Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-22 / 294. szám, péntek
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. december22. | www.ujszo.com A hit segíthet a gyógyulásban? Az örök vitakérdés, hogy mennyiben és mikor bízhatunk az ima erejében Az imádság önmagában nem tekinthető mindent kikezelő megoldásnak; enyhe bajoknál sem mindig, súlyos betegségeknél pedig pláne igaz: a szakorvosi ellátás feltétlenül szükséges (Fotó: fotolia.com) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Régtől fogva izgatja gondolkodó és hívő fajunkat, hogy vajon a hit és a hozzá kapcsolódó imádkozás érezhetően és kimutathatóan segíthet-e a betegségek leküzdésében? Napjainkban egyre nő azok száma, akik állítják, a mély vallásos hit igenis hozzájárul az egészséges lét fenntartásához és hatásosan segíti a gyógyulást. A korszerű tudományos megközelítés persze bizonyítható tényeket követel. Jelenkorunk egyik zsenge szakterülete a lélek idegtudománya; a múlt század végéig áltudománynak tartották, ma már elismerik: lényegében a személyesen átélhető spiri- tualitás tudományos szintű vizsgálatáról van szó. A neuroteológia fogalmát a brit Aldous Leonard Hux- ley ötlötte ki 1962-ben (A sziget c. regényében szerepel). Művelői a normálistól eltérő tudatállapotokat vizsgálják, és azt, hogy mennyiben és miként függ össze a vallásos hit az emberi test biológiai mutatóival. Egy példa: a Missouri Egyetem epilepsziások bevonásával lefolytatott kutatásának eredménye azt látszik igazolni, a vallásos élményekre való hajlam idegrendszeri eredetű (Mental Health, Religion and Culture szaklap, 2016. december). A lélek igényei A Journal of Clinical Oncology internetes oldalán 2009-ben jelent meg a Dana-Farber Rákkutató Intézet ama tanulmánya, amely 343 gyógyíthatatlan rákos beteg életének utolsó szakaszát végigkövetően arra a megállapításra jutott, jobb volt azoknak az életminősége, akiknek az orvosaik, ápolónőik és lelkipásztoruk a lélek igényeire is figyelmet fordított. A kutatók ennek alapján úgy vélték, a jövőben a lelkipásztori szolgálat szerves kiegészítőjévé válhatna az orvosi ellátásnak. 2010 márciusában a Sociology of Religion szaklapban közzétett egyik tanulmány (a Torontói Egyetem kutatása) azt járja körül, az amerikaiak szerint mennyire van hatással Isten a mindennapok eseményeire és egyszersmind eredményeire. Összességében a kérdezettek többsége azt mondta, hisz az isteni beavatkozásban; 61%-uk úgy hiszi, Isten határozza meg életük irányát és lefolyását. Mágia és tudomány Egy, a Journal of Religion and Health-ben 2017 augusztusában közzétett felülvizsgálati tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a „többdimenziós jellegű”- nek értékelt vallásosság valamilyen szinten összekapcsolható az általános életminőség javulásával, ámde felhívják a figyelmet: több, mostanáig érintetlen szemszögből is vizsgálódni kell, mielőtt a vallásos lelkiséget bevezetnék az egészségügyi ellátás keretei közé. Több országban 2017-ben is egyidejűleg van jelen és használatban a mágia, a varázslat, az ima, a hit és a modem tudományos kutatásokra alapozó orvoslás. A Journal of Religion and Health-ben jelent meg 2017 decemberében egy amerikai tanulmány arról, hogy Ghána vidéken élő idős lakosai a jócskán korlátozott egészségügyi ellátás mellett milyen módszerekhez nyúlnak gyógyulásuk érdekében. A Fort Lauderdale-i Nova Délkeleti Egyetem és a Floridai Nemzetközi Egyetem kutatói a 28 megkérdezett idős közül 22-től azt a választ kapták, remélt gyógyulásuk érdekében az összes elérhető lehetőséggel élnek: orvosok, kórházak, orvosok által felírt gyógyszerek, nem receptköteles fájdalomcsillapítók, gyógynövények és hiten alapuló módszerek, úgymint imádkozás, böjtölés, kézrátételes kezelés, szentelt élelmiszer és víz. De mind a 28 személy legalább kétfélét választott az összes lehetőség közül. Átfedés van a spirituális rendszerek és valamilyen szakavatott (orvos, hagyományos gyógyító vagy keresztény lelkész) által nyújtott segítség egyidejűleg való igénybevételét illetően. Noha náluk (és számos afrikai országban) betegség és gyógyulás egyaránt kötődik a szellemiséghez, a mindenre ható isteni erőhöz, és a gyógynövényhasználat, az ősi hagyományok és rituálék mélyebb értelmet képviselnek a testi és a lelki gyógyulás terén, mégis megfér együtt a hit és az orvosi gyógyítás. Európaiként gondolkodva azt mondhatnánk, az afrikai hitvilágokban rejlő eszmeiség önmagában nem segít a komoly bajban, és ez akár igaz is lehet, de számukra, mert erős a hitük, mégsem kérdéses a hitalapú gyógyulás. Félelem a haldoklástól Sokan sokféleképpen képzelik el a halál utáni állapotot, avagy létet. De ki mennyire fél a haláltól? 2017 tavaszán a Religion, Brain and Beha- vior oldalain az Oxford Egyetem - 1961 és 2014 között megjelent 100 cikk átvizsgálása alapján írt - tanulmánya rámutatott, hogy az ateisták és a mélyen hívők félnek legkevésbé a haldoklástól. Ezt továbbgondolva feltehető a kérdés, ha a hívőkre e tekintetben ennyire kihat önnön hitük, miért ne lehetne igaz, hogy az életben is segítő támaszt nyújthat? Ezzel visszajutottunk az alapkérdésig. Továbbra sincs tehát egyértelmű válasz. Néhány dolog viszont elmondható. Nem elhanyagolható, hogy imádkozni biztonságosabb, mint kétes helyeken beszerezhető - reményvesztettek kétségbeesésére alapozva gyógyító szerekként árult- pirulákkal próbálkozni. Ugyanakkor szintén szem előtt tartandó, hogy az imádság önmagában nem tekinthető mindent kikezelő megoldásnak; enyhe bajoknál sem mindig, súlyos betegségeknél pedig pláne igaz: a szakorvosi ellátás feltétlenül szükséges. Az imádkozás, ha úgy tetszik, az elmének a hit szerint gyógyhatással is bíró ereje és tudományos szintű gyógyítás kéz a kézben segíthet a legtöbbet. Túl szigorúan tiltjuk a gyerekek kütyüzését INDEX-HlR Gyermekorvosok régóta aggódnak amiatt, hogy túl sokat használjuk a kütyüket, ós ez kihat az egészségünkre. Az Oxford Egyetem kutatói egy friss tanulmányban azonban arra mutatnak rá, hogy a kijelző előtt töltött idő korlátozása nem is annyira előnyös, mint gondolnánk. Áz oxfordi kutatók az amerikai gyermekorvosi akadémia digitális eszközhasználattal kapcsolatos iránymutatását tesztelték, és ebben az áll, hogy a gyermekek kijelző előtt töltött idejét napi 1-2 órára kell korlátozni, hogy pszichológiailag rendben legyenek. Hogy ennek hatásait ellenőrizzék, a tudósok húszezer szülővel készítettek telefonos interjút. SÍP ***** A jövőbeli kutatásokban arra kéne fókuszálni, hogy miként lehet jól használni a digitális eszközöket, mégpedig úgy, hogy az erősítse a szülők és a gyermekeik közti kapcsolatot (Fotó: fotolia com) Adatokat gyűjtöttek többek közt a vizsgált alanyok érzelmi állapotáról, kíváncsiságáról. A felfedezéseink alapján sokkal jelentősebb hatása van annak, hogy a szülők miként határozzák meg a kijelző előtt töltött időt, és hogy ők is aktívan részt vesznek-e a gyermekükkel a digitális világ felfedezésében - mondta Dr. Andrew Pryzbyl- ski, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte a jövőbeli kutatásokban arra kéne fókuszálni, hogy miként lehet jól használni a digitális eszközöket, mégpedig úgy, hogy az erősítse a szülők és a gyermekeik közti kapcsolatot, közösségi időtöltéssé váljon, és jó hatással legyen a gyermekre. Pryzbylski úgy véli, felül kell vizsgálni a gyermekorvosok ajánlását, hogy az valóban pozitív hatással legyen a gyermekek mentális egészségére és általános jólétére.
