Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-15 / 11. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. január 15. | www.ujszo.com RÖVIDEN Hamis rakótariadó volt Hawaiin Zeman komoly kihívót kapott A cseh elnökválasztás január végi 2. fordulójába Milos Zeman és Jirí Drahos jutott be Washington. Hamis rakétariadó keltett kisebb pánikot a hétvégén a Hawaiihoz tartozó Oahu szigetén: reggel azzal riadóztatták a lakosságot, hogy ballisztikus rakéta közeledik a szigethez, és mindenkinek azonnal fedezékbe kell vonulnia. Pár perccel később a szövetségi katasztrófaelhárítási hivatal (FEMA) hawaii központja Twitterüzenetben nyugtatott meg mindenkit azzal, hogy vaklárma volt, és nincs rakétafenyegetés. Az USA Csendes-óceáni Parancsnoksága (USPACOM) közleményben tudatta, hogy „tévedésről” van szó. (MTI) Moszkva rakétákat telepít a Krímbe Moszkva. Oroszország újabb S—400-as föld-levegő rakétákat telepített szombaton a Krímbe — jelentették orosz hírügynökségek. Oroszország 2014-ben foglalta el Ukrajnától és annektálta a félszigetet, amit az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankciókkal torolt meg. A térségben azóta is feszült a katonai helyzet, és egy új abb rakétahadosztály telepítése csak növeli ezt. Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az USA azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. (MTI) Új német kormány: ellenálló szocdemek Boriin. Ellenállás formálódik a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével tervezett koalícióval szemben, a hét végén az egyik tartományi szervezet (Szász- Anhalt) elutasította, hogy a szociáldemokraták ismét együtt kormányozzanak ajobbközép pártszövetséggel, és több vezető SPD-s politikus bírálta a koalíciós tárgyalások alapjának szánt megállapodást. Az SPD január 21 -én egy rendkívüli szövetségi kongresszuson dönt arról, hogy a pénteken befejezett előzetes egyeztetés után elkezdjék-e a hivatalos koalíciós tárgyalást az eddigi koalíciós partnerrel. (MTI) A migránsokkal szembeni félelemről Vatikánváros. Jogosak a bevándorlókkal szembeni félelmek, ennek azonban nem szabad gátolnia a befogadásukat - hangsúlyozta Ferenc pápa tegnap a menekültek világnapján a vatikáni Szent Péter-bazilikában bemutatott misén. A katolikus egyházfő kijelentette, hogy a migráció miatti kétségek és félelmek emberi szempontból teljesen érthetőek, nem számítanak bűnnek. Bűn azonban, ha hagyjuk, hogy ezek a félelmek „befolyásolják döntéseinket, veszélyeztessék a másik iránti tiszteletet és jóindulatot, táplálják a gyűlöletet és elutasítást” - tette hozzá. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Nem sikerült megválasztani az új cseh köztársasági elnököt a közvetlen államfőválasztás 1. fordulójában. Miloá Zeman jelenlegi államfő és Jiff Drahoö, a tudományos akadémia volt elnöke jutott be a második fordulóba. Milos Zeman 38,5 százalékot, Jirí Drahos pedig 26,6%-ot kapott, az előbbire 1,99 millió, az utóbbira 1,37 millió ember szavazott. A választási részvétel megközelítette a 62%-ot, ami valamivel magasabb az előző, 2013-ban lebonyolított elnökválasztási részvételtől. A végső győzelemhez elég az egyszerű többség, az újabb felvonásra két hét múlva, január 26-án és 27-én kerül sor. Amennyiben Milos Zeman ellenfelei a 2. fordulóban összefognak, akkor „valóban olyan erősek lehetnek, hogy veszélyeztethetik a jelenlegi államfő pozícióját”-jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök, hangsúlyozva, a választás 2. fordulójában is Zemant támogatja. Babis Zeman támogatását azzal indokolta, hogy a jelenlegi államfő „nagyon határozottan védi Csehország érdekeit, radikálisan fellépett az illegális migráció és az iszlám terrorizmus ellen”. Szarka László történész kiemelte, a második elnöki ciklusáért versengő konzervatív Milos Zeman „a nép jelöltje” és Babis miniszterelnök szövetségese, együttműködésük a következő hetekben meghatározó lesz Csehország számára. Zeman március közepéig akkor is hivatalban marad, ha elveszti a választást, addig viszont újabb kormányalakítási megbízást adhat Babisnak - tette hozzá. A kormányfő nem véletlenül emlegette az összefogás szerepét, ugyanis az 1. fordulóban vesztes hét jelölt közül négy felszólította híveit, hogy Drahosra szavazzanak, míg egy jelölt Zeman támogatását javasolta. Ha a választók valóban hallgatnának rájuk, akkor az új államfő Jirí Drahos lehetne. Ami a pártokat illeti, Tomio Okamura, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke Zeman támogatására buzdí-MiloS Zeman és Jirí DrahoS. Két hét múlva az egyikből elnök lesz. (TASR/AP) tóttá híveit. Hasonlóan nyilatkoztak a Cseh Szociáldemolo-ata Párt (CSSD), valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSÖM) vezetői is. Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke hétvégi kongresszusán Drahos támogatására szólította fel a közvéleményt. Szintén a tudós támogatása mellett emelt szót a jobboldali TOP 09 párt és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) párt. A két hét múlva esedékes szavazást meghatározhatja a Zeman elleni protesthangulat, ha felülkerekedik a baloldali, oroszbarát politikussal szembeni ellenérzés, akkor Drahos lesz a befutó. (MTI, CT24.cz) Trump teszteli Teheránt Skócia függetlenedne Oroszország elutasítja Donald Trump amerikai elnök közleményét az iráni atomprogramról kötött hathatalmi megállapodással kapcsolatban. Az unió is meglehetősen hűvösen reagált Trump javaslatára. Washington/Moszkva/Teherán Az amerikai elnök bejelentette, egyelőre meghosszabbítja az Irán elleni szankciók felfüggesztését, de mint írta, „ez az utolsó eset”, hogy - igazolva a nukleáris megállapodásban foglaltak Irán általi betartását - kiterjeszti a szankciók felfüggesztését további 120 napra. Az Egyesült Államok még nem vonul ki a megállapodásból, de a mostani igazolás jelentette „az utolsó esélyt”. Ha viszont „nem kerül elérhető távolságba” az egyezmény módosítása, Washington a maga részéről azonnal felmondja azt — írta ; Trump. Irán ere reagálva közölte, hogy a megállapodást nem hajlandó ; újratárgyalni. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pedig kijelentette, hogy Trump „buldózerrel próbálja megváltoztatni a megálla: podást”. Az Európai Unió állásfoglalásában hűvösen reagált az amerikai el: nők indítványára. Az unió kül- és : biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek a szóvivője ; leszögezte, az EU tartja magát az Iránnal kötött atomalkuhoz. Az USA ; kudarcot vallott, mert nem volt képes ; aláásni az Irán és a nagyhatalmak, ; valamint Németország megállapo; dását Irán atomprogramjáról — jelen: tette ki Haszan Róháni iráni elnök. A 2015-ben létrejött egyezmény értel; mében Irán korlátozza atomprog: ramját, cserébe feloldották az Iránnal : szembeni szankciókat. (MTI) London. A skót miniszterelnök szerint továbbra is a függetlenség kínálja a legjobb jövőt Skócia számára, de az erről szóló döntés akkor lesz esedékes, ha már körvonalazódott a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszere. Nicola Sturgeon a BBC televízió műsorában kijelentette: jelenleg „nagy a zűrzavar” abban a kérdésben, hogy milyen lesz Nagy- Britannia és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszere, és a skótok szeretnének már tisztán látni ebben az ügyben. Sturgeon szerint annak alapján, amit a brit kormány és az unió mond, ősz tájékán lehet majd pontosabb képet alkotni Nagy-Britannia és az EU majdani viszonyrendszerérői, és ő is akkor tudja majd megítélni, „hogy mi a megfelelő következő lépés Skócia számára”. Úgy fogalmazott: ebben az időpontban kell meghatározni, hogy Skócia az EU-val kialakuló új brit kapcsolatrendszert választja-e, vagy jogot formál arra, hogy független országgá váljon. A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,9%-a a kilépésre, a skótok 62%-a viszont a bennmaradásra voksolt. Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére „kirángassák” az unióból. A skót kormány szerint azonban amíg a brit kilépés feltételrendszere bizonytalan, addig korai lenne az új függetlenségi referendum idejét meghatározni. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, akkor az elszakadást ellenzők győztek 5 5 %-os többséggel. (MTI) Bécs nem kér a Szabadságpártból Tízezrek tüntettek Bécs szívében a szélsőjobbos kormánypárt ellen (Sita/apj Több tízezren vonultak az utcára szombaton Bécsben kormányellenes tüntetésre, arra szólítva fel Európát, hogy bojkottálja az új jobboldali kabinet szabadságpárti minisztereit. Bécs. A tüntetők plakátjai azt hirdették, hogy nem szabad megengedni a „náciknak”, hogy kormányozzák az országot. A tüntetés idején mintegy ezer rendőr ügyelt a biztonságra, a hatóságok szerint a demonstráció békésen zajlott. A tiltakozók arra szólították fel az európai kormányokat, hogy bojkottálják az új osztrák kabinetben részt vevő szélsőjobboldali szabadságpárti kormánytagokat, és ne működjenek együtt Ausztriával, amikor az év második felében átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét. A múlt hónapban megalakult új osztrák kormányban a Sebastian Kurz kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kisebbik koalíciós partnere a szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Mindkét párt az illegális migráció megfékezését és a radikális iszlamizmus elleni harcot tűzte zászlajára. Noha az FPÖ azt mondja, háta mögött hagyta a pártalapítók náci múltját, és elítéli az antiszemitizmust, kritikusai továbbra is rasszizmussal és zsidóellenességgel vádolják. (MTI) Izrael lecsapott egy titkos alagútra Jeruzsálem. Izrael felszámolt egy újonnan megtalált, betonnal bélelt alagutat a Gázai övezet déli végénél, Izrael és Egyiptom, valamint az övezet hármas határánál. A légierő gépei a Gázai övezetet tíz éve irányító, iszlamista radikális Hamász szervezet 1,5 km hosszú alagútjának a bejáratát célozták meg 900 méter távolságra a határtól. A betonfalakkal kiépített, széles föld alatti folyosó az enkláve déli végében lévő Rafiahtól vezetett egyiptomi területre, és 180 m hosszan Izrael területe alatt haladt át. Fölötte helyezkedett el az Izrael és Gáza közötti áruforgalmat bonyolító Kérem Salom nevű határállomás, és a hadsereg szerint gáz- és áramvezeték is áthaladt az alagút fölött. Ronen Manelis tábornok, a hadsereg szóvivője hangsúlyozta, a terroralagutat az elmúlt évben ásták. (MTI)
