Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-10 / 7. szám

CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2018. január 10. | www.ujszo.com Három községben van ivóvíz, háromba még tartálykocsival hordják kenyebb műszerekkel is nehéz mér­ni” -jelentette ki Sebő László, hoz­zátéve, hogy a törvényekkel össz­hangban tájékoztatták a Dunaszer­­dahelyi Regionális Közegészség­­ügyi Hivatalt. „A dunaszerdahelyi vízművek semmit nem akart eltit­kolni - szögezte le Sebő. - A szak­embereink szerint az atrazin nem okoz akut egészségi problémát. Nem hazardíroztunk a fogyasztók életé­vel.” Az igazgató arra is rámutatott, hogy Szlovákiában a legszigorúbb ilyen hatása. Az endokrin diszruptor anyagok a vízi élőlényekre veszélye­sek” - folytatta a vegyész, aki fel­hívta a figyelmet a vízben található egyéb szennyezőanyagok, a műanyagszármazékok és a háztartás­ban használt vegyszerek veszélyeire, amelyek ezerszer vagy akár száz­ezerszer károsabbak, mint az atrazin. A növényvédő szer másodrendű szennyező forrásból is bekerülhetett a vízbe. Az anyag nehezen oldódik a vízben, ezért sokkal tovább marad a (A szerző felvételei) vízművek azt ígérte, állandóan mo­­nitorozzák a vizet, és ha a polgár­­mesterek kérik, tájékoztatják őket az eredményekről. A vállalat ismeret­len tettes ellen feljelentést tett a rend­őrségen, valamint a Szlovák Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség is fog­lalkozik az üggyel. „Nem remény­telen megtalálni a szennyezés forrá­sát” -jelentette ki Sebő. Az igazgató elutasította azt az állítást, hogy hiá­nyos lenne a feljelentés. Hozzátette, ha rendkívüli vízvédelmi környezet­té nyilvánítanák a Csallóközt, akkor gyakrabban vizsgálhatnák a vizet, és támogatást kérhetnek a szűrésre. Ha támogatás nélkül végeznek gyako­ribb méréseket, akkor drágább lenne a víz. Felmerült, hogy a vízügyi tör­vény szigorítása is megoldhatja a problémát. Mi van a vízben? „Rohanó életünkkel a folyó vize­inket és a környezetünket veszélyez­tetjük” - jelentette ki Krascsenits Zoltán, hangsúlyozva, hogy a tör­vényben nincs meghatározva, mi­lyen növényvédő szert kell keresni a vízben. A sekélyebb kutaknál a nit­rátszennyezés okozhat gondot. A legnépszerűbb növényvédő szer nem ártalmas, mégis ugyanaz a határérték érvényes rá, mint az atrazinra. A szakember további nemzetközi mé­rések eredményeit ismertette. El­mondta, hogy gyógyszerek nyomait is kimutatták a folyók vizében. A legújabb kutatások szerint a Duna vi­A vízművek vezetése, vegyész és mezőgazdász tájékoztatta a helyieket zében 1-1,5 mikrogramm/1 ibupro­­fent találtak. Az emberek a szerve­zetből kiürülő gyógyszerekkel és a vegyszerekkel is ártanak a környe­zetnek. Krascsenits a csallóközi ál­lattenyésztéssel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy Szlovákiában még nem vizsgálják a vízben talál­ható gyógyszerhatóanyagokat. Összefogás az ivóvízórt „A tájékoztatás után nem félek in­ni a csapvízből” - nyilatkozta la­punknak egy helyi lakos. Bóna Zsu­zsa polgármester a fórum végén el­mondta, hogy a kis csallóközi falvak hiába kémek, nem kapnak támoga­tást a csatornahálózat kiépítésére. Az önkormányzatok saját forrásaikból nem képesek kifizetni a beruházást. A polgármester azt is nehezményez­te, hogy a Csallóköz nem kiemelten védett terület, ezért nincsenek sza­bályok arra, milyen mezőgazdasági tevékenység végezhető az ivóvíz­tartalék felett. „Nem állatok és esz­közök, hanem mi magunk okoztuk ezt” - zárta a polgármester. BARTALOS ÉVA Elenyésző mennyiségű atrazint találtak a vezetékes vízben, az új szabályozás szerint azonban ez is meghaladja a határértéket. Huszonöt nap után újra iható víz folyik a csallóköznádasdi, bakai és dercsikai csapokból. A további há­rom faluba, Gellébe, Sárosfára és Lúcsra még napokig tartálykocsival szállítanak ivóvizet. Hétfő este la­kossági fórumot tartottak a tiszta csallóközi ivóvízről a csallóközná­dasdi kultúrházban. Csallóköznádasdon, Bakán és Dercsikán december 15-én hirdették ki, hogy atrazinszennyezés miatt nem iható a vezetékes víz. Négy nap­pal később az északabbra fekvő Gel­­lében, Lúcson és Sárosfán is vízti­lalmat rendeltek el. Az atrazin nö­vényvédő szer magasabb koncentrá­ciója miatt fogyasztásra nem, mo­sásra és tisztálkodásra azonban al­kalmas volt a víz. A Nyugat­szlovákiai Vízművek aktív szenes szűrőberendezésekkel tisztítja meg a vezetékes vizet. A csallóköznádasdi kútnál már működik a rendszer, ha­marosan a gellei és a sárosfai kútba is beszerelik a szűrőt. Földváry Te­rézia, Sárosfa polgármestere la­punknak azt nyilatkozta, hogy a la­kosok higgadtan kezelik a helyzetet. Fórum az ivóvízről Hétfő este mintegy száz helyi és környékbeli lakos gyűlt össze a csal­lóköznádasdi kultúrházba meghir­detett fórumra. „Az eset révén ta­pasztaljuk leginkább, mennyire te­hetetlen a kisember, aki nem kap ele­gendő információt a hivataloktól. Ezért kell egy független szakértők­ből álló fórum” - mondta korábban Mészáros Krisztina, a fórum szerve­zője. Sebő László, a Nyugat­szlovákiai Vízművek dunaszerda­helyi fiókjának igazgatója, Krascse­nits Zoltán vegyész, független szak­értő és Paxián Erik, a fenntartható, vegyszermentes mezőgazdasággal foglalkozó szakember tájékoztatta a jelenlevőket a szennyezésről, az at­razin növényvédő szer és az egyéb vegyi anyagok veszélyeiről, vala­mint arról, miként tehet vegyi anya­gok nélkül gazdálkodni. A lakosok hiányolták a Szlovák Környezetvé­delmi Felügyelőség vagy a környe­zetvédelmi minisztérium képviselő­it. Bóna Zsuzsa, Csallóköznádasd polgármestere köszöntötte a vendé­geket, és bejelentette, hogy működik a vízművek szűrőberendezése, az új eredmények szerint nincs atrazin a Mintegy száz helyi és környékbeli lakos vett részt a fórumon Hogyan tovább? Krascsenits elmondta, hogyan le­het kivonni az atrazint az vízből: szerves oldószerrel, aktív szénnel vagy reverz ozmózissal. A víz csak az aktív szenes szűrés után iható. A Gellére, Sárosfára és Lúcsra továbbra vezetékes vízben, és hétfő estétől új­ra iható a csapvíz. A polgármester megköszönte a vízművek munkáját. Szigorú normák Az egészségügyi minisztérium ok­tóber 15-én módosította a vezetékes víz minőségére és annak ellenőrzé­sére vonatkozó rendeletet. Szigorí­totta a vízvizsgálatra vonatkozó elő­írásokat, és többféle vizsgálatot ren­delt el. Sebő László elmondta, hogy a vízművek harmonogramja alapján, a települések lakosságát és vizfo­­gyasztását figyelembe véve ellenőr­zik a vezetékes vizet. „A rendelet pontosan nem szabályozza, milyen típusú anyagokat kell vizsgálni” - közölte Sebő László. A vállalat öt­féle növényvédő szer nyomait ke­reste a Dunaszerdahelyi járásban le­vő 32 kútban, és csak az atrazin mennyisége haladta meg a határér­téket. A vízművek kútjai körülbelül 40-45 méter mélyen vannak, a csal­lóköznádasdi kút 85 méter mély. Se­bő elmondta, hogy mivel az atrazin nehéz anyag, lehetséges, hogy a se­kélyebb kutak vize nem szennyezett. Lég, Nagymagyar és Illésháza kö­zelében is találtak atrazint, a Csal­lóköz északi és déli határánál nem mutattak ki szennyezést. A magán­­kutak vizét és a galántai és vág­­sellyei járásbeli kutakból nyert min­tákat is megvizsgáltatják. Az igaz­gató elmondta, hogy literenként leg­feljebb 500 nanogramm lehet a peszticídek aránya, ennek ötödé, vagyis 100 nanogramm lehet az at­razin. A csallóköznádasdi kútban 400-450 nanogramm atrazint talál­tak, a gellei kútban 300 nanogramm körüli értéket mértek. „Ezek olyan kis értékek, hogy sokszor a legérzé­is tartálykocsival szállítanak Ivóvizet normák érvényesek. „Az Amerikai Egyesült Államokban például 1000 nanogramm az atrazin megengedett értéke az ivóvízben” - zárta Sebő. Ezt Krascsenits Zoltán független ve­gyészmérnök is megerősítette. A 2005-ben készült, vízi élőlénye­ken elvégzett mérésekből kiderül, hogy az atrazin endokrin diszruptor, a vízi élőlényeknél feminizációt okoz. „A felnőtt ember szervezetére nincs környezetben, Krascsenits a talaj összetételével, a talajszemcsék és az atrazin molekuláinak töltésével is magyarázta, hogy a vegyszer kimo­sódhat a talaj mélyebb rétegeibe. Emiatt vízvédelmi területeken nem használhatták.„A mért arány nyom­koncentráció, a legérzékenyebb mű­szerekkel sem egyszerű kimutatni” - mondta Krascsenits Zoltán. Sebő László azzal egészítette ki, hogy a vegyszer akkor káros, ha valaki tíz évig fogyasztja. Paxián Erik a fenn­tartható mezőgazdaság elvei alapján mutatott rá arra, hogy műtrágya nél­kül is lehet gazdálkodni és szántás nélkül is megművelhető a fold. Fel­sorolta a hasznos növények, madarak és rovarok előnyeit. „Kezd kialakulni egy réteg, amely nagyon nyitott erre” -mondta Paxián. 101

Next

/
Thumbnails
Contents