Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-16 / 12. szám
www.ujszo.com | 2018. január 16. KULTÚRA 117 Nem csak Gary Oldman érdemel Oscart - a sminkeseknek és a maszkmesternek is kijárna az elismerés (Képarchívum) Churchill pongyolában A legsötétebb óra helyet kér az életrajzi filmek örökranglistáján KACSINECZ KRISZTIÁN Nem szoktam filmeket összehasonlítani, a napokban bemutatott, A legsötétebb éra című, Winston Churchill életének néhány napját feldolgozó történelmi dráma azonban tálcán kínálja a kézenfekvő párhuzamot, mégpedig Oliver Hirschbiegel német rendező háborús filmdrámájával, A bukás - Hitler utolsó napjaival. Mindkét alkotás hasonló alaphelyzettel indul: a Führer, valamint a kinevezésére váró, leendő miniszterelnök új titkárnőt keres. A kiválasztott hölgyeknek komoly szerep jut a továbbiakban, tulajdonképpen az ő szemszögükből követhetjük nyomon az események alakulását. A háborús eseményekét, melyek Hitler esetében a bukáshoz, Churchill esetében pedig a győzelemhez vezettek. Az idáig vezető hosszú és göröngyös út feltérképezésére vállalkozik a két film, a hangsúlyt a főszereplők személyiségtorzulására, illetve -fejlődésére helyezve. A bukásban számomra az első pár perc volt a legmeghökkentőbb. Kissé késleltetve lép színre a főszereplő, akiről nyilván minden nézőnek van valamilyen prekoncepciója (normális esetben negatív). A diktátort megformáló Bruno Ganz rögtön az elején felhívja magára a figyelmet azzal, hogy egyáltalán nem a „kötelezőt”, a sablonos Hitler-figurát hozza. Egy kissé fáradt, ám határozott, kifogástalan modorú, zavarba ejtően udvarias, középkorú férfi - talán úgy is mondhatnánk: úriember - jelenik meg a vásznon, vagyis egyáltalán nem az a vérgőzös, eszelős bestia, akit vártunk. Ahogy aztán haladunk előre a cselekményben, a Führer egyre inkább hasonlítani kezd „önmagára”, vagyis arra az őrült tömeggyilkosra, amiként bevonult a történelembe és a köztudatba. A filmet igazán egyedivé mégis az első benyomás teszi: az „emberarcú” Hitler szembeállítása a szörnyeteggel, ami valójában volt. Valami hasonló történik A legsötétebb óra című történelmi drámában is, csak éppen ellentétes irányban. A bukás Hitler hatalmának és életének utolsó napjait mutatja be, A legsötétebb óra ezzel szemben a Führer egyik legfőbb ellenlábasának, Winston Churchillnek a hatalomban töltött első néhány hetét, a miniszterelnökké választása utáni első napokat követi nyomon - akkor, amikor a nácik éppen keresztülgázolnak Európán, és már csak egy hajszál választja el őket Nagy- Britannia meghódításától. Mindkét vezetőt válsághelyzetben, élete legnehezebb óráiban látjuk tehát. Azt mondják, ilyenkor kerül felszínre az ember valódi énje, s talán ez is közrejátszik abban, hogy bár mindkét film csupán a főszereplő életének egy rövidke szakaszát dolgozza fel, mégis úgy érezhetjük, hogy láttuk a lényeget, mert ez a kiragadott pillanat éppen elég volt ahhoz, hogy ráeszméljünk, ki is volt valójában Hitler és Churchill. Az első benyomás a Gary Oldman által alakított Churchillről sem éppen olyan, amilyet Nagy-Britannia második emberétől, egy leendő nemzeti hőstől elvárnánk. Egy papucsban és pongyolában hadonászó, rigolyás, iszákos, kibírhatatlan vénembert látunk, akinek a legfőbb gondja - miközben a nácik éppen Franciaországot készülnek lerohanni -, hogy új titkárnője szimpla sorközt használ. Innen jutunk el néhány nap alatt ahhoz a karakán kiállású, cilinderes úriemberhez, aki ragyogó szónoki tehetségével még a legna-FILMKOCKA A legsötétebb óra ■ Eredeti cím: Darkest Hour ■ Szlovák cím: Najtemnejäia hodina ■ Amerikai filmdráma, 2017,125 perc ■ Rendező: Joe Wright ■ Forgatókönyviró: Anthony McCarten ■ Operatőr: Bruno Delbonnel ■ Zene: Dario Marianelli ■ Szereplők: Gary Oldman, Lily James, Ben Mendelsohn, Stephen Dillane, Kristin Scott Thomas, Ronald Pickup A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. gyobb ellenlábasait is maga mellé tudta állítani, és az élre állva képes volt lelket önteni egy reményvesztett nemzetbe „a legsötétebb órán”. Joe Wright filmjének legfőbb erénye, hogy sikerül részben felülírnia a történelem egy ikonikus alakjáról belénk ivódott prekoncepciókat, és egy újszerű, a sablonostól eltérő szemszögből láttatnia őt. Alapvetően nem változik meg a véleményünk Churchillről, de sokkal közelebb érezzük magunkhoz, mert mélységében tárul fel rendkívül bonyolult személyisége. A hatáshoz elengedhetetlenül szükséges Gary Oldman briliáns játéka, aki máris zsebében érezheti az Oscar-díjat. (Megjegyezzük: a sminkeseknek és a maszkmesternek is kijárna egy, a színész „elmaszkírozása” olyan jól sikerült, hogy szinte felismerhetetlen a filmben.) Az biztos, hogy Oldmannek köszönhetjük az eddigi leghitelesebb Churchillt, minden mondatából, gesztusából, rezzenéséből érződik, hogy rengeteget foglalkozott a szereppel és sikerült is vele maradéktalanul azonosulnia. Karakterét a jó adag angol szarkazmus és (ön)irónia teszi igazán teljessé. A legsötétebb óra nem hibátlan alkotás. Az egyik kulcsjelenet például, amikor Churchill leszáll a nép közé és spontán „népgyűlést” tart a metrón, sajnálatos módon hamar giccsbe fullad. A film ugyanakkor jórészt mentes a felesleges pátosztól, és úgy állít méltó emléket a brit történelem egyik legnagyobb alakjának, hogy közben nem rejti véka alá gyengeségeit, hibáit és emberi gyarlóságait sem. Az sem mellékes, hogy a jól átgondolt dramaturgiának, a kiélezett konfliktushelyzeteknek és az egyre fokozódó feszültségnek köszönhetően egy pillanatra sem unatkozunk, helyette végigizgulhatjuk a kétórás játékidőt a főhősért, akinek egyetlen döntésétől függ Európa és végső soron az egész világ sorsa. A legsötétebb óra mindenképpen előkelő helyet érdemel az életrajzi filmek ranglistáján, olyan kiváló alkotások mellett, mint A bukás, A király beszéde vagy A Vaslady. Nem csak Gary Oldman alakítása miatt marad emlékezetes. RÖVIDEN Jön A szolgálólány meséje 2. évada New York. Áprilisban folytatódik A szolgálólány meséje című Emray- és Golden Globe díjas tévésorozat a második évaddal - jelentette be a széria forgalmazója, a Hulu. A második évad 13 részes lesz. A történetben az állapotos Offred (Elisabeth Moss) sorsát követhetik nyomon a nézők, amint a nő megpróbálja biztosítani, hogy gyermekének jobb élete legyen, mint neki. A Hulu remek évet zárt tavaly: az első streamingszolgáltató lett, amelynek sikerült elnyernie egy produkciójával a tévés Oscarként emlegetett Emmy-díjat. A múlt hétvégi Golden Globe-gálán pedig ugyancsak díjazták A szolgálólány meséjét. A tartalomszolgáltató azt is bejelentette, hogy nála készül idén A 22-es csapdája című Joseph Heller-regény új adaptációja George Clooney közreműködésével. A hatrészes limitált hosszúságú sorozatban Clooney executive producerként dolgozik, egyúttal ő alakítja majd Cathcart ezredest. (MTI) Már előrendelhető a Trump-könyv Budapast. A tervek szerint március 29-én jelenik meg magyarul az Athenaeum Kiadónál, de tegnaptól már előrendelhető Michael Wolff Tűz és düh című könyve, amelyet az US A-ban egy nap alatt elkapkodtak. A Fehér Házba bejáratos oknyomozó újságíró a közelmúlt legvitatottabb amerikai elnökének történetét meséli el bennfentes értesülései alapján. Donald Trump elnökségének első kilenc hónapja viharos és filmszerűen fordulatos volt. De hogyan kerülhetett pozícióba ez a rapszodikus és zabolátlan természetű milliárdos? Mit gondol a saját stábja Trumpról? Miért állította Trump, hogy Obama elnök lehallgattatta? Miért rúgta ki James Comey FBI-igazgatót? Miért nem lehetett Steve Bannont, az egykori fő stratégát és Trump vejét kettesben hagyni egy szobában? Vajon a Trump keltette viszály és széthúzás egy újfajta rend kezdete-e, vagy az első lépés az apokalipszishez vezető úton? Wolff könyvéből mindez kiderül. (k) A gyermekkönyvek dicsőséglistája A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanócsa (IBBY) kétévente állítja össze azt a listáját, amelyre a tagországok ajánlásai nyomán három kategóriában kerülnek fel a legjobbak. Ez az úgynevezett honour list vagy dicsőséglista, amelyre 2018- ban szerzői kategóriában Magyarországról Elekes Dóra került fel a Dettikéről és más istenekről című könyvével (Csimota Könyvkiadó). A szerző szerint képzeletbeli barátja mindenkinek van. Annak is, aki nem tud róla. O az, akit szobánk csendjében kérdésekkel zaklatunk, aki tartja bennük a lelket és elviszi helyettünk a balhét, aki még akkor is ott löki a sódert a fejünkben, amikor épp egyedül vagyunk. De vajon hogyan lát bennünket ő? Hogyan látja a szüleinket? És mit érez akkor, amikor először akad vetélytársa egy „élő” barát személyében? Ezekkel a kérdésekkel játszik el abszurd és pimasz meseregényében Elekes Dóra. Az IBBY aktuális listáján illusztrátort kategóriában a magyar színeket Dániel András képviseli az És most elmondom, hogyan liftezem című könyvével (Pozsonyi Pagony), amelynek ő a szerzője is. A műfordítói kategória magyar szereplője Lackfi János lett Az informatikus kutyája című antológia fordításával (Móra Könyvkiadó), amelyben tizenöt francia és belga költő legszebb, legőrültebb, legőrültebben szép verseit válogatta össze az elmúlt száz évből. A világhírű francia gyerekköltészetből először jelent meg antológia magyar nyelven. Szlovákiából szerzői kategóriában Daniel Pastircák Rozprávka o lietajúcej Alzbetke című mesekönyve került fel a listára (Artforum). A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az illusztrátorok közül Jana Kiselová-Siteková munkáját emelte ki, aki a Nobeldíjas cseh Jaroslav Seifert Mamicka című verseskötetének szlovák változatát rajzolta (Búvik Kiadó). A fordítók közül Eubomír Feldek szerepel a dicsőséglistán, ugyancsak a Mamickával. (k) Kettő a kiemelt magyar kötetek közül: Elekes Dóra Dettikéről és más istenekről című könyve a szerzői kategóriában, Az informatikus kutyája című antológia (Lackfi János magyarításában) a műfordítói kategóriában szerepel az IBBY dicsőséglistáján (Képarchívum)
