Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-17 / 13. szám
8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. január 17. | www.ujszo.com Továbbra is vonzók az adóparadicsomok Pozsony. Az offshore cégekkel szemben hozott szlovákiai és nemzetközi szigorításoknak köszönhetően ugyan sikerült stabilizálni az adóparadicsomokban székelő szlovákiai társaságok számát, a növekedés azonban nem állt le. Az elmúlt év végén 4796 szlovákiai cég volt bejegyezve valamelyik adóparadicsomban, 19-cel több, mint egy évvel korábban. Az offshore cégekbe menekített vagyon értéke eléri a 10,5 milliárd eurót. A szlovákiai vállalkozók legkedveltebb adóparadicsomainak továbbra is Hollandia, Ciprus és az Egyesült Államok számít. ,Annak ellenére, hogy a növekedés már nem olyan nagy, mint az elmúlt években, a decemberi adat újabb történelmi csúcsnak számít” - nyilatkozta Petra Stépánová, a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság elemzője. A legnagyobb növekedést 2010 és 2015 között mérték, amikor az ilyen cégek száma 3 ezerről 4700-ra ugrott. Hogy a növekedés üteme lelassult, az Stépánová szerint részben annak köszönhető, hogy egyre több állam szigorít a cégekkel kapcsolatos jogszabályokon, ezeknek így nehezebb eltitkolniuk a jövedelmeiket. Változtak a szlovákiai szabályok is. A Fico-kabinet által elfogadott offshore-törvény szigorította az ilyen cégek részvételét az állami pályázatokon. (SITA, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hibás a Világbank ranglistája Washington. Újraszámolják a Világbank versenyképességi rangsorát, ugyanis addig variálgatták a számítási módszereket, hogy azok ma már nem pontosan tükrözik a valóságot. Paul Römer, a Világbank vezető közgazdásza szerint legalább négy évre visszamenőleg kijavítják az országok versenyképességi besorolását. Ez Szlovákia megítélésén is változtathat, de a felülvizsgálat részletei még nem ismertek. Az elemzők az elmúlt években rendszeresen jelezték, hogy a Doing Business módszertana többször is jelentősen változott, ami miatt az egyes években publikált rangsorok nem feltétlenül tükrözik az adott országok üzleti környezetének a változásait. (MTI) Mélyrepülésben a bitcoin Frankfurt. December óta nem látott mélységekbe esett a bitcoin árfolyama, miután a hatóságok egyre több helyen tervezik szabályozni a kriptodevizák kereskedését. A délkoreai igazságügyi minisztérium például már a napokban előrukkol egy törvényjavaslattal, szigorúbban szabályozva a kriptodevizák kereskedését. Mindezek hatására gyakorlatilag mindent ütnek a befektetők, amit érnek, a bitcoin ára a decemberi 20 ezer dollár környéki csúcshoz képest így már 12 ezer dollárra esett vissza. (TASR) Angol font 0,8886 H Lengyel zloty 4,1713 Cseh korona 25,516 Wi Magyar forint 308,75 Horvát kuna 7,4235 H Román lej 4,6483 Japán jen 135,40 Svájci frank 1,1795 Kanadai dollár 1,5194 Q USA-dollár 1,2230 Privatbank! 1,26-1,20 26,17-24,89 OTP Bank 1,28-1,17 26,66-24,41 322,38-295,21 Postabank 1,26-1,19 26,30-24,77 321,08-296,38 Sxl. Takarékpénztár 1,27-1,18 26,17-24,77 322,60-294,81 Tatra banka 1,27-1,19 26,35-24,72 321,54-295,92 CSOB 1,26-1,20 26,18-24,88 Általános Hitalbank 1,27-1,19 26,30-24,77 322,55-294,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Nem tudjuk fialtatni a megtakarításainkat Pozsony. A szlovákiai háztartások továbbra is a legkonzervatívabb befektetők közé tartoznak a régiónkban, a megtakarításaikat így nem tudják hatékonyan kamatoztatni. A pénzük nagy részét banki folyószámlán tartják, a megtakarításaik pedig emiatt veszítenek az értékükből. A történelmi mélyponton levő kamatszint miatt Szlovákia lakosságának a döntő többsége beletörődött abba, hogy képtelen olyan befektetést találni, ami nagyobb hozamot biztosítana, egyben pedig garantálná legalább a befektetett összeg megtérülését - derül ki az Across Private Investments társaság legújabb felméréséből. „A lakosság nagy része továbbra is konzervatív befektetőnek számít, a nehezen megkeresett pénzét fél kockára tenni, a nagyobb hozamot biztosító, ám kockázatosabb befektetésnek számító részvényekbe így továbbra is csak kevesen fektetik a pénzüket” - nyilatkozta Maros Durik, az Across Private Investments vezérigazgatója. A társaság felmérése szerint a lakosság betétei tavaly 900 millió euróval, 33,3 milliárd euróra nőttek, a megtakarítások nagyjából 60 százaléka azonban a folyószámlákon végezte. Ezeken manapság 1,6 milliárd euróval több pénz van, mint egy évvel korábban, míg a két évre és annál hosszabb időre lekötött betéteken levő összeg csaknem egymilliárd euróval csökkent. „A lakosság nagy része úgy látszik, nincs tudatában annak, hogy a banki folyószámlákon és a lekötött A banki betétek adózás előtti átlagos 0,33 százalék volt betéteken elhelyezett megtakarításuk nem hogy nem kamatozik, de egyenesen veszít az értékéből” - figyelmeztet Durik. Az Across Private Investments elemzőinek a számításai szerint a banki betétek adózás előtti átlagos hozama tavaly 0,33 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 0,47 százalékkal, ,44a azonban figyelembe vesszük az 1,3 százalékos inflációt is, a betétesek a bankban elhelyezett minden száz eurón egy eurót veszítettek” - tette hozzá Durik. A befektetési alapok nagyobb hozamot biztosítanak, ezekbe azonban továbbra is csak 7,7 milliárd eurót fektettek be. A legvonzóbb megtérülést a részvényalapok biztosítják, 8,4 hozama Szlovákiában tavaly csupán (Képarchívum) százalékos hozammal, míg a kötvényalapok esetében ez csupán 1, a vegyes alapoknál pedig 3,6 százalék. Az inflációt is figyelembe véve azonban tavaly az alapok is rosszabbul teljesítettek. Míg 2016-ban a pénzromlást is figyelembe vevő átlagos hozam 3,2 százalék volt, tavaly már csak 2 százalék. „Ami valóban megdöbbentő, hogy Szlovákiában egyre többen fektetik a pénzüket az olyan kriptovalutákba, mint amilyen például a bitcoin. Márpedig ezek jóval kockázatosabbak, mint a részvényalapok, így nem ajánlanám, hogy a tapasztalatlanabb befektetők nagyobb összeget fektessenek ezekbe” - figyelmeztet Durik. (mi, SITA) Adókedvezmények a kutatásnak Az adózásról szélé törvény módosítása értelmében Szlovákiában 2018-tél a négyszeresére emelkedett a kutatásra ás fejlesztésre fordított összeg adókedvezménye. Pozsony. Eddig a cégek a kutatásra szánt összegnek csupán az 5,25%át tudták adókedvezmény útján megtakarítani, 2018-tól viszont már a 21%-át. Ezzel a lépéssel Szlovákia csupán igazodik a visegrádi országokhoz, ugyanis a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló szerint Csehországban és Magyarországon már évek óta ilyen mértékű az adókedvezmény. A nyugati szomszédunknál például 15-ször több cég él az adókedvezmény lehetőségével, a leírható összeg volumene pedig egyenesen 50-szeresen haladja meg a szlovákot. A tudományos kutatások támogatása eleve kulcsfontosságú, ugyanis csak így lehet felzárkózni a legfejlettebb országokhoz. Szlovákiában 2016-ban összesen mintegy 940 millió eurót fordítottak e célra, ami az éves hazai össztermék (GDP) 1,17 százaléka. E mutatóval látványosan elmaradunk az uniós átlagtól, ami 1,96 százalék, ráadásul régiós versenytársaink is jobban állnak, részben a nagyvonalúbb adókedvezmény miatt - Csehország mutatója 1,95 százalék, Magyarországé 1,38 százalék. (shz) Uniós figyelmeztetés: Amerika saját magát lövi lábon Amerika saját magát lövi lábon azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmi egyezményekből való kihátrálással felrúgja az ország meglévő kereskedelmi kapcsolatait - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Cecilia Malmström, az Európai Unió kereskedelempolitikáért felelős biztosa. Brüsszel. Malmström három éve felelős az EU kereskedelmi kapcsolatainak bővítéséért, ezalatt tavaly sikerült tető alá hoznia az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt, illetve egy elvi megállapodást kötni az EU—Japán szabadkereskedelmi egyezményről. Ezen felül, ha minden jól megy, idén Mexikóval és a latin-amerikai országokat tömörítő kereskedelmi szervezettel, a Mercosur-ral is sikerül megállapodni. Mindez gyökeresen ellentmond annak, amit az Amerikai Egyesült Államok Donald Trump vezetése alatt eddig tett, a tavaly beiktatott elnök ugyanis szinte azonnal kivonta országát a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodásból (TTP), szembe helyezkedett az Európai Unióval tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP), illetve az Északamerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) felmondását is kilátásba helyezte. Malmström szerint az USA visszavonulása nagy szerepet játszott abban, hogy az EÜ nemzetközi kereskedelmi szerepe erősödött: a világ országai kétségbeesetten kutatnak új kereskedelmi partnerek után, az EÜ hatalmas belső piaca és nyitottsága pedig rendkívül vonzó lehetőséget kínál. Most, hogy bebizonyítottuk, túl vagyunk az övezetet sújtó válságon, egyre több ország fordul hozzánk útmutatásért és partnerségért - fogalmazott. A biztos szerint nagyon rosszkor vonul vissza az USA a nemzetközi porondról, hiszen ezzel óriási lehetőséget szalaszt el, gyakorlatilag lábon lövi magát. Főleg, hogy Kína is egyre nyitottabbá válik a világ felé. Különösen aggasztónak tartja Trump hozzáállását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), úgy véli ugyanis, hogy az amerikai elnök Cecília Malmström szerint az EU nemzetközi kereskedelmi szerepe erősödött (Képarchívum) szándékosan próbálja ellehetetleníteni a szervezet munkáját többek között azzal, hogy az amerikai kormány blokkolta bírók kinevezését a kereskedelmi konfliktusok rendezéséről döntő testületbe. A politikus nem tudja, hogy Donald Trump mit fog mondani a jövő héten kezdődő davosi csúcson, de azt leszögezte, hogy az EU egyértelműen kiáll majd a szabadkereskedelem mellett. Amerikai vezetést akarunk a globális színpadon, nem szeretnénk, hogy az Egyesült Államok elszigetelődjön — fejezte ki reményét a biztos, hogy Trump esetleg visszafogottabb hangnemet üt majd meg a külkereskedelem kapcsán. Malmström egyébként dicsérte Kínát, amiért gazdasága egyre nyitottabbá válik, sőt, Hszi Csinping kínai elnököt tavalyi davosi beszéde miatt (amelyben kiállt a globalizáció és a szabadkereskedelem mellett) egyenesen „briliánsnak” nevezte. (MTI.tasr)
