. Takaiákpénztár 1,24-1,16 26,19-24,78 324,04-296,13 Tatra banka 1,24-1,16 27,35-24,71 322,91-297,17 CSOB 1,23-1,17 26,20-24,89 Általános Hitelbank 1,24-1,16 26,31-24,78 324,35-296,42 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Lakástakarék: idén sem változnak a feltételek A lakástakarékok ügyfeleinek nyújtott állami prémium idén is legfeljebb 66,39 euró lesz (Képarchívum) Pozsony. Az elmúlt 25 évben több mint 2,5 milliónyian vet­ték igénybe a szlovákiai lakás­takarékpénztárak szolgáltatá­sait. Szlovákia megalakulása óta jelentős változásokon ment át az ágazat. Mire szá­míthatnak idén a lakás-taka­rékpénztárak ügyfelei? A jó hír, hogy a lakástakarék-piaci szabályok az elmúlt években stabili­zálódtak, az ügyfeleknek így már nem kell tartamuk a nagyobb ingadozá­soktól. „Tavaly ugyan egyes körök újra arra törekedtek, hogy módosít­sanak a lakás-takarékpénztárak ügy­feleivel szemben támasztott feltéte­leken, sikerült azonban meggyőz­nünk a politikusokat, hogy a jelenlegi rendszer optimális, így egyelőre nincs szükség újabb változásokra” - nyi­latkozta Radovan Slobodník, a leg­nagyobb szlovákiai lakástakarék, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) szóvivője. A lakástakarékok ügyfeleinek nyújtott állami prémium idén is leg­feljebb 66,39 euró lesz. Ez az összeg 2006 óta nem változott. Hogy a ma­ximális összeghez hozzájussanak az ügyfelek, idén minimum 1327,80 eurót kell megtakarítaniuk, ugyan­annyit, mint tavaly és tavalyelőtt. Valóban látványos ugrásra ezzel kapcsolatban legutóbb 2015-ben került sor. Míg 2014-ben az állami támogatás elnyeréséhez szükséges megtakarítás csupán 781 euró volt, 2015-re ez 1207 euróranőtt. „Emiatt jóval kevesebben jogosultak a ma­; ximális támogatásra, hiszen több­­; nyíre kisebb összeget tesznek félre ; évente az ehhez szükségesnél” - tet­te hozzá Slobodnik. Szerinte az ága­zat mutatói ennek ellenére ígérete- i senalakultak.Azelmúlt25évben2,5 ; millió ügyfele volt a három hazai la­­; kástakaréknak. A PSS, a Wüstenrot és a CSOB Lakás-takarékpénztár ; együttesen 4,5 millió szerződést kö­töttek az ügyfeleikkel az elmúlt ne­gyedszázadban. Míg korábban a lakás-takarékpénztárak ügyfelei ki voltak téve a politikusok kénye­­kedvének, akik az állami támogatás nagyságát évente az állami költség­­vetésről szóló jogszabályban hatá­rozták meg, 2005-től már egy állan­dó képlet alapján határozzák meg a prémium nagyságát, és az ehhez szükséges megtakarítás összegét. Az ezzel kapcsolatos kilengések így nem olyan látványosak, mint koráb­ban. (mi, SITA) Kötelező elektronikus adóbevallás Fontos választóvonalhoz ér­keznek idén az egyéni vállal­kozók: 2018 lesz az utolsó olyan év, amely során még postán vagy személyesen az adóhivatalban nyújthatják be a jövedelemadó-bevallásukat. Jövőre ezt már ők is csak elektronikus formában tehetik meg. Pozsony. Az elektronikus adóbe­vallás eddig csak az áfafizető cégek­nek volt kötelező, az idei év elejétől ezt az összes jogi személyre kiter­jesztették, 2018 júliusától pedig ezt már az egyéni vállalkozók sem ke­rülhetik el. Az eredeti javaslatok az­zal számoltak, hogy ez utóbbit már az idei év elejétől bevezetik, vagyis az egyéni vállalkozóknak már idén is elektronikus úton kellett volna beval­laniuk az adójukat, a pénzügyminisz­térium azonban kénytelen volt elis­merni, hogy erre a többségük nincs felkészülve. Idén így még a korábban megszokott módon vallhatják be a ta­valyi bevételeiket. „Az egyéni vállal­kozóknak nyújtott halasztást arra szeretnénk felhasználni, hogy a lehe­tő legtöbb vállalkozót felkészítsük a változásra” - nyilatkozta Frantisek Imrecze, a központi adó- és vámhi­vatal igazgatója. Azon magánszemé­lyek, akik például az ingatlanjuk bér­be adása miatt tettek szert pluszbe­vételre, és emiatt adóbevallást kell tenniük, azok ezt továbbra is klasszi­kus módon tehetik meg. (mi, SITA) 20 milliárd eurónyi arany a szemétben Elképesztő mennyiségű értékes nyersanyag megy veszendőbe az elektronikus eszközök hulladékával - derül ki az ENSZ mellett működő szakmai szervezet, a The Global E-Waste Monitor 2017 című tanulmányából. New York. A szemétbe kerülő e­­hulladék mennyisége évről évre oly mértékben nő, hogy azzal az újra­hasznosítás volumene nem tud lépést tartani. A Nemzetközi Távközlési Egyesület publikálta jelentés szerint 2016-ban mintegy 45 millió tonnányi e-hulladék keletkezett világszerte. Európa ebből több mint 12 millió ton­nát produkált. Tavaly egyébként 8 százalékkal nőtt a kidobott számító­gépek, tévék, háztartási gépek száma a megelőző évhez képest. 2016-ban csak mobiltelefonokból 435 ezer ton­nányi hulladék jött össze. A már létrejött és az évente kelet­kező hatalmas mennyiségű high­­tech hulladék azért is érdemel fi­gyelmet, mert azzal együtt komoly értékben kerül a szemétre a gyártás­nál felhasznált fémfajtákból is, amelyek kitermelése illetve bányá­szata általában nem olcsó, és a boly­gó csak korlátozott tartalékokkal rendelkezik a legtöbből. A 2016-os évet értékelő jelentés szerint, csak aranyból 500 tonna került a szemét­be, amelynek értéke nagyjából 20 milliárd euró lehet. A legnagyobb értéket utána a műanyagok képvise­lik, majd ezt követik a további érté­kes fémek. Rézből 9,5 milliárd euró, alumíniumból és vasból 3,6, pallá­diumból 3,4, ezüstből pedig majd­nem 1 milliárd eurónyi értékben dobtak a szemétre a leselejtezett eszközökkel együtt. A jelentés szerint tavaly a szemét­ben heverő, általában ritka nyers­anyagok összesített értéke megköze­lítette az 55 milliárd eurót. A jelentés megállapítja azt is, hogy a keletkezett e-hulladék mennyisége egyenértékű 4500 Eiffel-torony súlyával. Ennél a szemléltetésnél azonban vélhetően fontosabb, hogy a becslések szerint, 2021-re 52 millió tonna fölé nőhet az évente keletkező e-hulladék globális nagysága, holott ennek jelentős része újrahasznosítható lenne, ha ahhoz rendelkezésre állnának a megfelelő kapacitások. Most viszont csak a ke­letkező hight-tech szemét 20 száza­lékáról jelenthető ki biztosan, hogy dokumentált módon újrahasznosul. A nagyobb hányad a szeméthegyeket növeli. (TASR, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents