Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-01 / 276. szám, péntek
101 KULTÚRA 2017. december 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Vita a Berlinale jovojérol Berlin. A világ legrégebbi modem filmgyára, a Babelsberg stúdió igazgatóságának közleménye szerint bírálat helyett köszönetjár a Berlinalét 16 éve vezető Dieter Kosslicknak, amiért „szenvedélyesen küzd” a film- művészetért. Irányításával a tervezett projektek bemutatásának és fejlesztésének fontos fóruma lett a fesztivál szakmai vására, és Kosslickhoz fűződik a Berlinale Talents nevű kezdeményezés is, amely a feltörekvő filmes nemzedék fontos platformjává érett - emelte ki a stúdió vezetése. A Berlinale jövőjéről egy kiáltvány révén indult vita, amely 79 filmrendező aláírásával jelent meg, és amely szerint a fesztiválnak megújulására van szüksége. A szemlét évek óta bírálják azért, mert kevés Oscar-esélyes filmet mutat be. A Babelsberg stúdió emlékeztetett arra, hogy az Oscar-díjra pályázó filmeket az előző év végéig kell bemutatni az USA-ban, így nemigen lehet ilyen alkotás világpremieijét a februári Berlinaléra időzíteni. Kosslick szerződése 2019-ben jár le, az új igazgató kinevezéséért Monika Grütters kulturális államminiszter felelős. A 79 filmkészítő szerint viszont a kiválasztást egy nemzetközi bizottságra kellene bízni. (MTI) LiuYifeileszMulan (Képarchívum) Megtalálták a tökóletes Mulant Los Angolos. Egy évig tartott a keresés, de a Disney végül megtalálta a legalkalmasabb színésznőt az élőszereplős Mulan filmfőszerepére. Liu Yifeit, aki Crystal Liu néven is ismert, mintegy 1000jelentkezőből választották ki. A Disney-nek nagy elvárásai voltak a színésznőkkel szemben: jártasnak kellett lenniük a harcművészetekben, tudniuk kellett angolul, és olyat kerestek, akiből ez a szerep sztárt csinálhat. Hua Mulan karakterére mindenképpen kínai felmenőkkel rendelkező színésznőt kerestek. Liu Yifei Kínában elég ismert, már a 2000-es évek közepén sorozatokban szerepelt. Szintén mellette szólt, hogy amerikai szerepeket is játszott már, éltNew Yorkban, szerepelt például Bille August Chinese Widow című filmjében. Az élő- szerpelős Mulan feldolgozás rendezője Niki Caro lesz, aki legutóbb a Menedék című filmet készítette. A tervezett bemutató 2019-ben lesz. A Mulan című animációs filmet 1998-ban mutatták be, Oscar-díjra is jelölték, A történet egy lányról szól, aki az ötödik századi Kínában átveszi édesapja helyét a hadseregben. (index.hu) Minden rosszat odaát keress Clooney filmjében a fehérek lakta városban felháborodást okoz a fekete család beköltözése TALLÓSI BÉLA Nyitó- és versenyfilm volt Velencében. A bemutató előtt az előzetesek alapján úgy beszéltek George Clooney újabb rendezésiről, a Subur- bicon - Tiszta udvar, rendes ház című misztikus krimiről, mint a díjszezon egyik favo- ritjárél. De már a Lídón megosztotta a közönséget, s azóta sem sorolják egyértelműen a díjesélyesek közé. Talán mert nem szervesül egységgé. Clooney mozija ugyanis olyan, mintha két filmet kapna a néző. Van benne egy remekül felépített, izgalmas, horrorisztikus bűnügyi szál - a Coen fivérek huszon-egynéhány éve íródott forgatókönyve alapján valamint Clooney hozzájárulásaként egy kicsit elvontabb vonal, amely egy színes bőrű család beilleszkedésének problémáját boncolgatja. Egybefolyik ugyan a két sík - főleg az egymás szomszédságában elő fehér és fekete kisfiú kapcsolata révén -, de igazából nehezen értelmezhető a kapcsolódás, illetve nehezen egyértelműsíthető a két szál váltakozásának és találkozásának a lényege. Clooney nyilatkozata lehet ehhez sorvezető. A színész-rendező elmondta, hogy filmjét a Trump kampánya során elhangzott azon beszédek ihlették, amelyeknek a kerítés- építés volt a lényege. A Suburbicon egyik szála a kerítésépítésről, a beilleszkedés ellehetetlenítéséről, az összeférhetetlenségről, az eleve, vagyis alapból való elutasításról szól. A rendező magyarázata szerint a félelemkeltő horror (ez egy biztosítási csalás következményét meséli el) és az új jövevényekről szóló szál (amelyben a fekete családot akarják meglincselni) eseményeit szemlélve a nézőnek olyan kontrasztot kell meglátnia és megéreznie, amelyből felmérhető, hogy a félelem(keltés) valódi forrása a filmben nem a fehérek zárt közösségébe épp beköltözött fekete család. Vagyis nem az ő megjelenésükről, kultúrájukról és A misztikus krimi főhőse Gardner Lodge (Matt Damon), akinek otthonában brutális gyilkosság történik (Fotó: Magic Box) életvitelükről forgatott kockák tartják rettegésben a nézőt, hanem inkább azok az egyre elborzasztóbb események, amelyek a szomszédságukban elő fehér család tagjaival és otthonában történnek. A film visszavisz az 1950-es évekbe. A helyszín Suburbicon, a valóságban nem létező, kitalált rendezett kertváros, ahol békésen élnek egymás mellett a kedves, jó benyomást keltő középosztálybeli fehér amerikaik, elválasztó kerítés nélkül sorakozó elegáns házaikban. A városka mindennapjaiba aggódást és félelmet kiváltó változást hoz, hogy az egyik megüresedett házba - a mindenki által megbecsült Gardner Lodge (Matt Damon) szomszédságába - beköltözik egy színes bőrű család. Mindkét szomszédnak van egy kisfia, s azt követően, hogy a fiúk első alkalommal együtt basebal- loznak, valakik behatolnak a Lodge család otthonába, és szörnyű tragédiát okoznak. Ez felforgatja a Lodge FILMKOCKA Suburbicon Amerikai krimi, 2017,105 perc ■ Rendező: George Clooney ■ Forgatókönyvíró: George Clooney, Ethan Coen, Joel Coen, Grant Heslov ■ Operatőr: Robert Elswit ■ Zene: Alexandre Desplat ■ Szereplők: Matt Damon, Julianne Moore, Oscar Isaac, Glenn Fleshler, Jack Conley, Noah Jupe A film előzetesét megnézhetik az ujazo.com-on. család és a kertváros idilli életét. Az esetért a lakosok az újonnan beköl- tözötteket okolják, és ettől kezdve folyamatosan zaklatják őket. Mindent elkövetnek, hogy beilleszkedésüket ellehetetlenítsék, és elérjék, hogy minél előbb továbbálljanak. Előbb csak apróságoknak tetsző kellemetlenségeket találnak ki ellenük, például sokszoros áron akarnak eladni nekik árut a helyi vegyesboltban. Aztán magas kerítést húznak az otthonuk köré... és sorjáznak még durvább dolgok is. Jó ideig szórakoztató ez az ördögi vígjáték - a hatásos kiindulóhelyzet sokáig fennmaradó misztikusságá- nak köszönhetően. Egy darabig - kísértésbe esve-a néző is hajlamos azt hinni, hogy a véres támadás, a brutális gyilkosság, a rejtélyes haláleset szálai az egyre elszigeteltebben és mind nagyobb bizonytalanságban elő színes bőrű családhoz vezetnek. Ám ahogy mind nagyobb veszélybe kerülnek Lodge még életben lévő családtagjai, fokról fokra világosodik meg, hogy nem azokat kell okolni minden rosszért, akiket a subur- biconiak okolnak. A váratlan, meglepő vég aztán végképp összezavar. Kiderül, hogy a rossz a túloldalon van. A bűnügy megoldódik ugyan, de a másik szál kisiklik mellőle. Igaz, arra nehezebb megoldást találni. PENGE Magyar filmtöri Gelencsér Gábor a Magyar film 1.0 című hiánypótló munkájában a magyarjátékfilm történetét követi nyomon az első magyarországi vetítéstől a 2000-es évek elejéig. E roppant gazdag és szerteágazó anyag feldolgozásának módszertanát eleve meghatározza, hogy a monográfia a Holnap Kiadó ismeretteij esztő sorozata számára készült. A szerző előszeretettel magyaráz, miközben közelebb hoz filmnyelvi és társadalomtörténeti fogalmakat, lényegre törően vázol fel irányzatokat. Eközben egyszer sem tűnik didaktikusnak (na jó, egyszer-kétszer), s impozáns, ahogy a komplexebb összefüggések közt rendet vág. A fejezetek négy szempont szerint tárgyalják a filmtörténeti korszakokat: társadalmi körülmények (1), stílusok, műfajok (2), alkotók (3), intézmények (4). Csakhogy e struktúra is a vizsgált anyag természete szerint módosul. Míg például a magyar új hullám vagy az utána következő átmenet a hetvenes évekbe korszakoknál mind a négy elemzési szempont érvényesül, addig a 80-as évek elmaradt korszakváltása esetében csupán kettő: az új érzékenység stílus- irányzata kap jellemzést, valamint a korszak meghatározó rendezőiről olvashatunk miniportrékat. De épp itt van a kutya elásva. A könyv talán legérdekesebb, legeredetibb rétege ugyanis épp az olyan paradoxonok felfejtésében rejlik, amilyenre utóbbi példánk is utal: a múlt század 80-as éveiben annak ellenére maradt el a korszakváltás a magyar filmben, hogy az új érzékenységgel formabontó irányzat indult, s ekkorra bontakozott ki a Bódy-Jeles-Gothár nyelvújítóhármas pályája. Számos VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA oka van, mondja Gelencsér, hogy a korszakváltó tendenciák a margón maradtak, míg a fősodor hagyományosabb beszédmódot folytatott. Még akkor is, ha az új hullám szellemében alkotott, amely ekkorra már betagozódott a hagyományba. Gelencsér számára egy korszakváltás alapfeltétele, hogy az új, progresszív tendenciák a jelenségek megfelelő körét alakítsák át. Nem mellesleg: a „határtalan” 70-es évek után legközelebb csak az ezredforduló fiataljai (Pálfi, Hajdú stb) hoztak olyan minőségű és mértékű újítást, amely formanyelvi értelemben is korszak- váltást eredményezett. Mindebből kiderül, hogy a 80-as évek csupán átmeneti időszaknak számítanak, a rendszerváltás időszaka esetében pedig a filmgyártás erősen megváltozott társadalmi és kulturális körülményei indokolják, hogy új korszakról beszélhessünk. A korszaklogikát következetesen, magas nívón viszi végig a szerző, ami csupán egyszer billen meg. Bevezetőjében ő maga veti fel elemzési szempontként a szerzői és a műfaji film egyensúlyának kérdését, aztán mégsem kap a problematika mélyebb perspektívát. De ez legyen a legnagyobb bajunk. Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0, Holnap Kiadó, Budapest, 2017. Értékelés: 8,5/10
