Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-04 / 278. szám, hétfő

KULTÚRA 2017. december 4. I www.ujszo.com Polkák a színpadon Tíz lengyel írónő, tíz darab, tíz mai történet a Kalligram kiadó gondozásában 6 I RÖVIDEN Veszélyben a Queen-film Los Angolos. Bizonytalan időre leállt a Queen zenekar pályafu­tásáról, illetve Freddie Mercury életéről szóló játékfilm forgatása, mert Bryan Singer rendező nem tért vissza a forgatási helyszínre a Hálaadás Napja alkalmából en­gedélyezett szünetről. AFox stúdió első tájékoztatása szerint a rendező „váratlanul elérhetet­lenné vált”. Később azzal egé­szítették ki közleményüket, hogy Singer megbetegedett, és család­tagjai közül is többen gyengél­kednek. Amerikai és brit filmes portálok azonban - stábtagokra hivatkozva - arról írnak, hogy a rendezővel már az X-Men for­gatásán is gondok voltak: órákat késett, sőt gyakran meg sem je­lent a helyszíneken. A Holly­wood Reporter informátora sze­rint a Bohemian Rhapsody című Queen-film készítése sem zajlik zökkenőmentesen, novemberben már pattanásig feszült a helyzet a producerek, a stábtagok és a ren­dező között, néhány színész pe­dig ott akarja hagyni a produkci­ót, mert a csúszás miatt nem tud­ják elkezdeni következő munká­ikat. Egyes jeleneteknél állítólag a vezető operatőr ült a rendezői székbe Singer helyett, hogy mentse a helyzetet. A film be­mutatójának tervezett dátuma 2018. december 25., a gyártás azonban már annyit késik, hogy egyes portálok szerint a stúdió a megbízhatatlan rendező lecseré­lését fontolgatja. (juk) Átadták a Príma Primissima díjakat Budapest. Tíz kategóriában 15. alkalommal vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, művészet, tudo­mány és sport jeles képviselői. Magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor költő, színház- és filmművészet kategóriában Enyedi Ildikó rendező, zenemű­vészet kategóriában Eötvös Pé­ter zeneszerző, magyar sajtó kategóriában Baló György szerkesztő, műsorvezető, ma­gyar népművészet és közmű­velődés kategóriában Bálint György kertészmérnök vehette át idén az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést. (k) SZABÓ G. LÁSZLÓ Női kezekben e lengyel dráma­irodalom. Nők írták az elmúlt tíz-tizenöt év jelentős színpadi műveit. Pászt Patrícia kiváló érzékkel válogatott. S hogy ez valóban így van, azt a Kalligram gondozásában, Hrapka Tibor ötletes borítójával most meg­jelent Polkák című kötet bizonyítja. „Hol vagyunk már attól, hogy a mo­dem lengyel drámát Gombrowicz, Rózewicz, Mrozek jelentse csupán?” - teszi fel a kérdést a könyv elősza­vában Lőkös Ildikó dramaturg. De kit, kiket ismerünk úgy igazából rajtuk kívül? - jöhetne egy újabb kérdés. Talán csak Slobodzianeket, aki A mi osztályunk című drámájával „bevet­te” a magyar színházakat. A buda­pesti Katona József Színház hatodik éve tartja műsorán a darabot, amely egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi. Tíz lengyel és zsidó diák sze­mélyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mu­tatja be hazája részvételét a 20. szá­zad borzalmaiban, 1925-től napjain­kig. Szombathelyen, Miskolcon, Ta­tabányán is játsszák a darabot, nálunk elsőként a nyitrai színház műsorát gazdagította. Húsz-harminc évvel ezelőtt mindenesetre több lengyel drámát játszottak a színházak. Ezen a helyzeten próbál most változtatni Pászt Patrícia polonista, műfordító, dramaturg és kulturális menedzser, a Krakkói Magyar Centrum vézetője, aki 2010-ben ugyancsak a Kallig- ramnál jelentette meg a Fiatal lengyel dráma című antológiát, amelyben 6:4 arányban szerepeltek a női- és férfi­szerzők, köztük Chowaniec a Gardé­niával, Saramonowicz a Tesztoszte- ronnal, Modzelewski a Koronázás­sal, Walczak a Homokozóval, vagy Dorota Maslowska a Köztünk min­den rendbennel. Hét év elteltével pe­dig itt a friss termés, főként fiatalabb (főleg a hetvenes és nyolcvanas években született) szerzők tollából. A Polkák című kötetnek nemcsak a szerzői gárdája, hanem a fordítója, elő- és utószóírója is nő. Lengyel színházi szakemberek megállapítása szerint nemcsak a drámaírók, a len­gyel színházi közönség nagy része is nő. A nők által írt darabok pedig női szemmel ábrázolják a világot, akönyv szerzői korunk Nórái, akik kritikus módon próbálják meg értékelni a va­lóságot. Nagyon magas szintű szö­vegek ezek, sokszor belső, érzelmek­kel töltött monológok, amelyekben természetesen férfiak is megszólal­nak. De nem ők a főszereplők. Ezen a téren komoly változás történt a len­gyel drámairodalomban. Eddig ugyanis mindig a férfiak álltak a tör­ténések középpontjában, ők mozgat­ták, ők vitték előre a cselekményt. A civilizációs változás következtében a történelmi, családi és egzisztenciális kérdések sűrűjében Lengyelország­ban egyre erősebb hangon szólalnak meg a nők, ami az irodalom mellett például abban is megmutatkozik, hogy rendezői szakon jóformán csak nők tanulnak a lengyelországi egye­temeken. „Amíg a mai magyar drámák szer­zői alanyi jelleggel ábrázolják a ma­guk világát, a lengyel dráma széle­sebb hatókörű kérdésekről beszél - vélekedik Máté Gábor, a Katona Jó­zsef Színház igazgató-főrendezője, A mi osztályunk színpadra állítója. - Erős szerkezetű művek a lengyel drá­mák, de a költészet is nagy erővel szólal meg bennük.” Családi történetek, egzisztenciális és filozófiai drámák kerültek a friss kötetbe, s mivel Lengyelország ka­tolikus ország, a tíz műből ötben az Isten és az egyház is szóba kerül. Bár a témák többségénél érezhető a női toll, hiszen férfi ritkán ír például egy kamasz fiú traumájáról, hogy szét­hullott a családja, van a kötetben olyan darab is, amelyről ha levesszük a szerző nevét, nem biztos, hogy ki­derülne, nő írta. Még arról a történet­ről sem, amelyben gyűlöletté vált a szerelem. „Az antológia összeállításánál fi­gyelembe vettük a lengyel közönség és szakma véleményét, a drámaírói versenyek győztes alkotásait, a művek színpadi sikereit, és azt a szempontot is, hogy a kötetbe került darabok ne csupán a lengyel valóság problémavilágát tükrözzék, hanem univerzális mondanivalót is hordoz­zanak - mondja Pászt Patrícia. — A szerkesztés során a bőség zavara je­lentette a legnagyobb nehézséget, ám ha csupán az az egy cél vezetett volna bennünket, hogy az utóbbi tizenöt év legjobb darabjait kínáljuk fel, min­den valószínűséggel akkor is túlnyo­mó részt női szerzők művei közül vá­logattunk volna.” Abszurd komédiától társadalmi­politikai paraboláig, történelmi szembesítéstől groteszk vagy költői egzisztencialista vízióig, ifjúsági és gyermekdaraboktól szinte minden megtalálható a mai lengyel dráma- irodalom nők által képviselt szeg­mensében. A mostani kötet tíz művéből hat kimondottan női tema­tika. Anyák, feleségek, lányok, nő­vérek szemszögéből láttatja a világot, a női önmeghatározás központi téma. És most nézzük a szerzőket. Lídia Amejko, Magda Fertacz, Malgorzata Sikorska-Miszczuk és Elzbieta Cho­waniec darabjait már eddig is több külföldi, köztük cseh, magyar és szlovák színházban játszották. Ma­lina Przesluga számos kiváló gyer­mekkönyv szerzője. A kerámia­művészként Andalúziában élő An­tonína Grzegorzewska Migrén című drámájával járja most a világot. Ma­ria Wojtyszko és Anna Krasinska drámái jelenleg is nagy sikerrel fut­nak Lengyelországban. Danuta Walesa Vágyak és titkok című ön­életrajzi művét Krystyna Janda var­sói színésznő dolgozta át monodrá­mává, és több mint százötvenszer játszotta már a Teatr Polonia szín­padán. Anna Wakulik az Aratással mutatkozott be nemrég Londonban. „A romantikus drámának nagy ha­gyománya van a lengyel színházak­ban - vélekedik a harmincéves írónő. - Szeretjük, de eljött az ideje, hogy továbblépjünk. A mai lengyel drá­mák olyan érzékenységgel reagálnak a valóságra, hogy kimondhatjuk, uni­verzális mondanivalójukkal folya­matos gondolkodásra késztetik a kö­zönséget.” December 10-től új és korszerűbb • • Kattanj ra! Ezerfejü sárkány a netes gyűlöietbeszéd KÜLFÖLD hírek, kvízek, HÁTTÉRANYAGOK! ÔL

Next

/
Thumbnails
Contents