Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-29 / 298. szám, péntek
2 I KÖZÉLET 2017. december 29.1 www.ujszo.com EU: 60. születésnap - merre tovább? LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hatvanéves lett idén az Európai Unió, amelyet a Római Nyilatkozat elfogadásával ünnepeltek meg vezetői márciusban. A közös fotóról azonban már hiányzott Nagy- Britannia, és az év során többször is ellentétek merültek fel a tagállamok között. 1957-ben, hatvan évvel ezelőtt írta alá hat állam, Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági közösséget létrehozó dokumentumot. Az unió azóta 28 tagúra bővült, de az aktuális gondokat jelzi, hogy a Római Nyilatkozatot már csak 27-en írták alá, a kilépés mellett döntő Nagy- Britannia képviselői idén nem voltak ott Rómában. Egy újabb fordulatos évet tudhat maga mögött az Európai Unió. Habár olyan nagy jelentőségű esemény, mint a 2016-os brit népszavazás nem történt, most azonban több fontos tagállamban - például Franciaországban és Németországban is - választásokat tartottak. Ez rányomta bélyegét az egész évre. Fehér Könyv Az uniós év március elején kezdődött, amikor Jean-Claude Juncker az úgynevezett Fehér Könyvben bemutatta elképzelését az unió jövőjéről. Minden marad a régiben, csak közös piac, két- vagy többsebességű Európa, kevesebbet, de hatékonyabban és az „Európai Egyesült Államok” - címszavakban ezt az öt lehetséges forgatókönyvet vázolta az Európai Bizottság elnöke. Azt ígérte, szeptemberre már tisztulni fog a kép, az unióról szóló szokásos éves jelentésében - az addig lezajlott egyeztetések alapján - már egy konkrétabb forgatókönyvvel szolgál. Szeptemberben már valóban csak egy alternatívát vázolt fel, viszont az elég homályosra sikerült. Többsebességes helyett egy, de gyorsabb Európai Unióról beszélt Jean-Claude Juncker. Az uniós mag azonban továbbra is ott maradt a levegőben, a gyorsabb integráció ugyanakkor az egyes projektek mentén fog megvalósulni. Ahol van előrelépés Több területen is sikerült előrelépést elérni az integráció területén. Az egyik, hogy sikerült megegyezni a közös uniós ügyészi hivatal felállításában. Ez egyelőre az uniós alapok költéseit és a határokon átívelő áfacsalásokat fogja kivizsgálni, valamint eljárhat az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények ügyében is. Az európai ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására. Az ügy szépséghibája, hogy ez nem azonnal történik meg, hanem csak a határozat elfogadásától számított három éven belül. Az ügyészség létrehozásához Szlovákia igen, Magyarország azonban nem csatlakozott. Habár ezt később még megteheti, de itt már megmutatkozik a különbség a két állam uniós hozzáállása között. Közös hadsereg Előrelépés történt a közös védelmi politika területén. Az tagállamok vezetői - pontosabban 23 tagállamé - létrehozták a PESCO-t (ez az állandó strukturált együttműködés elnevezés angol rövidítése), amely az első lépés a közös hadsereg létrehozása felé vezető úton. Az együttműködés főleg azt igyekszik megoldani, hogy miközben az uniós országok összeadva rengeteget költenek a védelmükre, de ez a pénz nemzetenként elaprózva, számtalan különféle fegyverrendszerre folyik szét, ami nem hatékony. Sok a duplázódás és nagyobb tételben könnyebb kedvezményeket kicsikarni, ráadásul a közös műveleteket is akadályozza, ha sokféle rendszert kell összehangolni. A menekültek Az unió egyik legnagyobb problémája továbbra is a menekültkérdés megoldása. Nem azért, mert olyan sok menekült érkezne, mint 2015-ben - sőt, egyre kevesebbe érkezik -, hanem azért, mert ez a legmegosztóbb téma az unióban. A tényleges menekültproblémát viszonylag jól tudja kezelni a Törökországgal kötött megállapodás, amely gyakorlatilag lezárta a Görögországon át vezető menekültútvonalat. A legnagyobb nyomás Olaszországra hárul, ahová a Földközi-tengeren át még mindig sok menekült érkezik. A menekültelosztási kvótákat azonban be kellene tartania minden tagállamnak, így Magyarországnak és Szlovákiának is. Az Európai Unió Bírósága - a két ország által indított perben - nyáron kimondta, hogy a 2015-ben elfogadott kvótaalapú elosztásra vonatkozó határozat összhangban van az unió alapdokumentumaival, vagyis azt végre kell hajtania minden tagállamnak. Az Európai Bizottság decemberben döntött arról, hogy beperli Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot a menekültkvóták elutasítása miatt. V4 és az unió Habár a visegrádi országok a közös fórumaikon igyekeznek hangsúlyozni, hogy mennyire egységesek uniós kérdésekben, sok tekintetben azonban különutas politikát folytatnak. Elsősorban Szlovákia lóg ki a sorból, Robert Fico sokszor hangsúlyozza, hogy Szlovákia mindenképpen az unió magjához szeretne tartozni, de ez következik egyébként abból is, hogy a 4 állam közül egyedül mi használjuk a közös uniós pénznemet. Idén a nagy közös téma az eltérő élelmiszer-minőség volt, amiben a négy állam valóban együtt lépett fel, kiegészülve még más keleteurópai tagállamokkal. Erre az unió válasza az volt, hogy alapos élelmiszer-ellenőrzést tartanak, hogy felmérjék a tényleges különbségeket. Magyarország kivételével nem érkezett a tagállamokból heves reakció arra sem, hogy az EB december elején bejelentette: a 7. cikkelyre alapozva indít eljárást Lengyelország ellen, ami akár az ország kizárását is eredményezheti az unióból. Brexit 2016 óta a legsúlyosabb téma Nagy-Britannia távozása. Ennek első szakaszát sikerült decemberben lezárni. Megállapodás született arról, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós állampolgárok a jövőben is olyan feltételek mellett maradhatnak az országban, mint eddig. Az alku azokra vonatkozik, akik a britek kilépéséig odamennek. Korábban a britek lebegtették, hogy nem feltétlenül lesz így, akár a kilépési tárgyalások megkezdését tekintették határidőnek. A kilépés időpontja 2019. március 29. lesz. Ezt egy szűk kétéves átmeneti időszak követi, ami 2020 decemberében zárul. Nem elégedett mindenki a lövegtoronnyal (Képarchívum) RÖVIDEN Matovič átalakítaná pártját Pozsony. Nagyobb változásokra készül idén az OĽaNO, nemcsak formális, hanem tartalmi változások is lesznek. A párt készül arra is, hogy az SNS minimális taglétszámot ír majd elő a politikai pártok számára. Igor Matovič még most sem akaija elárulni, hogy mennyi tagja van pártjának, csak annyit mondott, hogy 2016 végén 13 tagjuk volt. „Ta- gok a képviselői frakciónk tagjai, de vannak tagjaink a frakción kívül is - jelentette ki a pártelnök. - Azokat az embereket vettük fel, akik hosszú éveken át segítették a pártot.” Szerinte pártja sohasem állt szemben a standard politikai pártokkal. Állítja, hogy továbbra is ellenzéki politikát folytatnak majd. A pártelnök továbbra is kitart amellett, hogy helyesen döntött, amikor felfüggesztette a parlamenti munkáját, ám képviselői mandátumát nem adta vissza. Addig nem is akar bejárni munkahelyére, amíg a parlament elnöke Andrej Danko lesz. Emiatt a házelnök minden hónapban megvonja fizetését. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Elsősorban a Szlovákiában fejlesztőn ás gyártón Turra-30 lövegtorony miatt lesz „saját termék" az a 8x8- as csapatszállító, melyből a tervek szerint 417 millió auráért 81 darab kerül majd a szlovák sereg gépparkjába - ám állítólag nem mindenki elégedett vele. Az új 8x8-as páncélozott csapat- szállítók beszerzése körüli huzavona már jó ideje politikai síkon zajlik, ám most szakmai kétségek is felmerültek a finn Patria alvázára épülő, de saját fejlesztésű jármű körül - a nemzetközi szaksajtó azt úja, a szlovák hadsereg egyes illetékesei nem teljesen elégedettek a szlovák fejlesztésű lövegtoronnyal. Made in Slovakia Peter Gajdoš védelmi miniszter a TASR hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy a jövő évben, miután a jármű prototípusának tesztelése után minden hiányosságot eltávolítottak, és a hadsereg igényeit is kielégítették, elindulhat az új csapatszállító sorozatgyártása. A miTúl nehéz a szlovák csúcstermék? niszter szerint a gép a hadsereg igényei szerint egyebek mellett saját szűrő- és szellőzőrendszert és tömegpusztító fegyverek elleni védelmet kap, és integrálni kell rá a szlovák gyártmányú Turra-30 lövegtor- nyot. A jármű kialakításáért az állami Konštrukta Defence cég felel. Korábban a tárca úgy nyilatkozott, a gép 70 százaléka lesz majd szlovák gyártmány, ám a miniszter azt mondta, itt a jármű értékének 70 százalékáról van szó, beleértve a munkaerő és a munka értékét is., ,A jármű a mi tulajdonunk lesz, tehát Made in Slovakia. Saját termékként árulhatjuk majd a világban” - magyarázta Gajdoš. Túl nehéz a torony A Denník N ugyanakkor a Jane's Defence Weekly brit szaklapra hivatkozva azt íija, meg nem nevezett források szerint a szlovák hadsereg nem teljesen elégedett a szlovák haditechnika egyik csúcstermékének számító Turra-30-cal, melyet az EVPU vállalat gyárt. A lövegtorony ugyan a szlovák viszonyokhoz képest valóban jónak számít, távirányítású és jó felszereltségű, ám másfél tonnás súlya állítólag gondot jelent- acélból készült páncélozása miatt túl nehéz, és a finneknek állítólag emiatt át kell alakítaniuk a Patria alvázát. Emellett pedig súlyához képest védelme is viszonylag gyenge. Jozef Poláček, az EVPU marketingmenedzsere a Denník N-nek úgy nyilatkozott, a brit szaklap rossz kontextusban közölte az információit. A szlovák lövegtorony súlya szerinte hasonló a konkurens cégek gyártmányainak súlyához, a torony védelme pedig a megrendelő igényei szerint módosítható. „Eddig nem tapasztaltunk negatív reakciót a szlovák hadsereg részéről” - közölte Poláček. A cég szerint külföldről is sokan érdeklődnek termékük iránt, elsősorban a jó ár-érték arány miatt. A Denník N is megjegyzi, ha a szlovák lövegtorony valóban nem lenne jó, nem használná azt például az egyesült arab emirátusokbeli NIMR fegyvergyártó saját harcjárműinek építésénél. A lap azt is hozzáteszi, ők is hallották már, hogy a szlovák hadsereg egyes képviselői elégedetlenek a Turra-toronnyal, de a katonák általánosságban mindig a lehető legjobb fegyverzetet kérik maguknak, tekintet nélkül a hadsereg anyagi lehetőségeire. (TASR, Denník N, fm) Theresa May és Jean-Claude Juncker. Az első lépésekben már megegyeztek.
