Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-08 / 5. szám
www.ujszo.com | 2018. január 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fico, a tanácstalan A Smer is érzi, hogy meg kell újulnia, de hogyan? Sokan kezdték temetni a Smert a 2017-es megyei választások után, azonban Robert Ficónál aligha ismeri bárki jobban a szlovák választókat. Kérdés viszont, hogy meg tude felelni a változó igényeknek? A rendszerváltás óta Szlovákiában a Smer tekinthető a legsikeresebb parlamenti pártnak és Robert Fico a legsikeresebb vezetőnek, amit három kormányzati ciklus, megannyi sikeres helyhatósági és megyei választások bizonyítanak. Mindezt a párt elnökének lejelentésétől függetlenül állítom. Az elmúlt öt évben nem akadt a Smerhez hasonló erősségű kihívó ideológiai és a társadalmi beágyazódás terén sem. A folyamatos kormányzás azonban jelentős mértékben felemésztette a párt és a vezetőség erejét. Ez amolyan hazai sajátosság, amelyet a FIZDS és az SDKÚ esetében is megtapasztalhattuk, azaz: amikor a legerősebb pártként kormányoztak, akkor foglalkoztak a legkevesebbet a saját ideológiai, szervezeti és személyi hátterükkel. Ezek elhanyagolása pedig rövid távon átmeneti gyengüléshez, hosszú távon pedig akár a teljes leépüléshez vezettek. A tavaly nyári kormányválság és a megyei visszaesés pont időben érkező kijózanító pofon volt a Smer számára az egypárti kormányzás után. E negatív fejlemények rövid idő alatt komoly feszültségeket generáltak a párton belül, amelyek a nyilvánosság számára Marek Mad’aric lemondásában és a párt soraiba irányuló bírálatában csúcsosodtak ki. A Smer és a miniszterelnök gondjait azonban nem lehet csakis önmagukban értelmezni. A legerősebb pártot is elérte az ellenzék körében már 2006 óta tapasztalt probléma: ideológiát és megnyerő személyiségeket hosszú távon nem lehet programmal és szakpolitikával helyettesíteni. Lehet a nyugdíjakat és a minimálbért emelni, kedvezményessé tenni a vasúti közlekedést, ám mindez csak rövid távon hoz hasznot. Mindemellett ma már nem lehet csakis a belpolitikai ügyekkel foglalkozni, miközben egy sor nemzetközi esemény zajlik a szemünk előtt, amelyek közvetve vagy közvetlenül minket is érintenek (a migrációs válság, az uniós problémák, a brexit, az orosz befolyás növekedése, a klímaváltozás, a robotizáció stb). Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb tanulsága minden hazai parlamenti párt számára. F ico mindezeknek tudatában van, hiszen már 2016-ban is rámutatott az ideológiai megújulás szükségességére, az általa csak szlovák szociáldemokráciának nevezett irányzat széles körű meghatározására. Ez azonban a gyakorlatban elmaradt, ráadásul a nemzetközi baloldal sincs abban az állapotban, hogy a Smer számára követendő példát tudjon felmutatni. Hiszen azok az ideák, amelyek a 2000-es évek elején az európai politikában újak és átvehetőek voltak (az ún. harmadik utas politika vagy az újhullámos, liberális és zöld irányzatok), azokat mára felváltotta az elégedetlenségen és a többség erején alapuló populista, EU- és rendszerkritikus vonal, amelyek különböző mértékben Szlovákiában is meghonosodtak. Robert Ficónak (és a pártvezetésnek) a hazai történelmi tapasztalatok hiányában tehát önerőből kell új lendületet adnia a Smemek, akár viszszatérve a gyökerekhez és újraértelmezve azokat, akár az aktuális európai politikai trendek mélyvize felé vezetve a pártot, ha 2020-ban is újra nyerni akar. A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kémjátszmák FELEDY BOTOND _________L Foreign Policy gyönyörű elemzést közölt a San Francisco-i orosz konzulátus bezárásáról. Talán emlékszik rá az olvasó, hogy pont egy éve, Trump beiktatása előtt Barack Obama még az USA elnökeként hozott egy kemény döntést. A 2016-os novemberi választás után végre a nyilvánosság elé állt azzal, hogy mekkora mértékben igyekezett Oroszország befolyásolni az eredményeket, és 35 diplomatát kiutasított az US A-ból. Ekkoriban folyt a telefonálás Trump emberei és a washingtoni orosz nagykövet közt, ami miatt később nyomozás indult. Azonban ez sem akadályozta meg, hogy Putyin orosz elnök válaszul drasztikus létszámcsökkentést hajtson végre már Trump hivatalba lépése után. O azt határozta meg, hogy összesen hány munkavállalója lehet az amerikai nagykövetségeknek Oroszországban, közel 755 fővel csökkentve a létszámot. Ez az epizód nem múlt el nyom nélkül. Merthogy a Trump adminisztráció nem fordította vissza - minden baljós várakozás ellenére - az idő kerekét. Sőt, a putyini reakcióra további válaszlépéseket tett. Ekkor született meg Rex Tillerson külügyminisztersége alatt az a döntés, hogy a San Franciscóban lévő A orosz konzulátus épületét és két kisebb ingatlant New York-ban és Washingtonban be kell zárniuk az oroszoknak. Ebből messze a legfájóbb Moszkva számára a nyugati parti hidegháborús kémtanya elvesztése volt. A Foreign Policy riportja feltárta ennek a különleges San Francisco-i épületnek a múltját. A már korábban is híres-hírhedt kémtanya viszonylag magasan fekszik, a város egyik drága részén, jó kilátással - ez esetben inkább: rálátással. Tökéletes pozíció a signal intelligence-re, vagyis arra, hogy a legkülönbözőbb lehallgató berendezéseket szerelhessék fel az épület tetejére. A házról készült fotókon ezek jól kivehetőek voltak, és a leszerelésük is elég látványosra sikeredett Trumpék döntése után. Irán még keresi a jó irányt SIDÓH. ZOLTÁN Mindig robbanásveszélyes helyzetet teremt, ha egy elnyomáson alapuló országban megszorításokkal párosuló reformokat vezetnek be. A diktatúrák akkor a legsebezhetőbbek, amikor óvatosan nyitni próbálnak. Ilyenkor sokszor kiderül, az áporodott levegőn kívül óhatatlanul az elfojtott harag szellemét is kiengedik a palackból. Kezdjük egy friss, szinte tréfásnak tűnő hírrel. Hercegek tüntettek a megszorítások miatt Szaúd-Arábiában. A világ fő olajexportőre idén bevezetett olyan, korábban elképzelhetetlen megszorítást, mint az 5%os áfa, emellett megvonták a királyi származású családoknak járó kedvezményeket, az állam által fizetett rendszeres havi apanázst. Ha a szaúdi hercegeknek nem tetszik a kitömött pénztárcájukat alig érintő takarékosság, akkor mit szóljon egy szegényebb ország lakossága az életszínvonal stagnálásához? Nos, hogy mit, azt most Iránban látjuk. Az óév utolsó napjaiban kezdődtek az erőteljes rendszerellenes vonásokat mutató megmozdulások, az elégedetlenségi hullám már több mint 80 városra terjedt ki, ahol ezrek vonultak az utcára a korrupció, a munkanélküliség, az egyre mélyülő vagyoni szakadék ellen tiltakozva. Magát Ali Hamenei ajatollahot, a legfőbb vallási vezetőt is nyilvánosan bírálják, ami példátlan, hiszen az ajatollah az óvatos reformernek számító Haszán Róháni köztársasági elnök felett áll. A diktatúráknak éppen az okoz fejtörést, hogy mi az a szikra, ami akár a rendszer bukását okozó lázongást is kiválthatj a. Különösen igaz ez a társadalmi mozgásokra, az új kihívásokra alig reagáló iszlám világban. Emlékezzünk csak, 2010 decemberében Tunézia egyik kisvárosában egy engedély nélkül árusító képzett fiatal munkanélküli tiltakozásul felgyújtotta magát. A magas munkanélküliség és a szociális feszültségek által sújtott Tunéziában ez volt a kiváltó szikra, ami végül az ún. jázminos forradalomig, sőt a 2011 -ben a térségen végigsöprő arab tavaszig vezetett. Iránban szintén magas a munkanélküliség, a fiatalok körében eléri a 30 százalékot is. Évente mintegy egymillió fiatal lép a munkaerőpiacra, jelentős részük jól képzett, de a gazdaság képtelen ennyi új állást kitermelni. A perzsa állam népessége nagyon fiatal, főleg városlakó, a most letartóztatottak döntő többsége 25 év alatti. A társadalom összetétele veszedelmes gyúelegy lehet. A tüntetések kezdetben szociális indíttatásúak voltak, mivel a lakosság úgy érzékelte, az évtizedes elzártság után a 2015-ös atommegállapodás nem hozta el azt a gyors fellendülést, amelyet vártak. Emellett Teherán éppen most döntött a fegyelmezett költségvetés mellett, ami a szociális juttatások visszavágásával, az árak emelkedésével jár. Az okostelefonok, az internet világában az emberek azt látják, miközben a tojás és a benzin ára látványosan drágul, addig a meghirdetett takarékosság nem érinti a befolyásos vallási és katonai elitet. Nyilván az sem segít a helyzeten, hogy a síita papság és a Forradalmi Gárda által fojtogatott ország minden eresztékét átjárja a korrupció - ez a tény rezsimellenes felhangot is kölcsönzött a tüntetéseknek. Ha ez nem volna elég, az iráni sah uralmát 1979-ben megdöntő ajatollahok napjainkban az iszlámon belül dúló vallásháború törésvonalait kihasználva a síita vonalat erősítik a régióban. Elégedetlenséget szült, hogy az állam nagy pénzeket költ a szíriai és iraki katonai fellépésre, Libanonban erősíti pozícióit, a jemeni polgárháborúból ugyancsak kiveszi a részét. Nem állítjuk, hogy Iránban elkezdődött a perzsa tavasz, egyelőre a bűnbakokat keresik, akiket „természetesen” külföldi felbujtókban találtak meg, továbbá állítólag őrizetbe vették a volt ókonzervatív elnököt, Mahmud Ahmadinezsádot. Szintén rontja a helyzetet a magát szerényen stabil zseninek nevező Donald Trump amerikai elnök, aki csak hergeli az iráni vezetést. Az viszont állítható, hogy Irán válaszúihoz érkezik: az atomalku nyomán vagy bekapcsolódik a világgazdaság vérkeringésébe, annak minden társadalmi következményével, vagy marad a kemény vonalas papság uralma. San Francisco az USA nyugati partjának egyik központja, a Szilikon-völgy házigazdája, és mindig is fontos helyszín volt az orosz - és persze más - kémek számára. Nem is kérdés, hogy Moszkva előbb-utóbb újra tudja szervezni a központot, a kémelhárításért felelős FBI pedig újra felveszi a fonalat. A legaggasztóbb dolog, ami kiderült, hogy az orosz állampolgárok, helyenként diplomaták elképesztő energiákat fordítottak az amerikai kommunikációs infrastruktúra felmérésére: a Sziklás-hegység túloldalán, a sivatagban is bukkantak olyan orosz ügynökökre, akik számára nem volt semmi más látnivaló ott, mint a mélyben futó optikai kábelek, hálózati csomópontok. Ugyanezt lehetett nemrég olvasni az Atlanti-óceán mélyén futó, az internet gerincét adó transzatlanti kábelről: orosz tengeralattjárók elég gyakran elég közel járnak a területhez. A szövetségesek felkészültek a kommunikációs hálózat megvédésére. Nem tudni, hol köt ki a világ 2018 végére, mindenesetre a mozgások azt mutatják, mindkét fél felkészül arra, hogy teljes sötétségbe boríthassa a másikat. Ebben viszont az is benne foglaltatik, hogy akármelyik fél teszi meg az első súlyos lépést, biztosan számíthat a másiktól hasonlóan súlyos válaszra. Ez a hidegháborúban jól kiszámíthatóan elrettentette a feleket az első lépés megtételétől is. Remélhetően a kiberháború idején is működni fog a hidegháborús pszichológia.
