Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-30 / 299. szám, szombat
2 KOZELET 2017. december 30. lwww.ujszo.com 2018-ban sem valószínű a magyar egység (Somogyi Tibor felvétele) FINTA MÁRK A Híd és az MKP jelenlag külön utakon keresi a boldogulást, és nem várható, hogy a 2018-as év elhozza a két párt közeledését. Az MKP a magyar kormány segítségével igyekszik érvényesülni, és a szlovák jobboldali ellenzékkel flörtöl, addig a Híd kormánypártként igyekszik kihasználni a lehetőségeit. A két párt politikusaival folytatott beszélgetéseinkből kiderült, nagyon távol vannak egymástól az álláspontok. „Pillanatnyilag stagnáló állapotot látok” - mondja Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke annak kapcsán, milyen volt a két párt egymáshoz viszonyított helyzete 2017- ben. Az évet ebből a szempontból nem látj a pozitívnak, és úgy véli, a Híd finoman szólva sem tett meg mindent a közeledésért, mikor felrúgta a megnemtámadási szerződést a megyei kampány során, és negatív kampányt folytatott az MKP jelöltjeivel szemben. „Az MKP ilyen kampánytechnikát nem használt az elmúlt években — állítja. - Rég nem nálunk pattog a labda.” A Híd kampányfőnöke, Rigó Kon- rád annak idején úgy indokolta negatív kampányát, hogy csak azokkal a fogásokkal szembesítette az MKP- t, amelyet a párt sajtója használt. És bár az MKP politikusainak megszólalásai általában finomodtak, a párthoz szorosan kötődő sajtótermékek nem vettek vissza. De az ellentétek nem csak a kommunikáció szintjén élesedtek ki ebben az évben. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke is úgy gondolja, a rivalizálás éve volt 2017. Ki fogta a nagyobb halat? Ha hihetünk a pártok által belénk sulykolt kommunikációs paneleknek, akkor elvileg előrelépett 2017Tavasszal tárgyaltak utoljára ben a szlovákiai magyarság. Csak ezt két külön úton járó pártnak köszönhetjük, és a számvetések végkicsengése leginkább az, hogy bár az egyik párt is elért valamit, azért a másik sokkal többet. Megoldások futószalagon „25 éve ragozott tézisek dőltek meg 2017-ben. Például az, hogy Magyar- ország felé nem kell fordulni, a mi gondjainkat Pozsonyban kell megoldani”-vélekedik Őry, aki szerint idén futószalagon oldódtak meg a magyar kormány segítségével a szlovákiai magyar közösséget érintő problémák. Ő az ide érkező magyarországi kulturális támogatásokat és az óvodaprogramot emeli ki, mondván, a magyar kormány által ide küldött pénz több, mint amit a Hídnak sikerült szereznie például a Kisebbségi Kulturális Alapra. Hozzáteszi, hogy Pozsony ezzel szemben adós több gazdasági probléma megoldásával, és az elvi kérdésekben sem aktív. Például jegeli az állampolgárság ügyét vagy épp a benesi dekrétumok ügyét - pedig szerinte a Híd részéről elhangzottak ezekkel kapcsolatos vállalások. Mikor visszakérdezünk, hogy ezekben az ügyekben az elmúlt években a Robert Ficóval jó kapcsolatot ápoló magyar kormány sem volt túl aktív, kicsit homályosan úgy fogalmaz, hogy itt más dimenziókról beszélünk. Pozsonyi szemszög A Híd azonban úgy gondolja, márpedig a szlovákiai magyar közösség problémáit meg lehet oldani Pozsonyban, és a párt ezt a kormányban teljesíti is - Bugár Béla legalábbis minden év végi inteijújában és blog- bejegyzésében ezt hangoztatja. A Híd a kisiskolák megmentését, a nemzetiségi iskolák magasabb normatív támogatását, a Kisebbségi Kulturális Alapot, a mečiari amnesztiák eltörlését is részben vagy egészben saját sikerének tekinti. „Nemcsak rövid távú taktikai sikereket, de hosszú távú célokat is megvalósított a Híd” - mondja Ravasz Ábel. Szerinte az elmúlt másfél év mindenképpen jobb volt Dél-Szlovákia számára, mint az ezt megelőző időszak. De hol a választók? Úgy tűnik azonban, hogy a választók egyelőre nem értékelik a pártok által hirdetett a vélt vagy valós előrelépést. A Híd számai a felmérésekben enyhén csökkennek, az MKP pedig továbbra is az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt stagnál. A Focus ügynökség felméréseiben a Híd a tavaly márciusi 6,5 százalékról 5,6 százalékra csökkent 2017 novemberére, az MKP 4,4 és 3,6 százalék közt ingadozik. Ravasz Ábel szerint részben csak fáma, hogy a Híd számai folyamatosan csökkennének. „Ha jobban ránézünk az adatokra, nem látszik a csökkenés, igaz, a növekedés sem” - mondja. Hozzáteszi, a Híd szempontjából nagyon fontos lesz az, mennyire sikerül majd eladnia az eredményeit a választóknak, és mennyire lesz képes újabb eredményeket elérni a parlamenti választásokig. Őry Péter azt mondja, az MKP sem elégedett azzal, hogy továbbra is a parlamenti küszöb alatt áll, és a javulás érdekében több hullámban, fokozatosan megújította a vezetőségét. A magyar egysóg A parlamentbe való visszakerülés nyitja az Őry által elmondottak szerint a „magyar egység” megteremtése lehetne, mely a pártnak továbbra is célja - ám ez nem teljesen egyenlő a Híddal való összefogással. „Nem két párt együttműködése a kérdés. A kérdés az,-hogy a magyar egység miben áll, és milyen módon lehet megteremteni” - jelentette ki. Őry beszélgetésünk során többször hangoztatta, hogy az MKP-hoz hasonlóan más pártoknak is generációváltáson kellene átesniük az egység megteremtése érdekében. Szavaiból kiderül, a magyar egységet tiszta etnikai alapon képzeli el, „vegyes párti” vagy szlovák elem nélkül. Ravasz Ábel szerint az egységes magyar képviselet eszméjét a szlovákiai magyarok valamivel több mint fele tudná elképzelni általános szinten. „Ez sajnos általában ott szokott megbukni, mikor konkrét lépésekre bontjuk” - véli. A Híd és az MKP kapcsolatát 8 év különállás és viaskodás terheli, főleg lokális szinten, és Ravasz nem látja az elsöprő igényt az együttműködésre. Attól nem tart, hogy a fennmaradó megosztottság esetén a Híd húzná a rövidebbet hosszú távon, mivel szerinte a párt könnyebben tud bekapcsolni új szavazói csoportokat a választóbázisába. 2018-ban valószínőleg tovább folytatódik a szembenállás az MKP és a Híd között - amit az őszi helyhatósági választások különösen élessé tehetnek. Forintmilliárdok egyházaknak és focira A DAC most utánpótlás-nevelésre kapott támogatást (Somogyi-fotó) RÖVIDEN Mazureknek még nem kell fizetnie Pozsony. Fellebbezést adott be Milan Mazurek, a Kotleba-féle ĽSNS parlamenti képviselője a besztercebányai Specializált Büntetőbíróság azon döntése ellen, mely alapján gyűlöletkeltés miatt 5000 euró pénzbüntetést kellene fizetnie. Ha nem fizetne, fél évre rács mögé kerülne és elveszítené képviselői mandátumát. Mazureket a Frontinus rádióban tavaly októberben tett kijelentései miatt ítélték el. Az ĽSNS képviselője a műsorban a roma kisebbséget, a menekülteket, az arabokat és az iszlám vallást gyalázta. (sita) Danko: szigorítjuk a vagyonbevallást Pozsony. 2018 első negyedévében bemutatják azt a törvénymódosítást, amely szigorítja a köz- tisztviselők vagyonbevallásait - jelentette ki tegnap Andrej Danko házelnök. A jogszabályról részleteket nem akart elárulni. „Nem probléma a vagyonomról beszélni”-mondtaDanko. (TASR) Felállt a KKA Pozsony. Február 5-ig pályázhatnak kisebbségi szervezetek a Kisebbségi Kulturális Alap tegnap meghirdetett felhívása alapján. A magyar szervezetek esetében a felhívás még nem szól minden támogatható területre. A kultminor.sk honlapon tegnap közzétette a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) az első pályázati felhívását. A magyar kisebbség esetében csak két szakterületen - közművelődés és tudomány, valamint a művészeti tevékenységek támogatása - hirdette meg a pályázati lehetőséget. „Ezzel a lépéssel határidőn belül teljesítettük az idei évre a törvény által előírt utolsó feladatot is - tájékoztatta lapunkat Molnár Norbert, a KKA igazgatója. - Befejeződött az alap kiépítése, januártól teljes létszámban tudunk dolgozni.” A pályázók 500 euró és 66 ezer euró közti támogatásra pályázhatnak, de egyes alprogramok- ban 200 ezer euró lesz a felső határ. Az alap a következő pályád zati felhívásait február közepéig fogj a meghirdetni. (I pj) LAJOS P. JÁNOS Több mint 200 milliárd forintot (645 millió euró) osztott szót óv vógén néhány nap alatt a magyar kormány. Ebből több mint 37 milliárdot (119 millió euró) a foci kap, több 10 milliárdot pedig az egyházak. Jut a szlovákiai focira, ás kapnak a szlovákiai egyházak is. Pozsony. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek alapján gazdag karácsonya lett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak, de ezúttal több százmillió forintra számíthat a katolikus egyház két plébániája is. „Református beruházások és fejlesztések Felvidéken” célra 1,774 milliárd forint (5,72 millió euró) támogatást kap a református egyház, amely már egyébként is több milliárd forintból fejleszthet óvodákat. A támogatás pontos célja nem szerepel a közlönyben, lapzártánkig az egyház sem adott tájékoztatást. A katolikus egyház két összegben kap támogatást. Á komáromi plébániahivatal 200 millió forinttal (645 ezer euró) lesz gazdagabb. A támogatás célja a közlöny szerint a „felvidéki szervezet programjainak, célkitűzéseinek, ingatlanberuházá- sainak, eszközbeszerzéseinek, működésének támogatása”. A másik támogatás kisebb összegű, az alistáli plébániának 25 millió forint (80 ezer euró) jut. Bozay Krisztián plébánost ugyan sikerült elérni telefonon, de nem adott információt arról, hogy mire költi a plébánia a mintegy 80 ezer eurós támogatást. A komáromi plébániahivatalt nem tudtuk elérni. Nem marad magyar támogatás nélkül a szlovákiai foci sem. A du- naszerdahelyi sportakadémia a 2016- os 300 millió forintos (mintegy 1 millió euró) támogatás után idén 1,1 milliárd forintra (3,54 millió euró) számíthat. A magyar kormány egyre jobban támogatja a komáromi klubot is. A közlöny ugyan a Révkomárom Sport Akadémiát nevezi meg a 140 millió forint kedvezményezettjének, de ilyen intézményt nem találtunk Komáromban. A támogatáshoz azonban az egyik közösségi portálon bejelentkezett a Komáromi Football Club (KFC). A II. ligába idén feljutott csapat oldalán tegnap ezt írták: „.. .örömmel értesültünk róla, hogy a magyar kormány a komáromi labdarúgóklub tevékenységét és utánpótlás-nevelését 140 millió forint összegű támogatásban részesíti.” A klub idén nyáron már kapott 1,8 milliárd forintot (5,8 millió euró) a komáromi stadion felújítására.
