Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-10 / 7. szám

8 i GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. január 10.1 www.ujszo.com Mélyponton az uniós munkanélküliség Pozsony/Briisszel. Az elmúlt év végére kilencéves mélypontra csökkent az Európai Unió mun­kanélküliségi rátája az EU sta­tisztikai hivatala, az Eurostat teg­nap közzétett kimutatása alapján. Az Európai Unió 28 tagállamá­ban tavaly novemberben 7,3 szá­zalékra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az októberi 7,4 százalékról és az előző év novemberi 8,3 százalék­ról. Az EU 2017 novemberi mun­kanélküliségi rátája 2008 októbere óta a legalacsonyabb. November­ben 18,116 millióan voltak munka nélkül az Európai Unióban. Az októberihez képest az állástalanok száma 155 ezerrel esett vissza. Eves összevetésben a csökkenés 2,133 millió volt. Az Európai Unió összes olyan tagállamában, ahonnan összeha­sonlítható adatok állnak rendelke­zésre, csökkent a munkanélküliségi ráta. Szlovákiában novemberben 7,5 százalékos munkanélküliséget mértek, az egy hónappal korábbi 7,6 és az egy évvel azelőtti 9 százalék­kal szemben. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát, 2,5 száza­lékosat Csehországban regisztrál­ták. Máltán és Németországban novemberben 3,6 százalékos, Ma­gyarországon pedig 4 százalékos volt a munkanélküliség. A legma­gasabb munkanélküliséget Görög­országban mérték, 20,5 százaléko­sat, Spanyolországban ez 16,7, Cipruson és Olaszországban pedig 11 százalék volt. A legnagyobb mértékű éves csökkenést Görögor­szágban regisztrálták, 23,2-ről 20,5 százalékra esett vissza az állástala­nok aránya. A fiatalkorú (25 év alatti) lakos­ság körében novemberben 16,2 százalékos volt a munkanélküli­ségi ráta az EU-ban, alacsonyabb az egy évvel korábbi 18,2 száza­léknál. A fiatalkorúak körében Csehországban volt a legalacso­nyabb a munkanélküliség, alig 5 százalékos, a legmagasabb pedig Görögországban, ahol ez elérte a 39,5 százalékot. (SITA, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csúcson a szlovák kivitel Pozsony. A dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően Szlovákia kivitele is megugrott: a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint tavaly novem­berben 7,228 milliárd euró értékű árut vittek ki az országból, csak­nem 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. „A behozatal ugyanekkor csak 3,3 százalékkal nőtt, ez utóbbi így 535,5 millió euróval maradt el a kiviteltől. Ilyen látványos külkereskedelmi többletre Szlovákiában 2014 szeptembere óta nem volt példa”— nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. (JASR) Frankfurtba költöznek a bankok London. Párizzsal ellentétben az Európai Központi Bank székhe­lyeként ismert Frankfurt nem so­kat reklámozta magát a brexit mi­att London elhagyását tervező bankok körében, egyelőre mégis Németországnak áll a zászló. Míg Párizs óriási marketingkam­pánnyal szállt be a londoni székhelyű bankokért folyó ver­senybe, Frankfurt csak a pragma­tikus, rugalmas jogi környezet megteremtésével igyekszik jelen­tősebb pénzügyi központtá válni. Ehhez képest Németország lehet a brexit egyértelmű győztese, már ami az elcsábított bankok számát illeti: 15 globális bankból 7 (köz­tük a Citi, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley) döntött úgy, hogy alkalmazottai egy részét a német városba költözteti. Ugyan­ennyit tudott elcsábítani Párizs, Dublin, Luxembourg és Amsz­terdam együttesen. (MTI) SPP: elrugaszkodott a mélypontról Pozsony. A lakossági földgázpiac 2007-es liberalizációja óta a tava­lyi volt az első olyan év, amikor a korábban monopolhelyzetben levő Szlovák Gázmüveknek (SPP) si­került megállítania az ügyfelek elvándorlását. Míg tíz évvel ez­előtt az SPP-nek 100 százalékos piaci részesedése volt, 2016-ra ez 55 százalékra esett vissza. ,'Tavaly azonban már sikerült megállítani ezt a trendet, az SPP piaci részese­dése tíz év óta először így újra nőtt” - nyilatkozta Ondrej Sebesta, a társaság szóvivője, aki azonban egyelőre nem árulta el, hogy pon­tosan mekkora növekedésről is van szó. Az SPP időközben azon­ban az árampiacon is megjelent, ebben a szegmensben tavaly 7,5 százalékos piaci részesedést tud­hatott magáénak. (SITA) Angol font 0,8827 Lengyel zloty 4,1795 Cseh korona 25,535 Magyar forint 309,36 Horvát kuna 7,4475 KJ Román lej 4,6530 Japán jen 134,31 H Svájci frank 1,1727 Kanadai dollár 1,4826 Qj USA-dollár 1,1932 Privatbank* 1,23-1,17 26,18-24,91 OTP Bank 1,25-1,15 26,66-24,41 322,42-295,24 Poatabank 1,23-1,16 26,32-24,79 321,24-296,53 Szí. Takarékpénztár 1,24-1,15 26,24-24,78 323,10-295,28 Tatra banka 1,24-1,16 26,37-24,73 321,60-295,98 CSOB 1,23-1,17 26,20-24,90 Áttaláno* Hitelbank 1,23-1,16 26,31-24,78 322,80-295,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Veszélyben a termés a meleg időjárás miatt A szokatlan felmelege'dés miatt a rügyek már pattognak, márpedig ha jön egy nagyobb lehűlés, idén is komoly fagykárokra számíthatunk (MTi-feivétei) Pozsony. A szokatlanul maleg januári időjárás miatt aggód­nak a gazdák. A huzamosabb ideig tartó enyhe napok meg­változtathatják a növények vegetációs idejét. A rügyek már pattognak, márpedig ha jön egy komolyabb lehűlés, idén is komoly fagykárokra számíthatunk. Az elmúlt hetekben nyugati, dél­nyugati áramlással az ilyenkor meg­szokottnál több fokkal enyhébb lég­tömegek érkeztek a Kárpát-medence fölé, ami Szlovákia déli járásaiban is tavasziasan enyhe időjárást okozott. Az átlaghőmérséklet az elmúlt na­pokban mintegy 6-7 fokkal az ilyen­kor megszokott fölött alakult. A napi minimum és maximum hőmérsékle­ti rekordok egyaránt megdőltek. Több a kártevő A melegrekordokkal beköszöntő január eddig a legtöbb növényre még nem volt negatív hatással, a szőlő és a gyümölcsök lényegében mélynyugalmi szakaszukban van­nak. A növények biológiailag éppen ebben a fázisban a legellenállóbbak. Viszont az utóbbi években a téli me­leg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, és a melegebb tavaszi időjárás beálltával azonnal károsítani kezdenek. Erre a gazdák­nak idén is komolyan fel kell majd készülniük. „A meleg időben gyorsabban be­indul a nedvkeringés, és a kártevők is nagyobb mennyiségben élik túl az enyhe telet, mint a zimankósabb na­pokat. Ugyancsak veszélyesek le­hetnek a jelentős januári pluszhő­mérsékletek abból a szempontból is, hogy ha például a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben kezdetét veszi a nedvkeringés, netán a komo­lyabb fejlődés, a későbbiekben fel­lépő lehűlések, fagyok komoly ká­rokat tehetnek a kertekben. A mos­tani hétvégére jelzett kisebb lehűlés mindenképpen jót tehet a természet­nek, mert akkor a növények vissza­állnak normális életciklusukba” - részletezte lapunknak Bíróczi Péter, az érsekújvári járásbeli Tardoskeddi Mezőgazdasági Szövetkezet gyü­mölcsösének a vezetője. A biztosító sem fizet A károkat a nagyobb hőingadozá­sok okozhatják. Néhány évvel ez­előtt Tardoskedden is tapasztaltak ilyesmit, amikor az enyhe január fo­lyamán a kajszibarack rügyei meg­duzzadtak, megfakadtak, majd kö­vetkezett egy komoly februári lehűlés, mintegy mínusz 15 fokra, és aztán tavasszal csak imitt-amott vi­rágzott a kajszi. „A napokban az őszibarackon vettem észre komo­lyabb változást az életciklusban, és már permetezni is kellene a levél­­fodrosodás ellen. Hirtelen azonban nem is tudjuk, mi lenne a jobb. Mert máskülönben februárban vagy már­cius elején szoktuk végezni ezt a permetezést. Ajelenlegi helyzetmég komolyabb problémát idézhet elő, mint például a tavalyi fagykárok voltak. Mert ha nem virágoznak ki a fák amiatt, mert most van egy enyhe kezdetű január, majd komolyabb fa­gyok jönnek, elmarad a virágzás. A biztosító viszont csak akkor fizet, ha már kimondottan a gyümölcs fagy el, nem pedig a virágzás marad el a fa­gyok miatt” - mondta Bíróczi. A Galántai járásban található Al­sószeli részeként jegyzett körtvé­­lyesi szövetkezet gyümölcsösében is duzzadtabbak a fák rügyei az ilyen­kor megszokottnál. „Nem jó ez a túl enyhe januári időjárás. A növények­ben ugyanis hamarabb mozgásbajön az élet, ami egy esetleges komoly lehűléssel igencsak megbosszulhat­ja magát. Mondjuk, nem árthat a fáknak, ha beáll vagy mínusz 4-5 fokos fagy, de az extrém lehűlések, a mínusz 10-15 fokos fagyok már komolyabb károkat okozhatnak a gyümölcsösökben” - mondta la­punknak Iveta Dobrá, a szövetkezet gyümölcstermesztési részlegének a vezetője. Jön az enyhe lehűlós A meteorológusok szerint egyéb­ként a hét második felében megvál­tozik fölöttünk az áramlás iránya, és kelet, északkelet felől a hétvégére egyre hidegebb levegő áramlik fö­lélik. A közeljövőben tehát fokoza­tos lehűlésre kell számítani, de drasztikus hideg a hétvégén sem valószínű. (sb) Üzemanyag-támogatás a gazdáknak A termelők között nagyjából 20-40 millió eurót oszthatnak szét a zöld gázolaj vásárlására (Képarchívum) A földművelésügyi tárca előtt álló egyik legfontosabb idei feladat a termelőknek biztosí­tott zöld gázolajjal kapcsola­tos új projekt lesz - nyilatkoz­ta Gabriela Mateöná földmű­velésügyi miniszter. A gazdák azonban már korábban jelez­ték, hogy nincsenek megelé­gedve a tárca ajánlatával. Pozsony. „Már a jövő héten sze­retnénk előteijeszteni a zöld gáz­olajjal kapcsolatos elképzelésein­ket. Annyit már most elmondhatok, hogy a támogatást nem adókedvez­mény formájában szeretnénk folyó­sítani, a részletekről azonban nem nyilatkozhatok, mert ezeket még meg kell vitatnunk a pénzügymi­nisztériummal” - mondta Matecná. A tárcavezető megerősítette azokat a korábban kiszivárgott híreket, ame­lyek szerint a gazdák nagyjából 20—40 millió eurót kaphatnak a zöld gázolaj vásárlására. „Mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy az említett összeghez a gazdák már idén hozzájuthassanak” - tette hozzá Matecná. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrár­kamara (AKS) elnöke lapunknak már korábban elmondta, hogy a szaktárca által jelzettnél minden­képp nagyobb összegre lenne szük­ség. Az agrárkamarák szerint leg­alább 100 millió eurós támogatás kellene ahhoz, hogy fenntarthassák a versenyképességüket a szomszédos országok termelőivel szemben. Ma­gyarországon és Csehországban ugyanis jóval nagyobb összeget osz­tanak szét a gazdák között, Ausztri­áról már nem is beszélve. (TASR, mi, sb)

Next

/
Thumbnails
Contents