Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-28 / 297. szám, csütörtök
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. december 28.1 www.ujszo.com A gazdaság idei kulcsszava a vendégmunkás Míg jelenleg elsősorban a nagyobb szlovákiai iparvállalatok alkalmaznak külföldi munkaerőt, a közeljövőben a szolgáltatásokban is egyre több lesz a vendégmunkás (Peter Zákovič felvétele) Pozsony. Dinamikus gazdasági növekedés, szaporodó beruházások, egyre több új munkahely, kevesebb állástalan, növekvő bérek - röviden így jellemezhetnénk Szlovákia elmúlt egy évét. Hogyan értékelik 2017-et a gazdasági elemzők? „A szlovák gazdaság számára az idei év kulcsszava minden kétséget kizáróan a vendégmunkás volt. Külföldi alkalmazottak eddig is dolgoztak az országban, az idei esztendő volt azonban az első olyan, amely során szinte nem telt el hét úgy, hogy valamilyen kontextusban ne merültek volna fel a vendégmunkásokkal kapcsolatos problémák” - nyilatkozta Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője. Akut munkaerőhiány Jelenleg már több mint 50 ezer vendégmunkás dolgozik Szlovákiában, többségük Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megyében. „Míg tavaly minden negyedik új munkahelyet töltöttek be külföldi munkaerővel, jövőre már az új állások harmadára vesznek fel vendégmunkásokat, és ez az arány az elkövetkező időszakban tovább fog nőni. A hazai állástalanok történelmi mélypontra zsugorodó táborából ugyanis egyre nehezebben találnak a cégek számukra megfelelő munkaerőt” - tette hozzá Valachy, aki szerint Szlovákia lakossága kénytelen lesz megtanulni együtt élni a Szerbiából, Romániából és egyéb országokból érkező vendégmunkásokkal. Míg jelenleg elsősorban a nagyobb ipar- vállalatok alkalmaznak külföldi munkaerőt, Valachy szerint a közeljövőben a szolgáltatásokban is egyre több lesz a vendégmunkás. „A cér gek rendkívül hamar rá fognak jönni arra is, hogy a szerb, román és ukrán vendégmunkásokkal nem tudják hosszabb távon orvosolni a munkaerőhiányt, a jövőben így az egzotikusabb országokból érkező vendég- munkások is megjelennek majd Szlovákiában” - vallja Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) prognosztikai intézetének a közgazdásza. Az elemzők szerint régiónk egészében elkerülhetetlen a „bérrobbanás” a kritikussá vált munkaerőhiány miatt. Ez ugyanis nem csupán a szlovák gazdaságot sújtja, Csehországban például 170 ezer betöltetlen állás van, hasonló a helyzet Magyarországon is, Romániában pedig már ázsiai vendégmunkások dolgoznak egyes cégeknél. Nőttek a fizetések A munkaerőhiánynak - legalábbis az alkalmazottak szemszögéből - megvan azonban a pozitívuma is. „A cégek kénytelenek növelni a fizetéseket, ha szeretnék megtartani az alkalmazottakat. Ennek köszönhetően az elmúlt egy évben átlagosan 5 százalékkal nőttek a fizetések, a nagyobb vállalatoknál a béremelés mértéke azonban meghaladja a 6 százalékot is” - mondta Valachy. Jozef Makúch jegybankelnök szerint a bérek növekedése az elkövetkező években is meghaladja majd az 5 százalékot. Többet vásárolunk „A gombamód szaporodó új munkahelyek, a bérek növekedése és az ígéretesen alakuló munkanélküliségi mutatók annak köszönhetők, hogy a szlovák gazdaságnak rég nem ment olyan jól a dolga, mint manapság. Az elmúlt két évben 3,3 százalékos gazdasági növekedésről beszélhetünk, az előttünk álló két évben pedig ez meghaladja majd a 4 százalékot. Különösen jó hír, hogy a gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járul hozzá a lakossági fogyasztás is” - nyilatkozta Biswajit Baneijee, a pénzügyminisztérium vezető közgazdásza, aki szerint az ország gazdasági mutatói jóval ígéretesebben alakulnak, mint azt korábban feltételezték. Drágább élelmiszerek „Ha a 2017-es évet értékeljük, nem feledkezhetünk meg az infláció felpörgéséről sem. 2014 és 2016 között megszakítás nélkül csökkentek az árak, ilyen hosszú deflációs időszakra pedig Szlovákiában hosszú évtizedek óta nem volt példa. Az idei év elején azonban visszatért az infláció, ami elsősorban a növekvő élelmiszerárakkal magyarázható” - mondta Vladimír Baláž. Szerinte az élelmiszerek idei drágulásához jelentős mértékben járultak hozzá a vaj- és tojáspiacon tapasztalható deformációk, ugyanakkor a kereskedők is bátrabban emelték az áraikat, hiszen a lakosságnak egyre több elkölthető pénze van, ami az üzletek bevételein is meglátszik. „Nem árt tudni, hogy az enyhe drágulás együtt jár az egészséges gazdasági növekedéssel. Az ideális inflációs ráta 2 százalék körül mozog, amit idén Szlovákiának sikerült megközelítenie” - tette hozzá Baláž. Csúcson a világgazdaság A hazai kereslet növekedése ellenére a szlovák gazdaság motorjának továbbra is az export számít, így egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak a legfontosabb külkereskedelmi partnereink - elsősorban Németország, Csehország és a többi uniós tagország - mutatói. „A jó hír, hogy a szlovák gazdaság külső környezete továbbra is támogatja a növekedést. Évtizedes, de akár történelmi csúcsdöntések is megfigyelhetők a bizalmi indexekben a világ- gazdaságban, így Európán belül is. Az eddig megjelent harmadik negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése többéves csúcsot ért el, a fellendülés ráadásul párhuzamosan következett be a világ különböző pontjain, így széles körűnek mondható” - nyilatkozta Vladimír Baláž. (mi, TASR, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Tovább drágulhat az üzemanyag Pozsony. A keddi rekorddöntést követően továbbra is közel két és fél éves csúcson az olajárak. Az energiahordozó ára kedden azt követően emelkedett 2015 júniusa óta nem látott szintre, hogy Líbiában felrobbant egy olajvezeték. Az ország állami olajtársasága szerint a baleset hatására napi 100 ezer hordóval is visszaeshet a kínálat. A hír hatására a Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent kőolajfajta hordónkénti (159 liter) ára a 2015 óta nem látott 67 dolláros szintet is áttörte kedd este, majd tegnap délelőtt 65,60 dollárig gyengült az árfolyam. Csak összehasonlításképpen: az árfolyamok 2014nyaránmég 100 dollár fölött alakultak, ahonnan azonban a piacon kialakult túlkínálat hatására meredek esésnek indultak, 2016 elején pedig jócskán 30 dollár alatti mélypontokra süllyedtek. Az évek óta fennálló piaci egyensúlytalanságot a 14 tagú Kőolaj- exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a hozzá csatlakozó olajországok a kitermelés összehangolt visszavágásával igyekeztek kezelni, a jelek szerint eredményesen. Ehhez azonban az eredetileg csak 2017 első fél évére szóló, összességében napi 1,8 millió hordós összehangolt kitermeléscsökkentést előbb 2018 márciusáig, majd a jövő év végéig kellett meghosszabbítaniuk. (TASR, SITA) Finisben a mohi erőmű bővítése Pozsony. „Nem tenném tűzbe a kezem a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építőjéért, garanciát vállalva arra, hogy sikerül a legutóbb felvázolt ütemterv alapján befejeznie a munkálatokat, hiszen az ilyen építkezéseknél bármi előfordulhat, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a harmadik blokkot már jövőre sikerül üzembe helyezni” - nyilatkozta Peter Ziga gazdasági miniszter. Szerinte a harmadik blokk már 96 százalékra kész, az elkövetkező időszakban így már csak a tesztelések vannak hátra, 2018 második felében pedig fokozatosan üzembe állíthatják. A negyedik blokkon eddig a munkálatok 84 százalékát végezték el, és az átadására 2019-ben kerülhet sor. Az eredeti tervek szerint a két blokkot 2013-ig szerették volna üzembe helyezni. Időközben azonban a költségvetés is alaposan megugrott. Míg 2008-ban azzal számoltak, hogy 2,8 milliárd eu- róból megépülhetnek az új blokkok, az aktuális költségvetés 5,4 milliárd euróval számol. „A pluszpénzt a blokkok építője, az olasz Énei biztosítja” - tette hozzá Žiga. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkját eredetileg 1987-ben kezdték el építeni, a rendszerváltást követően azonban leálltak az építkezéssel. Az olasz Énei 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66 százalékos részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosaként 2008-ban látott hozzá a mohi erőmű 3. és 4. blokkjának a befejezéséhez. (mi, SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8859 Lengyel zloty 4,1884 a Cseh korona 25,840 Magyar forint 310,99 a Horvát kuna 7,5398 fi Román lej 4,6499 n Japán jen 134,70 Svájci frank 1,1772 a Kanadai dollár 1,5028 USA-dollár 1,1895 a VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA 1 FORINT Privatbank« 1,21-1,15 26,28-25,00OTP Bank 1,24-1,13 26,90-24,63 325,21-297,79 Poatabank 1,22-1,15 26,55-25,00 324,04-299,11 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,14 26,47-25,00 325,47-297,43 Tatra banka 1,22-1,15 26,60-24,95 324,54-298,68 ČSOB 1,22-1,16 26,44-25,13Altatóm» Hitelbank 1,22-1,15 26,49-24,95 326,25-298,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Elképesztő, amit idén a bitcoin művel London/Pozsony. Az elmúlt napokban még a kriptopénzekhez képest is extrém mozgásokat láthattunk a bitcoin esetében, a szuperpénz árfolyama a 20 ezer dolláros csúcsról pár nap leforgása alatt 11 ezer dollárig szakadt, amit egy nagyobb felpattanás követett, jelenleg 16 ezer dollár környékén állnak a jegyzések. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? A vad árfolyammozgás miatt egymást érik a szakértői vélemények a bitcoin árfolyamára vonatkozóan: egy, a Bloombergnek nyilatkozó elemző szerint a technikai jelek arra mutatnak, hogy a bitcoin ára a következő hónapban egészen 5700 dollárig eshet. Julian Hosp, egy kriptopénzekkel foglalkozó szakember ezzel szemben azt vallja, hogy a bitcoin ára már jövőre elérheti a 60 ezer dollárt, azonban arra azért figyelmeztet, hogy előbb- utóbb számíthatunk egy igazán nagy összeomlásra. A brit pénzügyi felügyelet vezetője, Andrew Bailey figyelmeztette a befektetőket, hogy szerinte a bitcoin nagyjából olyan, mint a szerencsejáték. Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is kifejezte aggályait a bitcoin nagy árfolyam- mozgásaival kapcsolatban, amit még szerinte az is tetéz, hogy semmilyen ország, vagy szervezet sem vállalt felelősséget a szuperpénzért. Az bizonyos, hogy a befeketők szá(SITA/AP-felvétel) mára hatalmas kockázatot jelent a hatalmas árfolyammozgás, amit még a működési kockázatok, a biztonsági hibák és a piaci manipulációk is fokoznak. „A befektetőknek fel kellene ismerniük, hogy a bitcoin ára bármelyik pillanatban gyakorlatilag nullára zuhanhat. A virtuális devizák - mint a bitcoin - nem igazi devizák” - mondta Dombrovskis. Nem csoda, hogy az egyes piaci felügyeletek egyre hangosabban kongatják a vészharangot. Legutóbb az izraeli tőkepiaci hatóság vezetője jelentette be, hogy ki fogják tiltani a digitális pénzekre alapozott vállalatokat a tel-avivi tőzsdéről. A múlt héten a szingapúri központi bank adott ki figyelmeztetést azoknak, akik kripto- pénzbe szeremének fektemi, mondván: az elmúlt időszakban látott áremelkedést spekuláció vezérelte, a meredek zuhanásnak így jelentős esélye van. (TASR)
