Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-29 / 298. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. december 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiska vagy nem Kiska A Smer nehéz helyzetbe kerül, ha az államfő újra indul a posztért A 2017-es év egyik nem várt jelensége a Fico-Kiska csörte volt. A kicsúcsosodás 2018- ban jön - mindenki az államfő döntésére fog várni. Az első beszólogatások már 2016- ban kezdődtek a miniszterelnök és az államfő addig standardnak, tiszteletteljesnek is mondható kapcsolatában. Andrej Kiska korábban is óvatosan, csak sokadikként és nagyon kimérten kritizált akkor is, amikor határozottabb lehetett volna (CT-ügy, Váhostav, később Kaliňák botrányai), ám tavalyelőtt úgy tűnt, nála is kezd betelni a pohár - főként a belpolitikai kilátástalanság és a belügyminiszter sokasodó ügyei miatt. A két legfontosabb közjogi méltóság közötti viszonyt ugyanakkor Robert Fico rontotta el, szánt szándékkal. Először csak a környezetéből kiszivárgó dokumentumokkal próbálta meg lejáratni Kiskát, majd nyíltan nekiment. Ez mára állóháborúvá változott, és nem sok jóval kecsegtet a jövő év. A kulcsmozzanat pont 2018-ban várható. A következő államfőválasztás 2019 májusában lesz, atény- leges kampány már jövő nyáron elkezdődik, és nagyon nem mindegy, milyen lesz a felhozatal. Kiska indulása vagy nem indulása alapvetően határozhatja meg a Smer jelöltjének esélyeit, de ajobboldali ellenzék pozícióit is. Ha a hivatalban lévő és évek óta a legnépszerűbb politikusnak számító államfő a jelöltség mellett dönt, a legfőbb esélyes lesz. Jobboldalról várhatóan nem akad komoly kihívója, csak egy-két önjelölt zavarhat bele a dolgokba minimális mértékben, esetleg egy-egy szimbolikusnak deklarált jelöltség - például egy magyar induló vagy egy szlovák konzervatív jelölt, akik a második körben úgyis felsorakoznak mögé, ha egyáltalán szükség lesz második fordulóra. A Smer Kiska indulása esetén nehéz helyzetbe kerül - nemcsak azért, mert jelöltje szinte esélytelen lenne, hanem azért is, mert a minimális esélyt a győzelemre pont Kiska állandó mocskolásában látnák (amint arra a 2017-es fejlemények is utalnak). Ez viszont hosszabb távon csökkentené a Smer választási potenciálját. Az SNS ebből a versenyből is kimaradhat, a Híd pedig kellemetlen helyzetbe kerülhet. Ha Kiskát támogatja, két tűz közé kerül, ha nem, akkor tovább távolodik attól a tábortól, ahová szavazói alapvetően tartoznak, elbizonytalanítva ezzel a saját választóit. Közben állítólag az államfő inkább arra hajlik, hogy nem méretteti meg magát 2019-ben, annyira elment a kedve a nagypolitikától. Ha valóban így van, j óbb, ha Kiska minél hamarabb közli döntését, hogy a Smerrel szemben álló jobboldalnak legyen ideje megegyezni - ha tud -, és felépíteni a saját jelöltjét, jelöltjeit. Kiska minél később jelenti be a nemet, annál kisebb az esélye egy elfogadható jelölt győzelmének. Az államfő viszont nem csak az ellenzéket tartja sakkban, esetleges nem indulása a Smer taktikáját is alapvetően rajzolhatja át. 2018-ban így minden szem Kiskára fog szegeződ- ni, a nagy bejelentést várva. Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Két részigazság Ferenc pápa szentestei homíliájában kifejtette: a szülőföldjüket elhagyni kényszerülő, Betlehemben befogadást nem találó Szent József és Szűz Mária nyomdokait követi az a több millió ember, aki akaratán kívül szülőföldje elhagyására kényszerül. Éppen karácsony az ideje annak, hogy a másokkal szembeni félelem érzése szeretetté változzék - így a Szentatya. Miloš Zeman cseh elnök viszont ünnepi köszöntőjében azt hangoztatta, hogy a menekültek kötelező befogadása nemzeti érdeket sért, a migráns- kvóták pedig rövidesen a történelem szemétdombjára kerülnek. Mindkét álláspontnak van igazságtartalma. Bonyolult a helyzet, de a lényeg tömören összefoglalható. Megbukott a „Wilkommenskultur“, tarthatatlan az EU több vezetőjének merev álláspontja, amely - valamint a tagállamok e problémával kapcsolatos, homlokegyenest ellenkező véleménye - miatt az unió képtelen megvédeni külső határait, alig tud különbséget tenni valóban rászoruló menekült és jobb életért útra kelő migráns, illetve békés bevándorló és potenciális terrorista között. Szakítani kell a hamis szemlélettel, hogy a migránsok megoldják bármelyik ország munkaerő- és demográfiai gondjait. Sorsdöntő feladat összhangba hozni a nemzeti érdeket a szolidaritás értékrendjével. Milliók sínylődnek menekülttáborokban, ennél is többen készülnek főleg Nyugat-Európába. Mindannyiunk biztonsága és az unió léte függ attól, hogy a politikusok képesek-e a pápa és a cseh államfő a két ellentétes tábor álláspontját tükröző markáns érveit minden uniós tag és más országok által is támogatott cselekvő programmá kovácsolni. Bűnös felelőtlenség Együttérzéssel gondolok annak a hat csallóközi településnek a lakosaira, akik a karácsonyi ünnepek alatt is odaszállított tiszta vízre kényszerültek. Pedig olyan régióban élnek, amelynek egyre nagyobb kincse Éurópa legnagyobb ivóvízkészlete. Döbbenetes, hogy az EU már több mint egy évtizede tiltja a súlyos egészségkárosodást okozó atrazin használatát, nálunk viszont csak nemrég léptették életbe a hasonló jogszabályt. Nem kizárt, hogy akadtak olyan helyek, ahol idáig használták ezt az anyagot. Nem tudhatjuk, vajon a hat faluban vagy máshol mióta szennyezett az ivóvíz. A csaknem kéthetes késéssel elrendelt ellenőrzés legfeljebb a vegyszerek tárolását, részben az alkalmazását tárhatja fel, ami nem mellékes. De okkal figyelmeztetnek a szakemberek, hogy tavasszal, a mezőgazdasági munkák idején lehet eredményesebb a vizsgálódás. Növeli a bajt, hogy a sokféle és különböző irányítás alatt nehézkesen működő országos és regionális hatóságok tömkelegében még mindig nincs a kömyezetkímélés fontosságára figyelmeztető, tanácsadó intézmény. A történtek kapcsán önmagunkba is tekinthetnénk, hiszen mi is környezetszennyezők vagyunk, ha tiltott szereket dobunk a kukába, ha növeljük az illegális szemétlerakatok számát, ha... sokáig folytathatnám mindazzal a környezetünket romboló bűnös felelőtlenséggel, amelyet odahaza vagy a munkahelyeinken követünk el. Utolsó Egyre gyakrabban kísértett ez a szó. „Utoljára, némi jóindulattal, engedélyezem, de csak egy évre a járművezetést”—közölte az orvosom. Kollégája a pozsonyi kórházban így folytatta: „Utolsó próbálkozásként kap A- vastin injekciókat a szemébe, ha nem is javul, de talán nem romlik tovább a látása”. Hofi Géza egykor azon is humorizált, hogy nincs szörnyűbb érzés farkasszemet nézni azzal a tűvel, amely a szemedhez közelít. Odahaza szomorúan állapítottam meg, hogy az idén hány nevet kellett törölnöm a mobilomból. Utolsó útjára kísértük többek között Ozogány Ernőt, Papp Sándort és Polák Lászlót. Mobilom listájáról szomorúan törlőm a nevüket. Emlékeimben azonban továbbra is ott élnek. Némi enyhet remélve, utolsó és korábbi találkozásainkat idéztem fel magamban. Ekkor toppant be szüleikkel együtt a négy unokám. Kiskatus, a legkisebbik rikkantotta: „Papa, a decemberi utolsó zsebpénzünkből vettünk nektek igazi, magunknak meg gyerekpezsgőt szilveszterre”. O is szorongatott a kezében egy palackot és büszkén folytatta: „Már el is tudom olvasni, amit ráírtak! Törley!”-nézett rám diadalittasan. Felcsillant bennem a remény, az idei év utolsó óráiban mégsem a múló idő és a tucatnyi nyavalyám tudata sajog belém. Örömteli lesz az a perc, amikor összecsendülnek a poharaink. Kant békét hoz? KOLLAI ISTVÁN I mmanuel Kant német filozófus kétszáz éve Az örök béke című művével írta be magát a művelődéstörténetbe. Szülőföldje ma nem német föld, hanem az a Kalinyingrád nevet viselő orosz enklávé, amely az EU területébe ékelődik be, Litvánia és Lengyelország között. És ahol egy semmiből kinövő Kant-kultusz kelt életre, többek között a német-orosz „örökbéke” megerősítése céljából. Hogyan lett ez a valaha német város, Königsberg, orosz terület? A történet sokaknak ismerős lehet: Königsberg oroszosítása nem sokban különbözik a Szudéta-vidék vagy a mai Nyugat- Lengyelország sorsától. A világháború végén Königsberget a szövetségesek porig bombázták, a bevonuló Vörös Hadsereg pár év alatt elűzte a helyi német lakosságot, helyettük távoli szovjet vidékekről érkeztek telepesek, a térség katonai irányítás alá került, a várost szovjet stílusban építették újjá. Nemcsak Kant városának veszett nyoma, hanem a filozófus tárgyi emlékei is mind elégtek 1944-ben. És mégis, megmozdult Kalinyingrád negyven évig álló levegője: éledezik egy Kant-kultusz. 2013-bán az orosz kormány döntése nyomán megalakult az „Immanuel Kant Balti Szövetségi Egyetem”, ami a 460 éve létrehozott königsbergi Albertina Egyetem nimbuszát próbálja feltámasztani. Korábban Kalinyingrád városa nemzetközi pályázatot írt ki arra, hogyan lehetne az egykori német negyedek hangulatát feltámasztani, hogy így Kalinyingrád az orosz-német gazdasági és kulturális kapcsolatok központjává váljon. Építészetileg erre az ad lehetőséget, hogy ezek a központi területek beépítetlenek maradtak; zöldövezetté váltak. A Kant nyughelyének is korábban helyt adó, később teljesen megsemmisült katedrális újjáépítésére is indult egy projekt; a kezdeményezés élén álló orosz mérnök a szovjet időkben még katonai barakkokat tervezett. Meglehetősen nagy kanyar az építészi életútban, de felfogható jellemfejlődésként is. Mindeközben folyik a régió kormányzójának rendelete alapján a Kant Turistaút kiépítése, aminek részeként 2018-ban adják át a Kant Múzeumot. Ezt a 2018-as oroszországi foci-vébét kísérő turisztikai attrakciónak szánják. A kulturális újjáéledésnek tehát számos forrása van, egy dolog nincs köztük: a helyi németek leszármazottai, mert ők nem léteznek. Mégis kialakult egy németek nélküli Kant-reneszánsz, ami mögött kirajzolódnak a turisztikai érdekek, üzleti célok, vagy kormányzati érdekek is. Az orosz kormány ezt a német kapcsolatok erősítésére próbálja használni, illetve a térségbeli agresszív fellépésének elsimítására, egy barátságos imázs felépítésére. Nem véletlen, hogy maga Putyin adott pénzt a katedrális orgonájának felújítására. Bármi is legyen a mozgatórugó, ha a Kant-kultusz helyt ad „az örök béke” főbb gondolatainak - a köztársasági eszmének és a katonai agresszió elutasításának -, az jól jöhet Európának ebben a sajátos keleti szegletében.
