Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-30 / 299. szám, szombat
Emlékezetes napok 13. oldal 2017. december 30., szombat, 11. évfolyam, 51. szám THE ADVENTURES OF ROBIN HOOD E. CHARLES VIVIAN teith art mtroduction Evelyn Charles Vivian leginkább a Robin Hood-legenda lejegyzésével szerzett népszerűséget Rippl-Rónai József: Pierre Bonnard portréja (1899) Közkinccsé tétetik Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei vagy a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is. A magyar szerzők közül például Czóbel Minka és Orczy Emma munkássága válik közkinccsé az új évtől. Victor Horta, „az európai Art Nouveau kulcsfontosságú építésze" tervezte a brüsszeli Hotel Tasséit és lépcsőházát (Fotók: pinterest, wikipedia, plantarium hu, wikipedia/Karl Stas) Európai Unióban, hatályos szabályozás értelmében december 31- ével megszűnik minden olyan műalkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt eb így válnak szabadon felhasználhatóvá a Robin Hood-legenda lejegyzésével ismertté vált Evelyn Charles Vivian művei: a lapszerkesztőként és novellistaként is dolgozott angol alkotó leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált. Robin Hood and his Merry Mén (Robin Hood és vidám emberei) című, a Robin Hood-legendát újra elmesélő műve (1927) viszont a fiatalabbaknakszólt. Mivel 1947-ben, 64 éves korában elhunyt, az EU területén művei védettsége 2017. január elejétől megszűnik. Hasonló a helyzet Hugh Lofting esetében. A szintén angol író Dr. Dolitde című regénysorozata az állatbarát Dolitde doktor mesés kalandjairól szól, aki az emberek gyógyításáról áttért az állatokéra. A főhős az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajba jutott egyedeken; a történet aztán megfilmesítése révén vált világhírűvé. Lofting 61 évesen halt meg 1947-ben. A közlemény kitér arra, hogy januártól számos magyar alkotó műveit is szabadon fel lehet használni. Az érintett szerzők közé tartozik például Czóbel Minka (1855-1947), aki a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabad vers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Költői munkássága mellett műfordítói életműve is említésre méltó, ő ültette át magyarra először a szimbolista Verlaine verseit, németre fordította Madách Imre Az ember tragédiája című művét, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét - a fordítások most szintén kikerülnek a védettség alól. Közkinccsé válnak Orczy Emma (1865-1947) művei is. A magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, amely egy saját maga által fogalmazott, 1903-as nagy sikerű színpadi darab átírása. A Vörös Pimpernelt 1995-ben (egyeden magyar vonatkozású műként) az Egyesült Államokban a világirodalom kétezer olyan alkotása közé sorolták, amelyet „mindenkinek ismernie kell”. A regényt tizennégy nyelvre fordították le, majd több tucat moziCzóbel Minka (1855-1947), a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője és tévéfilm készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált későbbi kalandtörténetekhez, például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor. Az Artisjus tájékoztatása szerint a januártól szabadon felhasználható magyar szerzők közé tartozik még Tábori Piroska író, költő, műfordító; Rudnóy Teréz író; Takách Béla festő, építész; Vágó József épíOrczyLnimibánónő tész. Néhány érintett további külföldi szerző: Arthur Machen újságíró, novellista; Duncan Campbell Scott író, költő; Hans Fallada novellista; Tristan Bemard drámaíró és novellista; Charles-Ferdinand Ramuz író; C. Louis Leipoldt költő; Wolfgang Borchert író, költő; Luigi Russolo zeneszerző, polihisztor; Pierre Bohnard festő és Victor Horta építész-tervező. A kommüniké emlékeztet arra, hogy a szellemi tulajdonjogok csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jog- tulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. (MTI)
