Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-11 / 8. szám

221 ISKOLA UTCA 2018. január 11. lwww.ujszo.com Tatai Róberttal főztek Rendhagyó szakmai gyakorlat­ban volt részük a közelmúltban a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola vendéglátóipari szakos diákjainak: Tatai Róbert, a séfek séfé vezetésével folyt az étel­­készítés óra. A gasztro-tehetség­­kutató műsor nyertes mesterszaká­csa először pályájáról mesélt, majd az iskola tankonyhájába invitálta közös főzésre a diákokat. Az ételek készítése közben gya­korlati tudnivalókkal látta el a fia­talokat, akik be is kapcsolódhattak a főzésbe. Közben nagy érdeklő­déssel hallgatták a vendég főzési trükkjeit. A fiatal mesterszakács hangsúlyozta a helyi nyersanyagok fontosságát, elmondta, igyekszik a lehető legtöbb nyersanyagot sző­kébb pátriájából, a Csallóközből beszerezni. így volt ez most is: a karfiolpüré, a tepertős burgo­nyanudli, a kacsamell-, illetve sül­lősütés rejtelmeibe avatta be a le­endő vendéglátóipari szakembere­ket. A közös ételkészítés után né­hány apró, ám annál tetszetősebb tálalási fortélyt is elleshettek a di­ákok. A különleges gyakorlati óra az elkészült finomságok kóstoló­jával zárult. (ki) Tatai Róbert mesterszakácstól sokat tanulhattak a dunaszerdahelyi szak­középiskolások (FotóDVSZ) Angol lektor Nagy megtiszteltetés érte isko­lánkat, a dunaszerdahelyi Vám­­béry Armin Gimnáziumot a kö­zelmúltban. Mark Andrews angol anyanyelvű lektor látogatott el hozzánk. A lektor világjáró, rend­szeresen szervez nyelvi és kultu­rális képzéseket különféle orszá­gokban, egyébként egy dél­angliai nyelviskola oktatója. Elő­adásokat tart hazai és külföldi egyetemeken, elsősorban a kultú­raközi kommunikáció jelentősé­géről. A vendégelőadó remek hangula­tú, élményszerü előadással egybe­kötött interaktív angolórát tartott a gimnázium néhány osztálya szá­mára. A foglalkozásokon különféle témákat érintett; a karácsonyi ün­nepek üzenetét, érzékeltette a tőle­látogatása randa lényegét és egymás megér­tésének fontosságát. Megtudhat­tuk, hogy Mark Andrews és John Lennon ugyanabba a középiskolá­ba járt. Az előadás érdekes színfolt­ja volt John Lennon ellenőrző könyvecskéjének bemutatása. Az előadó egyebek mellett tuda­tosította a tanulókban azt is, hogy az angol nyelv több mint pusztán is­kolai, idegen nyelvi tantárgy. Ez a világnyelv napjaink nemzetközi kommunikációjának elsőrendűen fontos eszköze. Vendégünk első alkalommal járt Dunaszerdahe­­lyen. Elmondta, hogy jól érezte magát az iskolánkban és városunk­ban, és reméli, hogy még ellátogat hozzánk. Simon Krisztina, az iskola tanára Mark Andrews remek hangulatú, élményszerű előadással egybekötött in­teraktív angolórát tartott a vámbérys gimnazistáknak (Fotó: VÁG) írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is várjuk a diákok, pedagógusok beszámolóit iskolájuk eredményeiről, eseményeiről, a tehetséges diákok sikereiről. Az írásokat az iskolautca0ujszo.com vagy az ujszo0ujszo.com címre küldhetik. Mesterségem CÍMERRE? A foglalkozás során a diákok egyfajta áttekintést kaptak arról, mi számukra a prioritás, mittartanaka legfontosabbnak az életben (Fotó: tandem, n o.) BESZÁMOLÓ A pályaválasztás gyakran olyan érzés, mint tűt keresni a szénakazalban. Csak a szénakazal itt most szakok, egyetemek, lehetőségek kavalkédja, a tű pedig egy, az eddigi életünk sorén talán a legnagyobb jelentőséggel bíró döntés. A közelmúltban a Tandem mun­katársai töltöttek egy napot az érsek­újvári Pázmány Péter Gimnázium III. A és IV. A, hogy segítségünkre legyenek meghozni ezt a döntést. A délelőtti foglalkozás hasonlóan kezdődött, mint az elsős csapatépí­tőnk kicsivel több mint két évvel ez­előtt, most viszont már nem saját magunkat, hanem egymást mutattuk be, jót derülve azon, mennyi min­dent tudunk vagy nem tudunk a má­sikról. A „bemelegítés” után viszont belecsaptunk a lecsóba, és feladatról feladatra mélyebbre merültünk gon­dolatainkban, érzéseinkben. A fog­lalkozás vezetői jól irányzott kérdé­seket tettek fel, „virtuális” döntés­­helyzetek elé állítottak minket, me­lyek révén áttekintést kaptunk arról, mi számunkra a prioritás, mit tar­tunk a legfontosabbnak az életben. Úgy gondolom, hatalmas előrelé­pés, hogy a homályos, távolinak tűnő elképzeléseket konkrét fogalmakra, tényekre cseréltük. A legérdeke­sebbnek és egyben legmeglepőbb­nek számomra az bizonyult, ahogy néhány általunk választott ábra se­gítségével megosztottuk egymással legnagyobb félelmeinket és vágya­inkat. Ügyan a hétköznapok jelentős hányadát együtt töltjük, ritkán tere­lődik a szó ilyen jellegű, komolyabb témákra, ezért ez a foglalkozás iga­zán üdítő színfoltnak bizonyult. Ebéd után a negyedikesekkel átvo­nultunk a tornaterembe, ahol nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a különféle programokba. A nap leg­jobban várt attrakciója az Élő Könyv­tár volt, melynek keretei közt lehető­­sé/günk volt kérdésekkel bombázni az ,31ő Könyveket”, azaz olyan szak­mák művelőit, szakembereit, ame­lyeket egy előzőleg kitöltött kérdő­íven felsoroltunk. Emellett megis­merkedhettünk az egyetemi élettel egy jópofa társasjáték segítségével, a rendszert jól ismerő diákoktól érdek­lődhettünk továbbtanulási lehetősé­gekről, talárban fényképezkedtünk, és elkészíthettük önéletrajzunkat, amit aztán le is tesztelhettünk egy próba-állásinteijú során. Azoknak sem kellett elkeseredni, akiknek még fogalmuk sincs, merre tovább, ennek a problémának is külön standot szen­teltek. Az Életpálya-Kötélpálya szin­tén sokunk számára volt maradandó élmény. Ha valaki reggel azt mondta volna, hogy délután bekötött szem­mel, egyméretes betondarabbal a ke­zemben fogok a suli udvarának fái között egy kötél mentén araszolni, minden bizonnyal olyan fiira arcot vágtam volna, mint páran egy jobb matekórán. Nos, ettől függetlenül ez történt, s bár lehetséges, hogy pont akkora őrültség volt, mint amekko­rának így elsőre tűnik, az igazság az, hogy a való élet igazán jó szimuláci­ójának bizonyult. A sötétben tapoga­tózva megfigyelhettük, hogyan rea­gálunk hirtelen felmerülő problé­mákra, új, szoros helyzetekre,, s utunkat kielemezve sokszor a min­dennapokban oly gyakran elkövetett hibákra ismertünk. A nap zárásaként tombolahúzásra került sor, ami után a szokásos mó­don szétszéledt a társaság, de biztos vagyok benne, hogy a sulitáska mel­lett most egy-egy jó tanácsot, biztató szót, kedves emléket és új tapaszta­latot is magunkkal vittünk. Bombicz Eleonóra, III.A „A csoda benned van” A felsőszeli Széchenyi István Alapiskola a decemberi ünne­pek előtt hagyományos kará­csonyi műsorral ajándékozta meg a szülőket, nagyszülőket és az érdeklődő közönséget. Az adventi időszak kiemelkedő rendezvénye ez, mert ahogy a szülők mondják, a műsor lélekben felkészíti őket a közelgő ünnepre. Mindkét Szeli lakossága minden évben nagy érdeklődéssel kíséri a gyerekek mű­sorát, amit az is bizonyított, hogy a kultúrház ezúttal is zsúfolásig meg­telt. A műsort a Mihalovic testvérpár nyitottameg: Veronika szavalata után kisöccse, Marcell régi adventi nép­éneket adott elő. Veronikát Morovics Ibolya készítette fel, az elsős kisfiú­val pedig édesanyja tanította meg az éneket. Iskolánk Csalogány énekkara Lénáit Krisztina és Mészáros Mag­dolna vezényletével igazi karácsonyi hangulatot varázsolt a színpadra. A Mindenütt a Földön című dalt Ren­­czés Balázs kísérte gitáron. A zeneiskolások műsorában fellé­pett Ferdinand Viktor, Lóci Dávid, Pónya Ferenc Dániel, Takács Eliska és Beáta, Horváth Zenkő Veronika, Kontár Máté és Németh Natália. Fel­készítőjük a zeneiskola tanára, Gab­riel Kudry volt. László Ildikó igazgatónő ünnepi beszédében hangsúlyozta: az iskolai közösségben ugyanúgy átéljük a ka­rácsonyt, mint otthonunkban. Az iga­zán jól működő közösségek mindig csodákra képesek, s ezt a szeretet könnyíti meg - ez az igazi összetartó erő mindannyiunk életében. Horváth Judit, a Szülői Tanács elnöke kiemel­te: a karácsonyi műsor igazi ajándék a szülők és a falu számára, majd min­denkinek megköszönte egész évi, is­kolát segítő munkáját. A műsor a kisebbek irodalmi szín­padának fellépésével folytatódott: egy hagyományos betlehemest adtak elő. Őket Pónya Zsuzsanna készítette fel. A felső tagozatosok Höcögők tánccsoportja gömöri táncokat muta­tott be Molnár Beáta vezetésével. A talpalávalót a Bicskás zenekar húzta. Ez után ismét a kicsik énekeltek, tán­coltak, akiket Simkó Mária készített fel. A széliek minden iskolai műsorát a felső tagozatosok irodalmi színpada záija. Idei, A csoda benned van című előadásuk szebbnél szebb verssel, énekkel idézte az ünnepet. Az irodal­mi színpad vezetője Nogely Móni­ka. Köszönet a tanulóknak és felké­szítőiknek, hogy ilyen különleges ajándékot készítettek, felkészítve lelkünket az ünnep varázsára. Jakubecz Márta A felsőszeli tanulók minden iskolai műsorát a felső tagozatosok irodalmi szín­pada zárja (Szabados László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents