Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-05 / 279. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. december 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Újra itt a válság? Leonardótól a bitcoinon át a tőzsdei buborékig és az inflációig Iskola és való világ SÁNTA SZILÁRD A élethez és a társadalmakhoz mindig is hozzátartozott a változás. Korábban a változások mértékéhez egy em- yLS J beröltő alatt kényelmesen lehetett alkalmazkodni. Az jL. JRl. ML-A elmúlt évtizedek szédületes tempójú technológiai és mediálfs innovációi alaposan megváltoztatták a mindennapokat és a társadalmi berendezkedést. Folyamatosan újratanulunk: a megszerzett tudásunk pár év után a legtöbb területen frissítésért kiált; bizonyos esetekben még gyorsabban elavultnak, használhatatlannak bizonyul. Ha gyökeresen megváltozik a környezet és a gyerekek médiaalapú társadalomba születnek, akkor az iskolarendszerünkben vajon miért csak nyomokban van jelen a médiaoktatás? Miért nem kap nagyobb teret a médiajártasság, a média-írástudás, a médiaműveltség megszerzése? És ezzel szoros összefüggésben, ha információs társadalomban élünk, akkor miért nem fejlesztik jobban a digitális kompetenciát? Iskolarendszerünk mulasztása a médiaoktatás terén nem új keletű. Úgy vélem, a sajtóműfajok ismertetése - más tantárgy keretén belül - még megtörtént, ám a tömegkommunikáció hatásmechanizmusainak szinkron értelmezése már elmaradt; tegyük hozzá, főleg politikai okból. Képzeljük csak el, milyen lett volna a médiaoktatás 1989 előtt! Roppant fontos lenne ma egy olyan rugalmas oktatási rendszer, amely lehetővé tenné, hogy a tanulók megértsék a média működési módját, képesek legyenek értelmezni jelenségeket, tudatosabb médiafogyasztóvá és tartalomkészítővé váljanak. A médiaismeret önálló tárgy lehetne nagyfokú szabadsággal, melyen aktuális kérdéseket lehetne megvitatni, friss esettanulmányokat elemezni. Az új tantárgy vonzerejét az adhatná a digitális generáció tagjainak, hogy az őket körülvevő, érintő digitális világról és kultúráról szólna: az iskola nem vágná el ettől a közegtől a tanulókat. Ellenben felvállalná, hogy eligazítást ad az álhírek és dezinformáció világában, bemutatná a propaganda képi és nyelvi erejét és működési mechanizmusát; foglalkozhatna a #metoo-kampány texjedésével a médiában és a közösségi oldalakon, az internetes zaklatás veszélyeivel, a médiahatások és médiaerőszak kérdéseivel stb. Médiaművelt, gondolkodó állampolgárokat nevelhetne, akik megértenék, hogy a média valósága konstruált, de hatással van arra, ahogy a valóságot érzékeljük. Részvételi demokráciát csak úgy lehet építeni, ha fölismerjük a médiaműveltség megszerzésének szükségességét. Első lépésben természetesen a -médiaismeret tárgyat oktató tanárok képzését kellene megoldani, ugyanis felkészült tanárok nélkül nincs értelme bevezetni az új tárgyat. Következő lépésben jöhetne a szakmai vita az elméleti keretről és a módszertani kérdésekről. Ezzel párhuzamosan átfogó, alapos kutatások térképeznék föl, hogyan használják a fiatalok a médiát. Miért az iskola feladata legyen a médiaoktatás? Egyrészt azért, mert a medializált társadalom és a médiatér olyan komplex lett, hogy megértését szakemberekre kell bízni, másrészt a szervezett, irányított, koncepcióval és infrastruktúrával rendelkező forma sokkal hatékonyabb, mint az otthoni, vagy ad hoc szervezetekben folyó médiaoktatás. Meggyőződésem, hogy a fiatalok médiajártassága és médiaműveltsége a részvételi demokrácia egyik alappillére. FIGYELŐ R ekordáron kelt el egy Leonardo-festmény. Úgy tűnik, jókora árbuborék alakult ki a műkincspiacon. Meg a kriptovalu- ták, a részvények, kötvények, ingatlanok piacán. 450 millió dollárért kelt el nemrég a New York-i aukciósház, a Chris- tie’s árverésén Leonardo da Vinci Világmegváltó című festménye— történelmi rekord, és nem az egyetlen az elmúlt években. A világ 10 legdrágábban eladott festménye közül kilenc az elmúlt három évben cserélt gazdát rekordáron, a tizedik 2011-ben. Ez jól szimbolizálja, hogy a régiségek, műkincsek piacán alaposan elszaladtak az árak. De mivel aligha sorolhatnánk őket a napi fogyasztási cikkek közé, ezért természetesen nem szerepelnek a fogyasztói kosarakban, amelyek alapján a hivatalosan kimutatott fogyasztói árindexeket, vagyis az inflációt (más szóval a pénzromlás ütemét) számolják. Ha szétnézünk a részvénypiacokon, azt látjuk, hogy az átlagos részvényárakat mutató indexek mindenhol történelmi csúcsokat döntögetnek. Többnyire évek óta. A legismertebb, a New York-i értéktőzsde 30 vállalatot tömörítő ipari indexe, a Dow Jones 24 ezer pont felett jár, csak idén majdnem 30 százalékot erősödött. De ez semmi, ha figyelembe vesszük a legutóbbi válság óta tartó szárnyalást: a 2008-as válság előtt 14 ezer pont körül tetőzött, majd ennek a felére zuhant, de azóta kisebb átmenti visszaesésekkel tart a tőzsdei hossz. Más indexeket figyelve is hasonló a helyzet: Londontól Frankfurtig, Tokiótól Sanghajig és Hongkongig szinte mindenütt 10-30 százalékos éves növekedés és történelmi rekordokat döntögető indexek. Csak a kínai tőzsdék (Sanghaj és Sendzsen) nem heverték még ki a krach megrázkódtatásait, nem érték el újra az akkori rekordszinteket. Természetesen a részvényárak nem részei a fogyasztói kosaraknak és nem növelik a hivatalos inflációt. Az igazi boom azonban a kripto- valuták piacán tapasztalható. A legTyler és Cameron Winklevoss arról vált ismertté, hogy pereskedtek Mark Zuckerberggel a Facebook szellemi tulajdonjogáért, végül poron kívüli egyezséget kötöttek. A The Sunday Telegraph című brit lap beszámolója szerint a Winklevos fivérek lettek az elsők, akik a bitcoin nevű virtuális devizába való befektetéseiknek köszönhetően váltak milliárdossá. Négy éve 11 millió dollárért felvásárolták a világ bitcoin- készletének 1 százalékúk az árfolyam 120 dollár volt. A luxembourgi székhelyű Bitstamp tőzsdén, ahol hét éve működik virtuálisdeviza-keres- kedés, vasárnap este 7,34 százalékos pluszban, 11 680 dolláron állt a bitnagyobb és legrégibb kriptovaluta, a bitcoin Értéke 10 ezer dollár fölé nőtt, az év eleji kevesebb mint ezer dollárról. Igen, itt az ár tízszeres növekedéséről beszélhetünk, kevesebb mint egy év alatt. Óriási árnövekedés, ami természetesen nem kerül be a hivatalos inflációs adatokba. Szépen hasítanak az ingatlanok is, az (előző válságot beindító) amerikai lakóházak árindexe 2012 utolsó negyedéve óta éves szinten 4,8 és 7,7% közötti szinten nőtt (a Federal Hou- sing Fináncé Agency adatai). A 2007 márciusi csúcsértéket 2015 végén meghaladták az átlagos lakóházárak, azóta újra dőlnek a történelmi rekordok. De ez is eltörpül a kínai lakásárak hatalmas növekedése mögött. Az IMF globális lakóházárindexe 2013 óta erős növekedést mutat, és alighanem már megdöntötte a 2008- as válság előtti rekordértéket. Az ingatlanárakat természetesen nem számolják bele az inflációs adatokba... Óriási boom volt az elmúlt években a kötvénypiacokon is, itt az alacoin árfolyama. A virtuális fizetőeszköz a múlt héten 11 874 dolláron érte el történelmi csúcsát. „Ez az első dollármilliárd, amelyet virtuális devizába fektetve értek el” - írja a lap. Tyler és Cameron Winklevoss a Harvard Egyetemen tanult Mark Zuckerberggel, később pedig hosszú ideig pereskedtek vele, azt állítva, ellopta tőlük a szociális háló ötletét. 2008-ban végül a felek vitája megállapodással zárult, Zuckerberg 65 millió dollárt fizetett nekik. A legismertebb virtuális devizát, a bitcoint 2008-ban alkotta meg Sza- tosi Nakamoto néven egy vagy több szerző, és publikálta azt nyílt forráskódú szoftverként 2009-ben. A bitcoin digitális pénz, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azoncsony kamatok jelzik az árakat, ezeket nem is lehet az inflációhoz számolni. Mindent összevetve eléggé sántít az az érv, hogy a jegybankok politikája az elmúlt években - pénzzel és olcsó hitelekkel árasztották el a világgazdaságot - nem vezetett/ve- zet inflációhoz. A gazdaságokban megjelenő új pénzek igenis felnyomták az árakat, csak pont azokat, amelyeket a hivatalos inflációs kimutatásokba nem kalkulálnak bele. (Ez csak ténymegállapítás, nem jelenti azt, hogy meg kellene változtatni az árindexek kiszámítását.) Most ott tartunk, hogy lassan a fogyasztói kosárban levő árak is elindultak felfelé (élelmiszerek, energia stb.), már a hivatalosan kimutatott inflációt is megemelve. A kérdés az, meddig dagadhatnak tovább az árbuborékok, illetve a jegybankok mikor kényszerülnek jelentősebb kamatemelésekre a növekvő (hivatalosan kimutatott) infláció miatt - ez kidurranthatja a buborékokat, újabb világméretű válságot indítva el. nali pénzmozgást garantál. A bitcoin árfolyamának alakulását semmilyen központi szervezet nem irányítja és nem ellenőrzi, az a kereslet-kínálat eredményeként alakul ki abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi. Bitcoinhoz jelenleg három módon lehet hozzájutni. Pénzért vásárolható, és bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként. A bitcoin- szerzés harmadik módja az úgynevezett „bányászat”. Ennél a bitcoin- hálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai műveleteket végeznek, és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként. (MTI) Brexit: a britek fele új népszavazást akar Egy felmérés szerint a britek relatív többsége tart a brit EU-tagság megszűnésétől, és a választók fele népszavazást szeretne a kilépés feltételrendszeréről. Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató, a Survation felmérése szerint a megkérdezettek 35 százaléka fél attól, hogy a brexit után anyagi helyzete rosszabbra fordul, és csak 14 százalékuk bízik abban, hogy jobb helyzetbe kerül. 41 százalék félelemmel tekint az EU-tagság utáni időszakra. A kutatás szerint- amely a Mail on Sunday című, meglehetősen EU-szkeptikus brit lap megbízásából készült - a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene magáról brexit- megállapodásról is. Az újabb referendumot 34 százalék ellenzi. A konzervatív párti brit kormány viszont mereven elvet bármiféle újabb népszavazást, jóllehet az üzleti, pénzügyi szektor több befolyásos vezetője is jelezte, hogy az egyre markánsabb kockázatok miatt szükségesnek tartana egy második referendumot. A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég Londonban ismertetett éves jelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a brexit- ről szóló döntést „egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani. Az OECD számításai szerint, ha London az EU- tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) szabályrendszere vonatkozna - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná. Ez akár recessziót is jelenthetne. Minap a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató vezérigazgatója is utalt arra, hogy újabb népszavazás kellene a brit ÉU- tagságról. Lloyd Blankfein szerint a vállalatvezetőket nagyon aggasztja a brexit, és sokan szeretnének megerősítő szavazást. „Oly sok minden forog kockán, miért ne lehetne meggyőződni arról, hogy él-e még a konszenzus?” - fogalmazott a Goldman Sachs vezetője. (MTI) (Ľubomír Kotrha) Az első bitcoinmilliárdosok
