Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-17 / 13. szám
2 I 2018. január 17.1 www.ujszo.com Tanácsadás óránként 95 euróért (Martin Domok/Plus 1 deft) RÖVIDEN Emelt kvóta a gimnáziumoknak Pozsony. Az oktatási minisztérium ősztől vezette volna be a nyolcosztályos gimnáziumok 5%-os kvótáját. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter viszont 10%-ra emelné a korlátozást, vagyis egy évfolyamból legfeljebb a diákok 10%-a mehetne ilyen gimnáziumba. Lubyová azzal érvel, hogy a fővárosi gimnáziumoknak komoly gondot okoz az 5%-os határ. A módosítást már ősztől hatályba léphet. Korábban a kvótákkal kapcsolatos korlátot Robert Kalinák (Smer) belügyminiszter kifogásolta elsőként. (TASR, ie) Kiskát és az ellenzéket lájkoljuk Pozsony. Andrej Kiska és az ellenzéki pártok a legnépszerűbbek a közösségi hálón. Az államfő oldalának több, mint 253 ezer kedvelője van. A pártok oldalát jóval kevesebben lájkolják. Az SaS-nek valamivel több mint 123 ezer kedvelője van, az OEaNO oldalát közel 96 ezren lájkolták, ugyanakkor a tavalyi adatokhoz képest dupláztak. A Sme rodina oldalát közel 80 ezren kedvelik. A parlamenten kívüli pártok közül az SDKÚ a legnépszerűbb. Az MKP oldalát 13 600-an kedvelik miközben a még csak alakuló Spolu és a Progreszív Szlovákia oldalait máris több, mint 14 ezren kedvelik. (TASR, ie) IBOS EMESE Pozsony. Több millió eurót fizethet az oktatási minisztérium adminisztratív jellegű tanácsadásért, miközben ezt a munkát a tárca munkatársai is ellátják- állítja az ellenzék. A vitatható feltételek mellett megkötött szerződés a tárca szerint rendben van, és a szolgáltatás ára csökkenhet. Több mint 5 millió eurós szerződést írt alá a tavalyi év utolsó munkanapján Martina Lubyová (SNS- jelölt) oktatási miniszter egy olyan konzorciummal, mely a közbeszerzési eljárások során nyújt majd tanácsadói szolgáltatásokat a tárcának. Pontosabban a hozzá tartozó Kutatóügynökségnek. Az ügynökség a tavaly kirobbant két 300-300 millió eurós uniós botránnyal kapcsolatban került a figyelem középpontjába. „A minisztérium gyakorlatilag olyan feladatok ellátására rendelt tanácsadókat, amelyeket saját alkalmazottai már ellátnak”- állítja Veronika Remisová (OEaNO), aki szerint a külső tanácsadók az operatív programon keresztül meghirdetett pályázatok irányításánál, a projektek előkészítésénél, az éves jelentések kidolgozásánál és egyéb dokumentumok előkészítésénél nyújtanak majd tanácsadást. Enyhébb követelmény Arra is figyelmeztetett, hogy míg az ügynökség munkatársai több éves szakmai gyakorlattal a hátuk mögött irányítják az uniós pályázatokat, ad-Veronika RemiSová dig a külső cég munkatársainak mindössze három éves szakmai gyakorlatot kell felmutatniuk. „Ráadásul nem feltétel, hogy a szakmai gyakorlatot a kutatás és fejlesztés terültén, illetve az uniós pályázatoknál kellett megszerezni. A tárcának elegendő, ha egyéb külföldi támogatási programokkal dolgoztak. Utóbbiak viszont teljesen más feltételrendszerek alapján működnek” - magyarázta a képviselő. Magasabb bérezés Remisová szerint nincs rendben az sem, hogy a tárca 5-10 euró közötti órabért fizet az alkalmazottainak, míg ugyanazért a munkáért a külsős munkatársak 95 eurót kapnak. „Míg a tárca alkalmazottja havonta átlag 1000 euróba kerül az adófizetőknek, addig a külső munkatárs havi 16 ezer euróra jön ki” - mutatott rá Remisová. A Visions Consulting konzorcium egyik cégével a tárca korábban 48 eurós órabérért szerződött, most azonban 95 eurót kérhet ugyanazért a munkáért. Ráadásul Veronika Remisová szerint a céggel kötött korábbi szerződést egy héttel azután bontották fel, miután kiderült, ki nyerte meg a tanácsadói szolgáltatásra kiírt pályázatot. Az OEaNO szerint az államnak nem lehet szakembere minden területre. „Ugyanakkor nem adhat milliós megbízásokat olyan adminisztratív jellegű munkák elvégzésére, melyet saját alkalmazottainak is el kell tudnia végezni” - zárta Remisová. Olcsóbb lehet Az oktatási minisztérium azzal védekezik, hogy a szerződésben rögzített több mint 5 millió euró a felső határ, melyet valószínűleg nem fognak kifizetni. Plafont azért szabtak, mert a pályázat kiírásakor nem tudták megbecsülni, hogy hány alkalommal lesz szükség a konzorcium szolgáltatásaira. A tárca továbbá azt állítja, hogy a csillagászati összegért dolgozó cég két merítési ciklusra, a 2007 és 2014-es, illetve a 2014 és 2020-as programozási időszakra vonatkozó pályázatoknál nyújt majd segítséget. A konzorcium tevékenységi köre pedig jóval bővebb, mert a pályázatok kiírásának előkészítésétől, a módszertani segítségnyújtás mellett a közbeszerzési eljárások teljes lebonyolításán át, egészen az ellenőrzésre is kiterjed. 2016-ban írták ki A tárca nem lát problémát a szerződés aláírása kapcsán sem. „A szolgáltatással kapcsolatos közbeszerzés 2016. decemberében indult, 2017. februárjáig tehettek ajánlatot az érdeklődők. Az ajánlatokat augusztus 3-án értékeltük ki, a szerződést decemberben írtuk alá” - közölte a sajtóosztály. Bajban van a magyar demokrácia Az e-Health is növelheti az orvoshiányt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az e-Health miatt is gyorsulhat az általános orvosok hiánya, véli a Magánorvosok Szövetsége (ASL). A rendszer nem működik, növeli az orvosok adminisztrációs terheit, az idősebb orvosoknak pedig a technikával is meggyűlik a bajuk. Az egészségügyi kormányzat kisebb engedményekre készül. Januártól kötelező az orvosok számára az elektronikus egészségügyi rendszer, az e-Health használata, aki nem kapcsolódik Az általános orvosok közel fele 60 év feletti, 50 százalékuk pedig már legfeljebb csak 5 évig szeretne praktizálni. Magánorvosok Szövetsége hozzá, azt komoly büntetés fenyegeti. A törvény ugyan lehetővé teszi, hogy aki objektív okok miatt nem kapcsolódik, azt nem bírságolják meg, Tomás Drucker egészségügyi miniszter pedig jelezte is, hogy óvatosan bánnak majd a bírságokkal. A rendszert azonban nem állítják le, csak kisebb módosításokra készülnek, igaz, ez érinti máj da bírságokat is, ahogyan ezt az ASL követeli. Peter Blaskovits, a rendszert felügyelő egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) vezetője elismerte, hogy az orvosok tájékoztatása sem volt a legjobb. „Sikerült a rendszert beüzemelni, működik, de azzal mi is tisztában vagyunk, hogy vannak gyerekbetegségei, ami teljesen természetes” — jelentette ki Blaskovits. A rendszer bevezetése során azonban Drucker szerint nem követtek el komolyabb hibát, azt sem tartja problémának, hogy sok orvos csak január első hetében kapta meg a rendszerbe való bejelentkezéshez szükséges azonosító kártyát. Úgy véli, hogy a rendszer bevezetését az orvosok sem kezelték megfelelően, sokan az utolsó pillanatra hagyták a regisztrációt. Az ASL szerint az e-Health miatt több orvos is inkább a nyugdíjat választja majd, ami egyes régiókban tovább növelheti az orvoshiányt. Az általános orvosok közel fele 60 év feletti, 50 százalékuk pedig már legfeljebb csak 5 évig szeretne praktizálni. Az ASL szerint vonzóbbá kell tenni az általános orvosi pályát, amihez az kell, hogy a szegényebb régiókban is biztosítsák a rendelő minimális bevételét. Marián Sóth szerint egy rendelőnek legalább havi 5500 euró bevétel kell ahhoz, hogy probléma nélkül tudjon működni, 70%uknak azonban kevesebb mint 4 ezer euró a bevétele. (Ipj, TASR) FINTAMÁRK A szlovák demokrácia stagnál, a magyar romlik, mághozzá olyannyira, hogy Magyarországjaién pillanatban sereghajtó az Európai Unióban - derül ki az amerikai Freedom House elemzásáből. A Freedom House egy amerikai civil szervezet, melyet az Egyesült Államok kormánya támogat. Egyik alapítója 1941-ben Eleanor Roosevelt volt - a szervezet a demokrácia, a politikai szabadság és az emberi jogok állapotát kutatja világszerte, és évente készít jelentést a demokrácia állapotáról a világ országaiban. A szervezet legfrissebb jelentése szerint a demokrácia évtizedek óta a legkomolyabb válságát élte 2017- ben. Míg 71 országban szenvedett valamilyen módon csorbát a szabad választások intézménye, a kisebbségi jogok, a szabadságjogok vagy a sajtószabadság, a demokrácia állapota csak 35 országban javult. A szabadság a világban a Freedom House szerint így 12 éve folyamatosan csökken. A világ országainak csupán 45 százalékát értékelte szabadnak a szervezet, 30 százalék részlegesen szabad, 25 százalék pedig nem szabad. A világpolitikában komoly változások következtek be, mutat rá a szervezet: az Egyesült Államok kezdi elveszteni vezető szerepét a demokráciák közt, ellenben Oroszország és Kína sikeresen építi saját autoriter rendszerét, növeli befolyását. A jelentés szerint ugyan az európai demokráciát is fenyegeti például a jobboldali populista erők térnyerése, és a menekültválság a xenofóbia erősödését hozta magával, ám az Európai Unió összes tagállama a szabad országok közé tartozik. Közülük is kiemelkednek a skandináv országok, melyek „makulátlan demokráciának” számítanak, de az összes nyugat-európai ország kiemelkedő, 90 pont feletti értékelést kapott. Keletebbre már rosszabb a helyzet. A V4-es államok közt csupán Csehország bír 93-as értékelés-Északi csúcsdemokraták ► A legdemokratikusabb társadalmak a skandináv országok: Svédország, Norvégia és Finnország százból száz pontot ért el. ► A lista végén Szíria, Dél- Szudán, Eritrea és Észak- Korea kullog. Az összeomlott Szíria értékelése-1. ► A Freedom House szerint az elmúlt években Törökországban romlottá leginkább a demokrácia helyzete, és már nem számít szabad országnak. Magyarország sem lehet büszke, húsz pontot rontott egy évtized a latt a felmérés szerint. sei, Szlovákia 89, Lengyelország 85, Magyarország pedig csupán 72 pontot szerzett. Ezzel nem csak az összes uniós tagállam, de például Szerbia is megelőzi. A kutatás készítői egyelőre még nem hozták nyilvánosságra a részletes országjelentéseket, ám Magyarország fokozatos csökkenését (négy év alatt több mint tíz pontot vesztett az ország) azzal magyarázzák, hogy a kormányhatalom egyre nagyobb nyomást gyakorol a civil társadalomra és az ellenzékre, ami miatt az ország lakosai sokkal óvatosabban beszélnek politikai témákról. A jelentés emellett a sajtót is csak részlegesen szabadnak értékeli. A készítők megjegyzik, Magyarország Törökország mellett egy évtizeddel ezelőtt még sikersztorinak tűnt, ám fokozatosan autoriter irányba mozdult el. Az Orbán-kormány szerintük megerősítette hatalmát, fenyegetően nyilvánul meg a civil társadalommal szemben, és aláásta a demokratikus intézményrendszert. Ajelentés a még szabadnak számító Magyarországot és a már nem szabad Törökországot is azon országok közé sorolta, ahol a demokrácia helyzete a legnagyobb mértékben romlott az elmúlt évtizedben, és több mint 10 pontot zuhant a demokrácia-indexük - ebbe a társaságba olyan országok tartoznak, mint Mali, Burundi, Etiópia, Venezuela vagy Gabon. A szlovák demokrácia 89 pontos értékelést kapott, ahogy tavaly és tavalyelőtt is - komolyabb előrelépést vagy visszaesést pedig már évek óta nem tapasztaltak Szlovákiában a felmérés készítői.
