Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-04 / 278. szám, hétfő
2 KÖZÉLET 2017. december 4. | www.ujszo.com Karácsonyig biztos nem lesz olcsóbb a tojás Egy kiadós rántotta szinte luxus lesz egy ideig, és a karácsonyi sütemények elkészítése sem lesz olcsó mulatság - a tojás ára elszállt, és Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter szerint csak karácsony után csökken. A miniszter erről a TA3 vasárnapi vitaműsorában beszélt a „tojáshelyzetről” mondván, az ünnepi időszakban megugrik a fogyasztás, így az európai hiányhelyzetet tekintve nehéz lenne azt mondani, hogy karácsonyig csökkenhet az ár. Elmondása szerint ugyan Szlovákia önellátó tojásból, a fogyasztás 105 százalékát lenne képes biztosítani, de termelésének 75 százalékát adja el idehaza, 25 százalékát pedig külföldön. „A földművelésügyi minisztérium nem tudja megakadályozni, hogy a szovákiai termelők exportálják a tojást” - mondta, hozzátéve, Európában az egységes piacon szabadon áramlik az áru. Mivel az itteni kereskedők és üzletláncok nem vásárolták a szlovákiai tojást, a termelők kénytelenek voltak külföldön eladni az árut, s mivel hosszú távú szerződéseik vannak, ezeket nem lehet csak úgy felmondani. A miniszter elmondta, érti azokat a termelőket, akik külföldre szállítanak, hiszen a szlovákiai tojás minőségi, sosem volt körülötte botrány, ezért nagyon keresett külföldön. „Nem gondolom azonban, hogy vásárlási pániknak kellene kialakulnia, és az embereknek aránytalanul nagy tojástartalékot kellene felhalmozniuk” - tette hozzá. Matečná szerint a minisztérium nem befolyásolhatja a tojás árképzését a hazai boltokban. „A piac határozza meg az árakat. Mivel a tojásból kevesebb van, mint általában, a kereskedők viselkedése ezért normális, emelik az árakat” - jelentette ki. Hozzátette: Szlovákia még viszonylag jól áll, hiszen például Hollandiában, ahol kipattant a botrány a fipronilmérgezés miatt, sokszorosan magasabbak az árak. A szlovák piacon jelenleg a tojás ára 23-35 cent között mozog, de akár 38 cent is lehet, ez a méretétől, illetve attól függ, ketreces, mélyalmos vagy biotartásból származik-e. A tojásárak tavaly októberhez képest Európában átlagosan 47,5 százalékkal nőttek, Szlovákiában az UniCredit Bank elemzése szerint37 százalékkal - a bank elemzője szerint a drágulás az elkövetkező hónapokban is folytatódhat. Matečná szerint ugyanakkor egy másik, az utóbbi időben komolyan dráguló árucikk, a vaj már nem lesz drágább. „A piac lassan megnyugszik, a vaj iára csökkeni kezdett” - tette hozzá. (fm, TASR, SITA) BARTALOS ÉVA Somorja. A Híd a koalíciós szerződés megszegóseként értékelné, ha a Smer az ellenzékkel együttműködve bejuttatná Monika Jankovskát a Bírói Tanácsba - döntött a párt országos tanácsa szombaton Somorján. A párt kiáll igazságügyi minisztere, Lucia Žitňanská mellett, és elutasítja Monika Jankovská jelölését a Bírói Tanácsba. „Jankovská jelölésének kérdésében nem született koalíciós megegyezés” - indokolta a határozatot Bugár Béla, a Híd elnöke. Hozzátette, a koalíciós szerződés megszegéseként értékelnék, ha a Smer Jankovskát jelölné, de bízik a megegyezésben, az OT határozatát figyelmeztetésnek szánják. Lucia Žitňanská közölte, hogy a polgáriság elveinek erősítése, valamint a bírók jelölésének módja a koalíciós szerződésben és a kormányprogramban is szerepel. „Az egyezségeket be kellene tartam” - fűzte hozzá. A képviselők arról is határoztak, hogy támogatják a jövő évi költségvetés-tervezetet. „Nem mindenki teljesen elégedett, de abból főzünk, ami van” - mondta Bugár. A párt támogatja a hadsereg fejlesztését is. A programpontok között szerepelt a megyei választások eredményeinek kiértékelése, valamint a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés. „Minden megyében (A szerző felvétele) külön-külön kell kiértékelni a képviselőket. A párt csúcsvezetése a parlamentben van, ahol a szavazásokon biztosítani kell a koalíciós többséget, így nem engedhetjük, hogy valamelyik képviselőnk önkormányzati vagy megyei ügyek miatt hiányozzon” - nyilatkozta lapunknak Bugár. Figyelmeztetést küldött a Smemek a Híd „Egyezményes" halogatás Mi az isztambuli egyezmény? Az egyezmény célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme, valamint az, hogy az elkövetők ne ússzék meg büntetlenül az erőszakoskodást. Megállapít egy sor bűncselekményt, például a nők nemi szervének megcsonkítását vagy a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást, az aláíró államoknak így a jogszabályaikban eddig nem szereplő bűncselekményi formákat kell meghatározniuk. Az egyezmény elfogadása ugyan hivatalosan az EU-tagállamok többsége számára prioritás, ám a konzervatív szervezetek és politikusok élesen bírálják azt: szerintük egy legitim cél, a nők elleni erőszak felszámolásának orvé alatt szerepet kaphat a nemzetközi jogban a „genderszemlélet", és maga az egyezmény radikális feminista ideológiára épül, a nőket általánosságban elnyomott áldozatként, a férfiakat elnyomóként, erőszakos bűnelkövetőként láttatja. RÖVIDEN Visszafogadná a fái ország a koronát Pozsony. Nem egész kilenc évvel az euró szlovákiai bevezetése után a többség elégedett a közös európai pénznemmel, ám még mindig meglehetősen nagy nosztalgia uralkodik a szlovák korona iránt. Az MNForce ügynökség felmérése szerint tíz szlovákiai lakosból heten elégedettek az euróval, az ötszáz válaszadó negyede ugyanakkor határozottan szeretné visszakapni a koronát, és további 29 százalék nem tiltakozna a régi pénznem visszavezetése ellen. Ivor Leho- tan, a felmérést megrendelő TopForex vállalat ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a nosztalgia csak látszólagos, és inkább annak köszönhető, hogy sok ember bizonytalan a jövővel kapcsolatban, így inkább az euróval kapcsolatos kockázatokat látja, mint az előnyeit. (SITA) A miniszter hamarabb emelne Pozsony. Bár Robert Fico kormányfő nemrég kijelentette, legközelebb 2019 januáijától emelkedhetnek a tanárbérek, mivel a pedagógusok érdekképviselete nem írta alá a 2020-ig tartó szociális békéről szóló megállapodást, de az oktatásügyi miniszter szerint az emelésre 2018 szeptemberében sor kerülhet. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatásügyi miniszter az RTVS vasárnapi vitaműsorában azt mondta, ő erre törekszik, és minden tárgyalások kérdése. Hozzátette: teljesíteni fogják azt, amit a kormány programnyilatkozatában garantáltak. (TASR) FINTA MÁRK A szlovákiai politikai közeg továbbra sem tudja sem lenyelni, sem kiköpni a nők elleni, ós a családon belüli erőszak megelőzósóről ós felszámolásáról szóló isztambuli egyezményt. Bár ratifikálását már tavaly év végére ígérte Ján Richter szociális ügyi miniszter, ez azóta sem történt meg, sőt, nyáron bizonytalan időre jegelték a témát. A nők elleni és családon belüli erőszak döbbenetesen elterjedt: becslések szerint a nők 35 százaléka már elszenvedője volt ilyesminek élete során, egyes országokban pedig akár 70 százalék is. A nők elleni erőszak felszámolásának világnapja is van, november 25. Ennek alkalmából az Európai Bizottság felszólította azokat az uniós tagországokat, melyek még nem ratifikálták az egyezményt, hogy tegyék ezt meg. Az isztambuli egyezmény az Európa Tanács egyezménye. A 47 tagország közül 44 írta alá - köztük Szlovákia is, még 2011-ben -, és 23 ratifikálta. Azon országok között, melyek ezt még nem tették meg, megtalálhatjuk Nagy-Britanniát és Szlovákiát is. A ratifikációhoz az országok eltérően állnak: egyes államok előbb ratifikálják az egyezményt, s azután igazítják hozzá a nemzeti jogrendet, mások előbb eleget tesznek minden feltételnek, s jóváhagyják a konvenciót. A szociális és családügyi miniszter, Ján Richter a tavalyi szlovák uniós elnökség idején azt ígérte, 2016 decemberéig ratifikálják az egyezményt, miután hozzáigazítják a jogrendet. Ám ezidáig nem történt semmi, s valószínűleg jó ideig nem is fog. Az Új Szó az év elején érdeklődött a csúszás okairól, akkor azt a választ kaptuk, hogy bár Szlovákia törvénykezése már nagyrészt eleget tesz az isztambuli egyezményben foglaltaknak, de jelenleg az igazságügyi minisztériummal azt elemzik, mi hiányzik még. Az isztambuli egyezmény témáj a j úliusban került a kormány elé, ám nem azért, hogy jóváhagyja: Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter azt javasolta, hogy a folyamatot állítsák le. Azzal érvelt, hogy a társadalomban továbbra is ellentmondásosak erről a nézetek, így további vitára van szükség. A szlovákiai politikusok valóban rendkívül megosztottak az egyezmény kérdésében. Andrej Danko házelnök, az SNS elnöke például kijelentette, hogy amíg kormányon vannak, addig az isztambuli egyezményt nem fogják támogatni - szavaiból kiderül, azért, mert szerinte az felszámolná a férfiak és nők szerepén alapuló hagyományokat. Zitňanská véleménye a dologról november végére sem változott. A Pravdának azt nyilatkozta, az elhamarkodottság a témával kapcsolatban többet árt, mint használ, és ha most nyújtanák be az egyezmént ratifikációra, sorsa szinte biztosan az elutasítás lenne. Hozzátette, rövid időn belül vissza akar térni a témához, mert aktivizálták magukat az egyezmény ellenzői, és elutasítja az ilyen nyomásgyakorlást. Megjegyezte, szerinte nem szerencsés most kiélezni a vitát, mert az egyezménnyel kapcsolatos konfliktus olyan fajta ellentét, ahol nagyon lassan közelíthetőek az álláspontok, és mintha nem lenne benne kompromisszum, az egyik fél győztes, a másik vesztes. Nemcsak a koalícióban, hanem az ellenzéki sorokban is eltérnek a vélemények a témáról. Az SaS frakció- vezetője, Natália Blahová például pár nappal ezelőtt felszólította a kormányt, hogy tárgyalja meg az isztambuli egyezményt, és nyújtsa be a parlamentbe. Leszögezte, a nők védelme az erőszakkal szemben összeurópai téma, és része a nyugati civilizáció védelmének - abszurdnak tartj a, hogy egy olyan kormány, mely Szlovákia mélyebb európai integrációját tűzte ki célul, képtelen kiállni azon értékek mellett, melyeken az Európai Unió alapul. Az igazságügyi minisztérium azt válaszolta Blahovának, ha felszólításukkal azt akaiják elérni, hogy az egyezményt végleg lesöpöijék az asztalról, akkor jó úton járnak. „Nem kell felszólítaniuk a kormányt, elég, ha meghallgatják az Ol’aNO-s és a Sme rodinás ellenzéki kollégáik nyilatkozatait, és nyilvánvalóvá válik, hogyan is végződne az isztambuli egyezményről szóló parlamenti szavazás” - tette hozzá Peter Bubla, a tárca szóvivője. Mi a gender-elmélet? Agendertulajdonképpen társadalmi nemi szerepet jelent. Ennek elmélete a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel, és annaktársa- dalmi vonatkozásaival foglalkozó elmélet és tudományterület, mely mindazon társadalmi tényezővel, jelenséggel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak. Míg például a nők biológiai szempontból mindenütt a világon azonosak, az egyes országokban, kultúrákban nemükből kifolyólag más a társadalmi helyzetük, jogaik, emiatt érhetik őket hátrányok, nem egyenlő bánásmód. A gender tehát nem a nőkről és a férfiakról szól, hanem a „férfiségről" és „nőségről".
