Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-12 / 9. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2018. január 12. I 7 Tojásos hajpakolás és pisivitamin - a celebek Úgy tűnik, ma már . minden tudo­mány, a hajmo­sás is. Negyven éve a női maga­zinok még arról írtak, hogy fontos a rendszeres hajmosás, és mosószap­pan helyett jobb a sampon, ma meg már időnként tanácsos samponle­mosó sampont is használni, ami le­viszi a hajra rakódott szilikont és egyéb tudományosan kifejlesztett hajpacsmagot. S úgy tűnik, van egy újabb sláger. A „I logyan mosnak hajat a kínai­ak” című kisvideóban egy férfi mossa a haját egy vödör fölött. Időnként rárikkant a mellette álló kisfiúra, aki a kezében tartott vizes­kancsóból egy keveset rálöttyint a férfi fejére, hogy lemoshassa a ha­bot. De a férfi keveselli az öblítővi­zet, egyre gyakrabban és egyre nyomatékosabban rikkantgat a kis­fiúnak. Aztán a kamera a férfira kö­zelít és látjuk, hogy most már a megfelelő sugárban folyik az öblí­tővíz. Aztán a kamera újra kitágul, és látjuk a vigyorgó kisfiút, amint nagy ívben pisil a férfi habos fejére. Persze a kínaiak sem így mosnak hajat, ezt a megrendezett videót viccnek szánták az alkotói. Pedig lehet, hogy nem vicc. Mert állítólag az új sláger a pisi. Nem a pisisampon, bár lehet, hogy az is lesz (mert az nem megengedhető, hogy az embernek valamije ingyen le­gyen), hanem az egyszerű vizelet, amit magunk termelünk. A fodrá­szom mondta, aki valamelyik ame­rikai celeb oldalán olvasta, hogy a „pisivitamin” tette ilyen szépen csil­logóvá a haját. S mint tudjuk, a cele­bek példája ragadós. Elkísértem a barátnőmet az ő fod­rászához, aki maga is sztár, még Si­mona Krainová topmodell is hozzá jár Prágából. Ha valaki, ő biztosan értesült erről a pisidolgról. Egyelőre csak bámészkodom. A fodrásznak röpköd a keze, jó nézni, ahogy dol­gozik. A bejárattal szemben a bor­példája ragadós bély csattogtatja ollóját. Egyszer csak belép a szalonba egy ortodox zsidó férfi. A pozsonyi rabbi. Gyakran látni őt a városban és kon­certeken is, mert kiváló zenész. Be­ül a borbély székébe, az szépen megigazgatja a haját, a szakállát és a pajeszát. A szalonban levő nők egymásra mosolyognak. Nem rosszból, csak mert ilyet mégnem láttak. Mint egy Woody Allen-film, gondolom. Akkor kinyílik az ajtó, és belép három arab nő, kaijukon több ezer eurós táskákkal. Kicsit meghökken­nek a rabbi láttán, aki épp egy dalt dúdolgat, majd egyenesen a sztár­fodrászhoz lépnek. Tört angolsággal időpontot kémek, aztán elmennek. Ezek meg kik voltak, kérdezi a ba­rátnőm. Hát menekültek Bécs mellől, mondja a fodrász. Amikor először jöttek, az egyiknek tele volt a haja tojással, mert az osztrák fodrász to­jásos hajpakolást ajánlott neki, ő meg forró vízzel akarta leöblíteni, és a to­jás ráfött a hajára. Kész tudomány volt leszedni. Fuj. Akkor inkább a pisi. Ami állí­tólag mégsem igaz. De ki tudja. Egyesek csak gigantikus vécékefének nevezték a római karácsonyfát a csupasz ágai miatt (TASR/AP-félvétel) Meglátni a rosszban a jót Aki betartja a karácsony­nyal kapcsolatos szoká­sokat, már vízkeresztkor megszabadult fenyőfá­jától, feltéve, hogy az „élőt” prefe­rálja (persze rég nem élt már az a vá­sárláskor sem). Tele a lakótelepi ku­kák környéke üres szaloncukorpapí­rokkal borított, kiszolgált fenyőkkel. Össze lehet hasonlítani a miénket a szomszédokéval, és jó esetben meg­állapítani, hogy állja a versenyt így, lecsupaszítva is, nincs okunk szé­gyenre. Egyébként aki igazi csúfsá­got akart látni, elég volt bekapcsolnia a tévét, hiszen az összes csatornán megmutatták Róma botrányos kará­csonyfáját. Az idei év eddigi legcu­kibb híre, hogy ez az idő előtt elszá­radt lucfenyő akár múzeumba is ke­rülhetett volna. Az ünnepek végére ugyanis olyannyira belopta magát a rómaiak és a turisták szívébe, hogy az önkormányzat terveket szőtt a meg­mentésére. Az egyik terv az volt, hogy a spelacchiónak, azaz „ütött­­kopottnak” becézett 21 méteres fá­nak a Teverétől nem messze fekvő, pár éve megnyílt modem művészeti múzeum, a MAXXI nyújthat mene­déket. Ha ez nem jön össze, B terv­ként „kívánságfának” kiáltották vol­na ki, a város egy másik pontján fel­állítják, ahol aztán ki-ki megfogal­mazhatja vágyait, illetve szelfizhet egyet a híres fával. Azonban a C terv valósul meg, a fenyő feldarabolása és szuvenírként való értékesítése. De ebből sem meggazdagodni akar Ró­ma városa, hanem egy köztéri „szop­tató házikót” építene a csecsemőjü­ket levegőztető anyáknak. Ha 40 ezer euró befolyna a szuvenírekből, nul­lán lennének, ennyit fizettek ugyanis a fa odaszállításáért és felállításáért. Nos, elleshetnénk az olaszoktól némi üzleti érzéket, találékonyságot, humort, illetve azt a rendkívül hasz­nos képességet, hogy miként lehet a hátrányból előnyt kovácsolni, a fias­kóból profitot teremteni, a rosszban megtalálni a jót. Ezt a Dél-Tirolból származó beteg fenyőfát ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság már felál­lítani is alig engedte, mondván, hogy a világ szégyenét hozza Róma váro­sára. Az önkormányzat azonban úgy vélte, a fa „elegáns és egyszerű”, a legszigorúbb környezetvédelmi elő­írásoknak is megfelel. Az önkormányzatnak lett igaza: a szokatlan módon elhíresült kará­csonyfának saját Twitter-oldala is lett, több ezer követővel. Tömegeket vonzott a Venezia térre, az emberek jókívánságokkal teleírt kártyákat ag­gattak a spelacchio ágaira, szóval igazi keresztény módon pártfogá­sukba vették. Erre a szép karácsonyi történetre alighanem sokáig emlé­kezni fogunk. Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Legyen politikai verseny Bugár Béla a TASR hírügynökségnek adott inteijújában kijelentette, hogy a Híd és az MKP továbbra sem tud együttműködni. Akár még a kö­vetkező parlamenti választásokig sem változhat a helyzet. Alighanem így vélekednek az MKP vezetői is, akik nem mondtak nemet az Egyszerű Emberek és Függetlenek (Ol’aNO) együttműködési ajánlatára. A poten­ciális választópolgárok közül azonban sokan a leendő voksok újabb szét­­forgácsolásának elkerülése érdekében szorgalmazzák a hazai magyar­magyar együttműködést. Amelyhez kellő légkört a sajtónk is teremthet, ha tisztességesen tájékoztat a két párt tevékenységéről. Tavaly például több internetes portál elbagatellizálta azt a tényt, hogy a Híd koalíciós partnerként elérte a kisiskolák megmentését, a nemzetiségi oktatási in­tézmények fejkvótáinak, nem mellékesen pedig a kisvállalkozók átalá­nyának növelését. Az MKP továbbra is jelentős szerepet tölthet be több megyei önkormányzatban, valamint a Kárpát-medencei óvodaprogram dél-szlovákiai valóra váltásában, továbbá a vállalkozók és a nagycsaládok támogatásában. A hazai magyar internetes portálok és a nyomtatott újsá­gok feladata minderről tényszerűen, nem pártfuggően beszámolni. Ugyanilyen értékrend alapján bírálni is. így segíthetik a két párt nemzeti közösségünk érdekeit szolgáló politikai versenyét. Miként a párbeszéd újraélesztését is. Félreverte a harangot Hétfőn Kolozsvárott a három romániai magyar párt elnökenyilatkozat­­ban erősítette meg, hogy összehangolják különböző autonómia­elképzeléseiket. Bukarestben azonnal nacionalista össztűz zúdult rájuk. Nálunk Dag Danis is előhúzta riogató tamtamjait az Aktuality.sk portálon. A szlovák publicista szerint az anyaországgal szomszédos államokba ke­rült magyar kisebbségnek joga van a megmaradását segítő politikai ren­dezésre. Ugyanakkor területi autonómia követelése biztonsági kockázatot jelent az utódállamok számára. Álláspontját féligazságokkal igyekszik alátámasztani, lássuk hát a tényeket. Az erdélyi politikusok azokat az ígé­reteket kérik számon a román döntéshozóktól, amelyeket csaknem száz éve nyilvánítottak ki Gyulafehérváron, ahol kikiáltották Nagy-Románia létrejöttét, szavatolták az ott rekedt kisebbségiek teljes nemzeti szabadsá­gát. Amiből nem sok vált valóra. Ennek ellenére a nyilatkozat aláírói hangsúlyozzák, hogy az ottani magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, az autonómiáról pedig párbeszédet óhajtanak a ro­mán többséggel. Minderről a szlovák publicista hallgat és második világ­háború előtti, valamint koszovói, ukrajnai és katalóniai példákkal riogat - amelyek legfeljebb féligazságok. Nem beszél viszont a dél-tiroli valóság­ról és egyéb, az ottani politikai helyzetet stabilizáló nyugat-európai auto­nómiákról, amelyek a romániai és más hasonló törekvések legitimitását is erősítik. Történelmi tények tanúsítják, hogy autonómiát vagy erőszakkal, vagy pedig az adott többségi nemzettel kivajúdott egyezség révén lehet el­érni. Ä Kárpát-medencei magyarok minden lehetséges alkalommal ki­nyilvánítják, hogy kizárólag az utóbbi megoldás hívei. Aszókimondó polgármester Joggal kavarta fel az indulatokat a csallóközi ivóvízszennyezés, amely­nek kapcsán sok illetékes magyarázkodott, akadtak olyan politikusok is, akik még ebből a súlyos helyzetből is politikai tőkét akartak kovácsolni. Előremutató véleményt viszont elsősorban Bóna Zsuzsanna mondott, aki kifejtette, hogy az illetékes hatóságok sokkal rugalmasabbak lehetnének a további csatornázási projektek és víztisztító létesítmények valóra váltásá­ban. Csallóköznádasd polgármestere így folytatta: „Ami megtörtént, an­nak mi vagyunk az okozói. Amíg nem tudunk magunkból kiindulni, amíg mindent kiöntünk, addig semmi nem fog változni.” Konkrétumokkal azok a csallóköziek szolgálhatnak, akik eldobálják a flakonokat, a kukába ha­jítják megmaradt gyógyszer-, illetve tisztítószereiket és más, az atrazinnál is veszélyesebb hulladékaikat. Miként azok az önkormányzatok is, ame­lyek még mindig nem szervezték meg a minél alaposabban különválasztott szemét gyűjtését. Minden rosszban van valami jó, tartja a mondás. Ami itt és most az lehet, ha mindannyian sokkal következetesebben óvjuk kör­nyezetünket, a régió és az ország egyik legértékesebb stratégiai kincsét, a csallóközi ivóvízkészletet. FIGYELŐ „Kerítésen bedugott rúd az autonómia" Mihai Tudósé román kormányfő szerint nem kell túl nagy jelentő­séget tulajdonítani az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közös autonó­miaelképzeléseinek. A miniszter­­elnök a Realitatea hírtévének kije­lentette: a felvetést alábecsülni sem kell, de túl nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki. „Ez csak az idei évre vonatkozik. Egy olyan próbálkozás, mint a keríté­sen bedugott rúd, hogy mi ráves­sük magunkat, hogy nekik aztán legyen okuk ránk vetni magukat, így pedig Erdély és Románia egyesülésének centenáriumi éve a mosogatóié egymásra öntésének éve legyen” - fogalmazott Tudósé. Szerinte a magyar pártok nem képviselnekjelentős politikai erőt Romániában, autonómiáról pedig „szó se lehet”. A csatorna tévévitát is rendezett a témáról román résztvevőkkel, akik súlyosnak ne­vezték, hogy a romániai magyar pártok Szili Katalin magyar mi­niszterelnöki megbízott közvetí­tésével jutottak azonos álláspontra az autonómia kérdésében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents