Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-09 / 6. szám
2 KOZELET 2018. január 9. | www.ujszo.com R.TVS: Danko „állami médiát” akar ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét fellángolt a vita a szlovák közmádia iizembentartási díjáról. Ráadásul épp az az ember megy szembe a díj eltörlását szorgalmazó Andrej Dankóval ás az SNS-szel, akitől nem várták volna - a nemzetiek jelöltje, Jaroslav Rezník, az RTVS vezérigazgatója. Az iizembentartási díj eltörlését Danko év elején nyitotta meg újra, miután 2016-ban majdnem kormányválság lett az ügyből. Az SNS elnöke ugyanis eltörölné a jelenlegi, havi 4,64 eurós díjat, mely az RTVS bevételeinek többségét jelenti. Danko szerint a televíziónak és a rádiónak nem közszolgálatinak, hanem „államinak” kellene lennie, és teljes mértékben az állami költségvetésből kellene finanszírozni, amellett, hogy korlátlanul reklámozhatna is. A sajtónak azt nyilatkozta, az ország 2017- es gazdálkodási eredményeinek köszönhetően az államkassza megengedhetné ezt magának, mivel az államadósság a GDP 51 százaléka alá csökken, és a deficit a várt 2 milliárd helyett csak 1,2 milliárd euró lesz. „A megtakarított pénzt az emberekbe kell fektetnünk, az egyik lehetőség az iizembentartási díjak eltörlése lehet” - magyarázta Danko, aki szerint az SNS-nek több ötlete is van ezzel kapcsolatban. Rezník az árral szemben A nemzetiek vezetője a díjak eltörlésének ötletét annak ellenére hangoztatja, hogy az SNS aláírta a kormányprogramot, mely épp a díj KKA: lehet pályázni Pozsony. Már lehet pályázni a Kisebbségi Kulturális Alaphoz (KKA), az intézmény tegnap beüzemelte a pályázati rendszerét. A pályázatot elektronikusan kell kitölteni az alap honlapján - kultminor.sk-, miután regisztráltak a pályázók. A kitöltött pályázati űrlapokat nem kell azonnal elküldeni elektronikus változatban, az el nem küldött változatot a pályázati határidőig lehet módosítani. Ugyanez a rendszer szolgál majd a sikeres pályázóknak a kapott támogatás elszámolására, és tájékoztatják a nyilvánosságot a pályázatokról. A KKA december végén hirdette meg első pályázati felhívásait. 11 kisebbség esetében mindhárom szakterületen nyilvánosságra hozták a felhívást, a magyar és a roma esetében azonban fokozatosan hozzák nyilvánosságra az egyes szakterületek felhívásait. Az A terület a közművelődés és tudomány, a B az írott kultúra területe, a C pedig a művészeti tevékenységek támogatása. A magyarok esetében az A területre vonatkozóan csak a tudományos pályázatok felhívását hirdette meg, a C területen minden művészeti tevékenységre vonatkozó felhívást tett közzé. Molnár Norbert igazgató tájékoztatása szerint az írott kultúrára vonatkozó felhívást várhatóan jövő héten teszik közzé. (ipj) Marek Macfariő miniszternek nagyon nem tetszik Danko elképzelése az állami médiáról (TASR-felvétel) emelését tartalmazza. 2016-ban épp ebből lett csaknem kormányválság, mikor Marek Mad’aric (Smer) kulturális miniszter havi 7 euróra emelte volna a díjat, ám az SNS ellenkezése miatt a kormány végül nem tárgyalt a dologról. Mad’aric akkor a lemondását is belengette, ám végül nem távozott, a díjakról szóló vitát későbbre halasztották. Az SNS pedig fokozatosan igyekezett nagyobb befolyást gyakorolni a közmédiára, ami abban csúcsosodott ki, hogy jelöltjüket, Jaroslav Rezníket választotta meg az RTVS élére a parlament. Csakhogy most épp Rezník megy szembe az SNS elnökével. A Sme napilapnak ugyanis azt mondta, igazságtalannak tartja, hogy az iizembentartási díj, mely a közmédia fő bevételi forrása, másfél évtizede nem emelkedett. AzRTVS-nek így szerinte csak komoly programbeli lefaragások árán lehet kiegyensúlyozott költségvetése. Matfariö kicsit cinikus Marek Mad’aric kulturális miniszter, aki már régóta folytat háborút az SNS-szel a közmédia miatt, enyhén cinikus hangon reagált Danko kijelentéseire, mondván: nem érzi szükségét, hogy alaposabban foglalkozzon az SNS-elnök javaslatával. Szerinte ugyanis mindez Danko egyoldalú sajtónyilatkozata, mely nem veszi figyelembe, hogy az üzembentartási díjat nem lehet koalíciós egyezség nélkül eltörölni. Ráadásul szerinte az SNS maga sem tudja, mit akar, hiszen a kormányprogram aláírásával egyetértettek a díj emelésével, és bár harcoltak ellene, Rezník személyében mégis olyan embert választottak meg az RTVS élére, aki maga is a díjak emelése mellett foglalt állást. A Novy éas napilapnak a miniszter azt mondta, nagy visszalépés lenne egy „állami televízió”, mely korlátlanul reklámozhatna, hiszen így maga a program is kommerszebbé válna, és ez a lépés torzítaná a műsorszolgáltatás duális rendszerét, melyben a kereskedelmi televíziók gazdálkodásának alappillére a reklám. A függetlenség garanciája Többen vannak, akik az üzembentartási díjakban a függetlenség valamiféle garanciáját látják. Ilyen például Michal Gonda médiaelemző, aki a Novy casnak azt mondta, az állami finanszírozás esetén komoly a kockázat, hogy egyes politikusok nyomást akarnának gyakorolni a közmédiára. Hasonló szellemben fogalmazott Facebookbejegyzésében Lovász Attila, a közmédia nemzetiségi adásainak igazgatója. „Egy közvetlenül az államkasszából finanszírozott média nem törvényszerűen állami, de az, amit a kelet-európai politikus ért állami médián, az nem médium” - írja. Szerinte ha valaki olyan teljes formátumú médiát akar építeni, többféle programszolgáltatással, melyet egy állami szerv közvetlenül irányít, az nem demokratikus államot épít, hanem tekintélyelvűt. „A közszolgálati média leépítése, és állami médiával való helyettesítése fontos lépés a diktatúra felé” — írja Lovász, példaként a magyar közmédiát említve. Véleménye szerint bármilyen finanszírozást választ is az állam a közmédia finanszírozására, egyet nem tehet meg: nem hathat közvetlenül a közmédia programjára. „Ha ezt mégis megteszi, elveszik a közszolgálati média” - jegyezte meg Lovász. (fm, Sme, Novy öas) Gazdaságilag előnyös szövetségeket szeretnénk ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lakossága meglohetősen pragmatikusan áll hozzá ahhoz a kérdéshez, mely más államokkal működjön együtt az ország. Az első a gazdasági előnyösség, a nyelvi és etnikai közelség csak harmadlagos. Az oroszbarátság azonban továbbra is töretlen. A Közéleti Kérdések Intézetének (TVO) 2017-es kutatásából kiderül, hogy az emberek többsége szerint Szlovákia szövetségeinek legfontosabb elemének a gazdasági előnyösségnek kell lennie. Ezt a nézetet a válaszadók 55 százaléka vallja. A válaszadók a nemzetközi együttműködés három fontos körülményét minősíthették. A gazdasági előnyösség után második helyen, 47 százalékkal a közös értékek végeztek, és csupán a válaszadók harmada (34 százaléka) gondolja úgy, hogy Szlovákiának nyelvi vagy etnikai közelség alapján kellene szövetségeket kötnie. Az IVÓ a nyilvánosság külpolitikai irányultságának értelmezésére a Globsec Policy Institute 2016-os kutatását vette alapul. A kutatással kapcsolatos felmérésen a válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, Szlovákiának Csehországgal kell a legszorosabb kapcsolatot ápolnia, s nagy lemaradással következett Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Németország és Oroszország. Az IVÓ szerint elsősorban Magyarország és Oroszország magas helyezése érdekes. „Tíz-tizenöt évvel ezelőtt Magyarországot lehetséges veszélyforrásként kezelte a társadalom, ám ez már nem érvényes” -véli az intézet, mely szerint visszaszorult a magyarellenes nacionalizmus, mely az önálló Szlovákia első éveit kísérte végig. Oroszország kedvező megítélése ugyanakkor nem meglepetés. Az említett Globsec-felmérésben a válaszadók 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közeli kapcsolatokat kell ápolni az oroszokkal - jóval többen említették őket, mint az Egyesült Államokat. Az IVÓ szerint a lakosság oroszbarátságát azóta is több felmérés erősítette meg. Ez azonban inkább egyfajta kulturális kód a szlovák lakosság körében, mintsem a putyini Oroszország irányának méltatása. A geopolitikai és civilizációs felmérések az IVÓ szerint emellett azt mutatják, Szlovákia lakossága úgy érzi, a legelőnyösebb számára, ha középen marad, valahol Kelet és Nyugat között, az „arany középúton”. Ezt az alternatívát egy 2017-es felmérés szerint a lakosság 42 százaléka támogatta: a Nyugatot 21 százalék preferálta, míg a Keletet csupán 9 százaléknyi válaszadó. (fm.TASR) Nyugdíjkorhatár-plafon és fix korhatáremelés? LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Fontosabb lenne a nyugdíjkorhatár pontos emelkedésének a meghatározása évekre előre, mint a felső határ megszabása, véli Ivan Svejna (Híd), a szociális ügyi minisztérium államtitkára. A korhatár várhatóan jövőre is két hónappal emelkedik. A Smer, a szakszervezetek és a nyugdíjasszervezetek megbeszélései alapján várhatóan 65 évben maximalizálnák az emelkedő nyugdíjkorhatár plafonját. A plafon azonban csak a jelenlegi negyveneseket érinti majd, mivel még a viszonylag gyors, évente két hónapos emelkedéssel is csak mintegy 17 év múlva érnénk el a 65 évet. „A plafon bevezetésének több olvasata van. Az első, hogy amikor elfogadják, a Költségvetési Tanács kijelenti, hogy romlott a nyugdíjrendszer fenntarthatósága - véli Ivan Svejna (Híd) szociális ügyi államtitkár. - Azt sem árt tudatosítani, hogy a 65 éves plafont a jelenlegi feltételek mellett mintegy 17-18 év múlva éljük el, addig legalább négy kormány kicserélődik.” Úgy véli, ez olyan hosszú idő, ami alatt még minden megváltozhat. A plafon bevezetését a nyugdíjassszervezetek is kérik, habár tagjaikat ez már biztosan nem érinti. Ján Lipiansky, a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületének elnöke szerint a 65 éves plafon bevezetése lenne optimális. Azzal magyarázza, hogy a V4-es országokban is hasonló a plafon. Csehországban is a 65 évet fogadták el azzal, hogy 2030-ban újra átgondolják. Addig viszont évente 2 hónappal emelik, vagyis fix hosszúsággal nő. Svejna szerint a limit bevezetése elsősorban érzelmi kérdés, azoknak, akik hamarosan nyugdíjba fognak vonulni, nem segít. „Ä nyugdíj előtt állóknak fontosabb lenne pontosan tudni, hogy mikor mehetnek nyugdíjba - magyarázza Ivan Svejna. - Most évente változik az emelkedés hossza, szerintem viszont legalább 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt már pontosan kellene tudni a nyugdíjba vonulás időpontját, hogy tudjon tervezni.” A nyugdíjkorhatárt jelenleg a várható átlagélettartam alapján számítják, ami az utóbbi években viszonylag gyorsan emelkedik. Felső határ nincs, 2017-ben 76, idén 63, jövőre pedig a Pravda számításai alapján 62 nappal emelkedik majd, vagyis átlagosan évente több mint 2 hónappal nő. Három év alatt ez összesen 201 napos emelkedést, vagyis hat és fél hónapot jelent. Ha ez így folytatódik, akkor 2034 tájékán érhetjük el a 65 éves korhatárt, vagyis a tervezett plafont.
