Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-09 / 6. szám
8 KÜLFÖLD 2018. január 9.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A zavargások kivizsgálását kéri az iráni parlament Több menekült halt meg a tengeren Róma. Hatvannégyre emelkedett a Líbia partjainál a hétvégén történt hajótörés halálos áldozatainak száma - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szóvivője. Az olasz parti őrség egyik hajója vasárnap este 86 túlélőt és 8 holttestet szállított partra Catania egyik kikötőjében. Di Giacomo szóvivő szerint további 56 ember eltűnt, feltételezhetően meghalt. 2017-ben 3116 bevándorló fulladt a tengerbe a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint. Tavaly összesen 119 369 ember érkezett Európába illegális úton a Földközitengeren át, 34 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. (MTI) Katalán választás: móg nincs kormány Madrid. Inés Arrimadas, a katalán választásokon győztes Állampolgárok (Ciudadanos) elnökjelöltje nem mond le arról, hogy megpróbáljon kormányt alakítani Katalóniában, noha pártja nem szerzett többséget a katalán parlamentben. „Szeretném kormányozni Katalóniát, de nem azért, hogy elnök lehessek, hanem mert szükséges más módon kormányozni, visszafordítani a helyzetet, visszatérni a törvényességhez, hogy ne menjen el több cég, hanem jöjjenek újabbak” - fogalmazott a liberális, középutas párt katalóniai vezetője. (MTI) Nőtt az Izraelre lőtt rakéták száma Jeruzsálem. Tavaly több mint kétszeresére nőtt a Gázai övezetből Izraelre kilőtt rakéták száma - közölte az izraeli védelmi erők statisztikai részlege. 2017-ben35 ilyen támadás volt, míg az előző évben csak 15, 2015- ben pedig 21. Az összes terrortámadás száma viszont 99- re csökkent a 2016-os 269-ről, illetve a 2015-ös 226-ról. Tavaly 20 izraeli halt meg terrortámadásokban és 169 sebesült meg. A halottak száma valamivel emelkedett 2017-ben, mert 2016- ban 17-en haltak meg és 263-an sebesültek meg. (MTI) Letartóztatott terroristák Ammán/Jaruzsálem. Jordániában letartóztatták az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet egy sejtjének 17 tagját, akik tavaly novemberben terveztek támadásokat bevásárlóközpontok ellen. A hírszerzés emberei akciójuk során fegyvereket és házilag gyártott robbanóanyagot is lefoglaltak. Utóbbit helyi piacokon kapható hozzávalókból készítették a sejt emberei. A Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat letartóztatott két fiatal beduin nőt, akik a vádak szerint terrorcselekményt terveztek elkövetni Izraelben. A vádirat szerint a Negev sivatagban élő nők kapcsolatba léptek az interneten az Iszlám Állammal. (MTI) Az iráni döntéshozók is foglalkoznak a tüntetések kiváltó okaival (TASR/AP) Az iráni kormány által az ország ellenségeinek tulajdonított, napokig tartá tömeges tiltakozások, ideértve az aktivistákkal szembeni hatósági fellépések részletes kivizsgálását követelte Ali Laridzsáni iráni házelnök a törvényhozás rendkívüli ülésén. Teherán. Behrúz Nemati, a házelnök szóvivője hangsúlyozta: „Nem akarjuk az emberek jogait azért csorbítani, mert csak bírálatuknak adtak hangot”. Hozzátette: amennyiben az őrizetbe vételeknél szabálytalanságokat követtek el, úgy azokat haladéktalanul orvosolni kell. Hivatalos adatok máig nem álltak rendelkezésre az őrizetbe vettek számáról, de különböző értesülések szerint 1000 és 1800 közé tehető a számuk, köztük mintegy 100 diák is van. A több mint egy hete tartó tiltakozó mozgalom során iráni illetékesek szerint 22 ember halt meg. Az elégedetlenségi hullám több mint 80 településre teijedt ki. ,,A kormánynak napirendre kell tűznie és gondosan meg kell vizsgálnia a tüntetők követeléseit” — követelte Nemati. A rendőrségnek és a titkosszolgálatnak pedig a parlament biztonsági ügyekben illetékes bizottságának kell haladéktalanul jelentést tennie a zavargásokról és az őrizetbe vételekről. A parlamentben egyben megvitatták a reformereknek azt a követelését is, hogy a hatósági fogságban lévő aktivisták, különösen a diákok megfelelő jogi védelmet kaphassanak - emelte ki Nemati. Sajtóértesülések szerint a törvényhozás zárt ajtók mögötti ülésén a belügyminiszter, a hírszerzés vezetője, a rendőrség és az iráni Forradalmi Gárda több parancsnoka, az állami televízió igazgatója, illetve az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője is részt vett. Abdulreza Rahmáni Fazli belügyminiszter a tiltakozó akciókról, míg Mahmud Alavi hírszerzési miniszter ezek okairól tájékoztatta a törvényhozás tagjait. A reformerek attól tartanak, hogy a keményvonalas politikai erők a zavargásokat ürügyként használhatják arra, hogy felszítsák az indulatokat a mérsékeltnek mondott Haszan Róháni elnök kormányával szemben. (MTI) Egyre lassabb Trump tempója A botránykönyv mellett más források is kiemelik az amerikai elnök különös időbeosztását ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az USA elnöke egy makrancos idióta, aki nem tud olvasni, unja a politikát, csak saját imázsa és annak közvetítője, a tévé érdekli. Miközben pedig Donald Trump tévézik, környezetében véres harcok folynak azért, hogy ki legyen a Fehér Ház valódi irányítója. Állítólag. A pénteken megjelent botránykönyv megrengette Washingtont. A tűz és düh című, máris nagyon kelendő könyv szerint valójában Trump Fehér Házában nincs ideológia, nincs stratégia, nincs elképzelés, csak egy nagyra nőtt óvodás, aki a világ leghíresebb embere akart lenni, és semmi másra nem vágyik, csak hogy szépeket újon róla a New York Times. Az egész könyv igazából annak a története, hogy hogyan kerültek megmagyarázhatatlan módon teljesen oda nem illő emberek a világ vezető gazdasági és politikai hatalmának kormánybotjához, és hogyan próbálták (feltételezhetően most is próbálják) összevissza rángatni, bármiféle rendszer nélkül. Végkicsengése pedig az, hogy Trump teljesen alkalmatlan elnöknek: nem tudja kontrollálni se magát, se a Fehér Házat, saját bizalmasai is kiröhögik és idiótának tartják, környezetében mindenki rémülten figyeli, ahogy ezerrel mennek a jéghegy felé, miközben a Trump-klán egymás levadászásával van elfoglalva. Későn kel az elnök Lehet, hogy túlzóak a könyv megállapításai, azonban más források is azt rögzítik, az amerikai elnök nem áll a helyzet magaslatán. A washingtoni ügyekben mindig meglehetősen jól tájékozott Axios szerkesztőségéhez jutott el egy példány Donald Trump napi beosztásáról. Áz derült ki belőle, hogy Trump sokkal később kezdi a napjait, mint az elnöksége elején, és jóval kevesebb találkozót is tart, mint korábban. Viszont jelentősen megnőtt a szimplán csak „vezetői idő” névre keresztelt programpontok mennyisége, ami fehér házi források szerint legtöbbször tévénézést, twitterezést és telefonálást jelent. A belső használatra készült beosztás szerint Trump reggel 8 és 11 között például „vezetői időt” tart fenn, de ez azt jelenti, hogy ilyenkor még a rezidenciáján van, és az imént említett tevékenységeket végzi. Általában délelőtt 11-kor jelenik meg a Fehér Házban, leggyakrabban egy hírszerzési beszámolóval kezdi a napot. Ez jóval későbbi kezdésnek számít, mint a korábbi elnökök esetében: George W. Bush például általában már 6:45-kor benn volt a hivatalában, míg Barack Obama edzőteremben indította a napját, és 9-10 óra között futott be a Fehér Házba. Trump sokat tévézik Trump munkanapjai meglehetősen rövidek, legalábbis ha azt vesszük, milyen jelentőségű pozíciót tölt be: 11-től legkésőbb hatig van benn. Ez idő alatt átlagosan egy vagy két találkozó fér bele a napjába, a többi időt kitöltik a vezetői idő névre keresztelt időszakok, amikor leggyakrabban tényleg tévét néz és telefonál. Fehér házi források szerint Trump ennél sokkal sűrűbben kezdte el a munkát beiktatása után, korábban is járt be és tovább is maradt, de ő kérte, hogy rövidítsék le a napját. A reggeli hírszerzési beszámoló például az ő kérésére került át későbbre. Ugyanezen források szerint Trump amúgy állandóan csinál valamit: nem arról van szó, hogy lazsálna, inkább csak kontrollálhatatlanul pörög. Sokat telefonál, nekiáll twitterezni, rengeteg tévét néz, és nagyjából ugyanabban a laza, improvizativ stílusban intézi a dolgait, ahogy üzletemberként is tette. Steve Barmon, Donald Trump amerikai elnök volt főtanácsadója közleményben elhatárolódott az elnök fiával kapcsolatban az említett vitatott könyvben megjelent, neki tulajdonított becsmérlő kommentártól, és bocsánatot kért. Leszögezte: az a kijelentése, miszerint az elnökválasztási kampány idején oroszokkal tartott találkozó „hazaárulás és hazafiatlan” cselekedet volt, nem az elnök legidősebb fiára, ifjabb Donald Trumpra vonatkozott, hanem Paul Manafortra, Trump 2016-os elnökválasztási kampányának első menedzserére. (MTI, Index, 444.hu) Aszíriai hadsereg áttörte a felkelők állásait egy katonai bázisnál, a főváros, Damaszkusz keleti külterületén. A felkelők fegyveresei a múlt vasárnap szereztek meg jelentősebb állásokat a kelet-gútai Harasztánál lévő bázison. A kormányhadsereg elitalakulata, az orosz légierő támogatásával, vasárnap este indított támadást a támaszpont körüli ostromgyűrű feltörésére, hogy kiszabadítsa az ott lévő 200 kormánykatonát. A kormányerők napok óta próbálták a lázadók kezén lévő Kelet-Gútában lévő egyetlen támaszpontjuk elleni ostromot megtörni. A Bassár el-Aszad szíriai elnök erői által 2013 óta ostromlott Kelet-Gúta 400 ezer lakosa nagyon nehéz körülmények között él. (TASR/AP) May: módosított kabinet London. Részleges kormányátalakítást hajtott végre tegnap Theresa May brit miniszterelnök. A kormányátalakítással egy időben, de attól függetlenül, egészségi okokból lemondott tisztségéről James Brokenshire, az Észak- Irországért felelős tárca eddigi vezetője. A Downing Street bejelentése szerint a kormányzó Konzervatív Párt elnöki tisztségét Brandon Lewis, a belügyminisztérium eddigi bevándorlásügyi államtitkára veszi át Sir Patrick Mc- Loughlintól. McLoughlin a párt elnökeként személyesen felügyelte a konzervatívok stratégiájának kidolgozását a tavaly júniusi előrehozott parlamenti választások előtt. A választások meghirdetett célja a kormány mandátumának megerősítése volt a brexittárgyalások végigvitelére, ám a Konzervatív Párt az addigi csekély alsóházi többségét is elvesztette, és azóta csak eseti külső támogatással tud kormányozni. A Konzervatív Párt mindenkori elnöke tárca nélküli miniszteri tisztségben a kabinet tagja, ha a párt kormányon van. David Lidington eddigi igazságügyi minisztert Theresa May a kabinetirodát vezető miniszterré nevezte ki. A Downing Street késő délutáni bejelentése szerint több kiemelt minisztérium élén nem lesz változás. Az előzetes várakozásoknak megfelelően az átalakított kormány tagja maradt eddigi tisztségében Boris Johnson külügyminiszter, Amber Rudd belügyminiszter, Philip Hammond pénzügyminiszter és David Davis, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalássorozatot brit részről irányító minisztérium vezetője is. (MTI)
