Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-16 / 12. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. JANUÁR 16. NŐI LABDARÚGÁS 13 A magyar női válogatott jelenleg a 43. helyen áll a világranglistán „Nemcsakfalvakban, de a világfóvárosaiban jjjf JJ| is idegenkedve, előítélettel fogadták a női labdarúgást, nőietlennek, majdnem hogy erkölcs­telennek bélyegezték. De a nők nem hagyják magukat —fociznak, egyre többen. Arra azonban kevesen számítottak a női labdarúgás pártfogói között, hogy falvainkban is megindul a nők térhódítása ezen a területen is. Mennyi akadályt, mennyi előítéletet kellett legyőzniük Gelej és Nyékládháza labdarúgó leányainak és asszonyainak (!), amíg végre nyilvános mérkőzésen mérhették össze erejüket. Nem lehet megállítani a fejlődést. ” Képes Sport, 1970/39. A Guardiannek nyilatkozva egy helyi újságíró, Aseel Bashraheel elmondta, el sem hinné a világ, milyen fanatikus női rajongókkal bír a sportág. „Szaúd-Arábiában rengeteg női drukker van, a ba­rátaim és a családtagjaim között is akadnak jó néhányan. Renge­teg mérkőzést töltöttem velük a dzsiddai kávézókban, láttam, ahogy férjeikkel és gyerekeikkel üvöltve szurkoltak a tévé előtt. De szemtanúja voltam, ahogy a nagynénim és a nagybátyám el­lenfélként szurkolt más-más csa­patoknak, közben pedig civakod­tak és kötekedtek egymással attól függően, ki nyert és veszített.” A következő hónapokban minden bizonnyal ugrásszerűen megnő majd a nők száma a lelátókon, el­sősorban azért, mert az eddigi tiltás miatt túl sokan várták ezt a pillana­tot. Akadnak persze ellenzők is, de azzal mindig számolni kell, hogy a döntésekkel nem érthet egyet min­denki. „Időbe telik, amíg az ország kon­zervatívabb részét sikerül meg­nyerni az ügynek. Voltak, akik üdvözölték a döntést, és mohó vággyal várták, hogy végre csa­ládi eseményként vehessenek részt futballmérkőzésen. Azon­ban akadtak olyanok is, akik azt hitték, hogy a döntés ellenkezik a szaúdi kultúrával és a helyi ha­gyományokkal. De ez a kultúra talán nem olyan ingatag, mint korábban gondolták. A társada­lom változik Szaúd-Arábiában, és hiszem, hogy mind több válto­zásra lesz lehetőség” - tette hozzá Aseel Bashraheel. A nők sporteseményen való rész­vétele kétségtelenül mérföldkőnek számít és valós változást jelent. A probléma az, hogy ez egyelőre csu­pán a jéghegy csúcsa, hiszen mind­ez egy olyan országban történik, ahol a nők továbbra is a férfiak akaratának vannak kitéve, ahol egy ehhez hasonló, kezdődő reformfo­lyamat még nem bizonyíték arra, hogy betartják a jogállamiságot és nem korlátozzák a szabadságjogo­kat. Mit várhatunk el egy olyan or­szágtól, ahol a közelmúltban azért indítottak pert a másodosztály utolsó helyén álló al-Nojoom FC egyik meg nem nevezett játékosa ellen, mert a Paul Pogba és más ismert játékosok által meghonosí­tott gólörömöt, a dabbinget (egyik kéz behajlítva és az arc elé téve, a másik vállmagasságban kinyújtva) gyakorolta? Észak csapata, a felső sorban balról a második Nettie J. Honeyball n Női futballcsapatot azért sem ajánlunk, mert azt valljuk, hogy a futball nem nőknek váló játék. A nő játsszék mást, szaladgáljon, labdázzon, teniszezzék, kézilabdázzék, de ne rúgdalózzék - összegezte a női futballal kapcsolatos hazai sportközvéleményt 1938-ban a Nemzeti Sport szerzője. Mit kell tudni a női futball történelméről? A nők és a labdarúgás viszonya egészen a 19. század végéig nyúlik vissza. 1894-ben egy Nettie J. Honeyball néven fellépő angol hölgy szokat­lan újsághirdetéseket tett közzé: női fütballistákat toborzott egy női fűtballcsapat megalakításához. Rövid idő alatt harmincán jelent­keztek, így Honeyball és társa, Flo­rence Dixie hivatalosan 1895-ben megalapíthatta a British Ladies’ Football Club nevű egyesületet. A csapat edzője John William Julian, a Tottenham Hotspur játékosa lett, az edzéseket az Alexandra Parkban tartották. Az első játékosok közül is sokan szerepeltek álnéven vagy „művész­néven”, ezzel együtt is kivehető, hogy az úttörők tipikusan az angol középosztályból érkeztek. Nettie Honeyball igazi nevét sem ismerjük biztosan, csak feltételezések vannak arról, hogy ki volt. Az első női lab­darúgó-mérkőzésre 1895. március 23-án került sor Londonban: a meccsre a csapatot két részre osztot­ták, Eszak-London Dél-London el­len játszott. Történelmi tény, hogy Észak 7-1 arányban győzedelmes­kedett Dél ellen. Erkölcsi aggályok A női futball megjelenése az euró­pai kontinens országaiban kevéssé dokumentált. Németországban az első vüágháború előtt „klasszikus” fütballjátékot nem játszottak a nők, a német női futball egy sajátos passzolós körjáték volt - a német közvélemény azonban még ezt a verziót is erkölcsileg aggályosnak tartotta. M&GYARORSZAG-NSZK 1-0 (1-0) Siófok, 2000 nézd. Vezette; Kováé* I L. (Juhász, Pain). Mutf.varorKzáif: Kiss M. — Bukovszkiné — Kissné, MaUkássyné, Jenei, Lovász — Bárfy, Szegedi né — Vrábel (MUrkovics), Kern, Keresztes (Tóth). NSZK; leiden — Richter, Zimmermann. Klinz­­raann, Khulmann (Unsieber) — Koekkoek, Neid (Geszlen), Khaith — Kreuzberg (Yoss), Barietmann, Ottemiann (Lasrich). liúllövfi: Vrábel a 35. percben. Szögletarány: 3:3 (2:1 Magyarország javára). Jó: Kissné, Jenéi, Lovász, Kern, ill. Zimmermann, Neid, Filial th, Bartelmann. Népsport, 1985. 04. 10. tak. „Ha minden jól megy, a mi ge­nerációnk még minden bizonnyal szemtanúja lehet majd az első női foci-világbajnokság küzdelmeinek is” - írta le utópisztikus gondola­tait a női futball világszintű térhó­dításáról A Hét újságírója (A Hét, 1967/14). A magyar futball nemzetközi kap­csolatai a hetvenes évek közepé­­re-végére megerősödtek A hazai tornák rendszeres látogatói voltak csehszlovák és jugoszláv csapatok (a Spartak Trnava, a Sparta Praha, a Holíc, a Zeljeznicar, a Szpartak Szubotica), járt Magyarországon a fiancia Stade de Reims, de a ma­gyar csapatok is számtalan külföldi bemutatón, tornán szerepeltek. Ha lassan is, de a sportág elnyerte létjo­gosultságát. Az első magyar győzelem Az első hivatalos, már .magyar válogatottként” játszott mérkőzés­re 1985. április 9-én került sor az NSZK ellen, a mérkőzést Vrábel Ibolya góljával a magyar csapat nyerte. A magyar női válogatott 1985-ben az NSZK elleni meccsel együtt 4 győzelemmel, 1 dönteden­­nel és 1 vereséggel zárt. Az Eb-selej­­tezősorozatot 1986-ban Olaszország mögött a második helyen fejezte be. A női futball bár továbbra is amatőr keretek között maradt, 1984/85-re Magyarországon is szintet lépett, bekerült a formálisan elismert, bajnoksággal rendelkező, a nemzetközi színtérre hivatalosan kilépő szakágak közé - tudhatjuk meg Kiss László írásából, amely a Futballtörténet blogon jelent meg „Nők bőrszegesben” - itthon és külföldön: női futball a tiltástól az intézményesülésig címmel. Pincési László » Ukrán sakktiltakozás Tavaly decemberben meglepő lépésre szánta el magát Anna Muzicsuk, az ukránok világklasszis sakkozója, aki címvédőként úgy döntött, a szaúdi nők elnyomott helyzete elleni tiltakozásul nem indul el a rijádi női rapid- és villámsakk-világbajnokságon. Muzicsuk a közösségi oldalán úgy fogalmazott, a szaúdi nők helyzetét szabályozó törvények miatt úgy érezné magát az országban, mint egy másodlagos teremtmény. „Természetesen nem volt könnyű döntés, hiszen mindkettőben én vagyok az aktuális világbajnok" - írta. Húga, a korábbi vb-győztes Marija ugyancsak követte a példáját. Amikor utópia volt a női vb (Fotók: képarchívum) Magyarországon csak a hatvanas évek második felétől kezdett elfoga­dottá válni a nők labdarúgása, még­hozzá az amatőr vagy tömegsport elemeként. Az első női csapatok különböző gyárak, szövetkezetek sportköreiként alakultak. Az üzemi sportegyesületek felhívásokat tettek közzé, női fütballistákat toboroz-Franciaországban 1912-ben megala­kult a Femina Sport nevű egyesület, az első női fútballeseményre azon­ban 1917. szeptember 30-ig kellett várni. Ekkor a Femina Sport két csapata mérkőzött meg egymással, a Thérese Brulé vezette gárda 2-0-ra verte Suzanne Liebrard-ékat. Magyarország a kontintentális ál­lamok közül viszonylag élen járt a női futball gondolatának megho­nosításában. Az'első magyar női fűtballcsapat 1912-ben Szegeden alakult meg, egy szegedi órásmes­ter családjából származó fiatal, Brauswetter Boriska tevékenysé­gének eredményeként. Bár hama­rosan Szatmáron és Miskolcon is női futballcsapat alakult, a női foci meghonosításának első kísérlete hamarosan kifulladt. 1913 után jó ideig nem került szóba a nők labdarúgása, és sajnos Brauswetter Boriska további sorsáról, életéről sincsenek információink.

Next

/
Thumbnails
Contents