Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-17 / 13. szám

www.ujszo.com | 2018. január 17. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Helyreállítják és Gombaszö­gön helyezik el a templom romos épületének két harang' ját a nyári tábor szervezői. SZUTOR Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gömöri település et­nikai és vallási összetétele. A koráb­ban nagy lélekszámú református gyülekezet szétszóródott, a templom kiüresedett, ami mozdítható volt, rég elvitték, az épület életveszélyessé vált. A templom két harangja évek óta némán függ, és csak idő kérdése, mi­kor tűnnek el, vagy dől rájuk a to­rony. A Gombaszögi Nyári Tábor szer­vezői azt tűzték ki célul, hogy meg­mentsék a két harangot, amelyek Gombaszögön találhatnak új otthon­ra. Azon a helyen, ahová nyaranta a legnagyobb szlovákiai magyar nyári egyetem és fesztivál résztvevői, több ezer fiatal látogat el. Január 21-én 10.30-kor, húszév­nyi hallgatás után utoljára kondulnak meg a harangok. Az utolsó istentisz­teleten, amelyre ugyancsak január 21 -én 11 órakor kerül sor a templom mellett, jelen lesznek a református egyház és a templomot jelenleg bir­tokló jánosi gyülekezet tagjai, de az innen elszármazott szútoriak is visszalátogatnak. A 11 órakor kez­dődő rendhagyó istentiszteleten igét hirdet Bihari Richárd jánosi lelki­­pásztor, beszédet mond Nagy Ákos Róbert gömöri esperes és Orosz Örs, Gombaszög főszervezője. B. Kovács István a szútori református gyüleke­zetről ad történelmi áttekintést. Ezt követően a gombaszögi csapat alpi­nistái leengedik a torony két harang­ját, majd elszállítják őket. A szerve­zők várnak mindenkit, aki tanúja szeretne lenni ennek az értékmentő kezdeményezésnek. A nagyközön­ség a harangokat 2018. július 17-én láthatja Gombaszögön, ahol a tábor nyitónapján újraszentelik őket a pá­los monostorrom közvetlen közelé­ben felépülő haranglábon. A gömöri motívumokat hordozó keményfa építmény elkészítésével a szervezők Baffy Lajos és Ulman István fafara­gó mestert bízták meg. A harangok pedig továbbra is a jánosi gyülekezet tulajdonában maradnak. A Gombaszögi Nyári Tábor csa­patának kezdeményezésére került át ide tavaly Tompa Mihály fekete­hegyfürdői lerombolt szobrának ta­lapzata, amelyre az eredeti alapján készült új szobor került. Korábban pedig egy csaknem százéves cakói pajtát hoztak át a szervezők Gomba­szögre, ami a tábor színházaként éledt újjá. További információkat a Gom­baszögi Nyári Tábor honlapján vagy Facebook-oldalán találnak az érdek­lődők. (ú) A korábban nagy lélekszámú református gyülekezet szétszóródott, a temp­lom kiüresedett, ami mozdítható volt, rég elvitték, az épület életveszélyessé vált (Képarchívum) Az enyhe idő miatt több helyen elhalasztották az újévi hajtóvadászatot is (A szerző felvétele) A kiszórt só miatt tévednek az NÉMETI RÓBERT Az enyhe tél ellenére is nagy gondot fordítanak az állo­mány etetésére a vadásztár­saságok. A legkritikusabb időszak a tél vége, de a vadászoknak oda kell figyelniük a hirtelen érkező kemény fagyok során is. A Kassához közeli alsómislyei vadásztársaság tagjai az enyhe idő ellenére sem pihennek. A vadállo­mány ilyenkor is állandó gondozást és odafigyelést igényel. „Télen egyébként is jóval nagyobb szük­ség van a táplálék pótlására, de ami­kor már a nappali hőmérséklet sem emelkedik -5 fok fölé, hetente akár száz mázsa szemes és pépes takar­mányt is kihordunk az etetőkbe. Az előző évekhez képest nagyon enyhe a december és a január, ezért jelen­leg csak heti két-három alkalommal útra a vadak kell kimenni az etetőkhöz (15-20 etető van az erdőben). Ezzel vala­mennyire csökkennek a költsége­ink, a gyengébb egyedek is könnyebben áttelelnek, és nagyobb esélyt kapnak a szaporodásra” - magyarázta lapunknak Michal Se­­kerák, az alsómislyei vadásztársa­ság tagja. Hozzátette, az etetést mindig a tél beállta előtt kezdik meg. Hetente többször is végigjárják a területet, és ahol nagyobb vadmoz­gást észlelnek, oda több táplálékot szórnak. „Nagyon fontos, hogy az állatok elegendő sóhoz jussanak, ezért egész évben, de főleg télen nagy sótömböket is kihelyezünk. Néha sajnos még ez sem elég, ugyanis a téli útkarbantartás során rengeteg só kerül az utakra, emiatt pedig egyre több állat téved a for­galmas szakaszokra” - magyarázta Sekerák. Az alsómislyei vadásztár­saságnak jelenleg 27 tagja van, és megközelítőleg 2800 hektárnyi szántóföld és erdő tartozik a terü­letükhöz. Folytatódik LECZO ZOLTÁN Ebben a tanévben ie tartanak foglalkozásokat a Nagykaposi Magyar Közöseégi Házban működő vaeárnapi iskolában. p7lyLTa!f;V;l A szervezők azt szeretnék, ha mi­nél több foglalkozást a nyelvhatáron lévő községekben tartanának meg. Az első ilyen rendezvényt 2014-ben tar­a nagykaposi vasárnapi iskola tották az ezekben a falvakban élő ma­gyar gyerekeknek. Áder János ma­gyar köztársasági elnök támogatásá­nak köszönhetően 2015-ben már minden hónapban tartottak legalább egy foglalkozást, később egyebek mellett a néhai Skultéty Csaba újság­írótól, a szlovák kormányhivataltól, valamint a Rákóczi Szövetségtől ka­pott támogatásokból szervezhették meg a találkozókat. A gyerekek ezenkívül iskolalátogatáson vagy a Herczegh Károly Alapítvány segít­ségével magyarországi tanulmányi kirándulásokon is részt vehettek. A magyarországi támogatásoknak kö­szönhetően a működési költségek az idei tanév végéig megvannak, és a szervezők valószínűleg a jövőben is megtalálják a módját, hogy a prog­ram folytatódjon. Gabri Rudolf, a Nagykaposi Ma­gyar Közösségi Ház vezetőjének tá­jékoztatása szerint a hosszú távú terv az, hogy a foglalkozások közül minél többet tartsanak helyben. A vasárna­pi iskolának köszönhetően nemrég két olyan községből, Imregről (Bre­hov) és Szümyegről (Simík), kerül­tek ki magyar elsősök, amelyekből évtizedek óta nem jártak magyar ala­piskolában gyerekek. Kiváló ered­mény lenne, ha ezekben a falvakban nőne a magyar iskolába íratott gye­rekek száma, illetve Hegyiben (Zemplínske Kopcany), Kisráskán (Maié Raskovce) és Bajánházán (Ba­­jany) is sikerülne meggyőzni az otta­ni magyar szülőket az anyanyelvi ok­tatás fontosságáról. A vasárnapi is­kola következő foglalkozását egyéb­ként rendhagyó helyszínen, a sátor-Az első foglalkozást 2014-ben szer­vezték meg (Képarchívum) aljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múze­umban tartják, ahol Szajkó Gábor­nak, a Rákóczi Szövetség Tanácsadó Testületé tagjának kezdeményezésé­re olyan szavalóversenyt rendeznek, melyen minden gyerek a Nemzeti dalt szavalja el. Utolj ára kondul meg a szútori templom harangj a A MINDENT TUDÓ i ír / | •^Ppsztálás ikkJaSban TMe,to műanyag NJ? Mindegy ' m,t eszünk y’ Zöld divat UJra hasznost , Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents