Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-20 / 292. szám, szerda
121 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2017. december 20. I www.ujszo.com Ünnepek idején tilos minden munka A Nyitramegyei Közlöny 1899-ben összegyűjtötte a karácsonyi szokásokat és hiedelmeket VRABEC MÁRIA Karácsonykor sem varrni, sem mosni, sem söpörni nem szabad. A gazdasszonymóg az asztaltól sem állhat fel, különben szerencsétlenséget hoz a házra. NYITRA A Bangha Sándor által kiadott Nyitramegyei Közlöny 1899. december 17-én megjelent száma külön rovatot szentelt a karácsonyhoz fűződő hiedelmeknek, és bizony, nem lehetett egyszerű valamennyit betartani. A szerkesztők szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy az olvasókat emlékeztessék a régi szokásokra, és figyelmeztessék őket arra, hogy az ünnepek idején tilos minden munka, ez az elcsendesedés és az elmélyülés ideje. Némely szokások a szenteste varázserejét idézik, mások egyszerűen a népi bölcsességből erednek, és arra emlékeztetnek, hogy az ünnep a pihenés és a családi együttlét ideje. Karácsonykor például nem szabad nehéz munkát végezni, de még takarítani, söpörni sem. A nők nem varrhatnak, de aki mégis tűt fog a kezébe, annak kitekerednek az ujjai. Aki cérnára néz, megvakul, aki rálép, az megsántul - hát van, aki ezt megkockáztatná? Aki torkos, megcsúnyul De mosni, ruhát szárítani, Szent János napjáig söpörni sem szabad karácsony ünnepén, mert mindez szerencsétlenséget hozhat a házra. A karácsony elődeinknél is a bőség ideje volt, ezért a szólásmondások is figyelmeztettek a mértékletességre. Azt mondták például, hogy aki túl sok édességet eszik karácsonykor, az megcsúnyul, aki pedig kevés sós ételt fogyaszt, azt fejfájás gyötri. Aki karácsonykor köhögött, az a következő évben tüdőbajban halt meg, akinek a szeme viszketett, megvakult, az orrviszketés pedig azt jelezte, hogy meglopják. Nem csak dolgozni, tisztálkodni sem volt ildomos az ünnepek idején, aki karácsony napján mosakodott, az ragyás maradt, aki fésülkö- dött, az megkopaszodott. De legalább az a gyerek, aki karácsonykor kapott egy atyai fülest, örülhetett, hogy a következő évben megússza a nevelő célzatú pofonokat. A bőség reményében egy marék pénzzel kellett éjfélkor leugrani az asztalról, és mindenképp lencsét kellett fogyasztani. A következő évi termést az hivatott garantálni, hogy a karácsonyi asztal alá odatették az ekevasat, az ásót, a kapát, a kaszát. Ahol az asztal négy lábát lánccal kötötték össze, ott a család biztosan együtt maradt, és ha még fokhagymát is tettek alá, semmiféle rontás nem érhette a házat. Az ördögökkel cimborái Nyitra környékén az asztal alá szénát is tettek - annak jeléül, hogy '3. dwmhor 2f■r’ii. f ik mm A lap külön rovatot szentelt a karácsonyhoz fűződő hiedelmeknek, és bizony, nem lehetett egyszerű valamennyit betartani (Tomáš Hoiúbek felvétele) szívesen várják és befogadják a kisjézust. A gabonát, amelyet az ostya és a méz mellett a karácsonyi asztalon szenteltek meg, vacsora után a háziállatoknak adták. Ahol a karácsonyi asztalnál ketten egyszerre mondták ki ugyanazt a szót, ott a következő évben lakodalmat ültek, de ott, ahol valaki mérgesen, haraggal ült asztalhoz, egész évben nem volt a házon Isten áldása. Hogy karácsonykor nem szabad szárnyast enni, azt régen mindenki tudta - nem is merte volna kockáztatni senki, hogy elrepüljön a szerencséje. Az almát már száz évvel ezelőtt is annyifelé vágták, ahányan ültek az asztalnál, hogy mindenkit hazavezessen, az asztalnál megtört dióból pedig a családtagok egészségére következtettek. A vacsoránál vigyázni kellett, hogy semmi se hulljon az asztal alá. Aki oda potyogtatta a morzsákat, az az ördögökkel cimboráit. Fülhúzásért jó hírek A kályhába, kemencébe jó vastag fatörzset tettek karácsonyeste, ha reggelig kitartott, az azt jelentette, hogy a családi tűzhely a következő évben is meleg marad. A karácsonyi hamu felét a gyümölcsfák köré szórták a következő évi jó termés reményében, másik felét az istállóban szórták szét, hogy az állatokat megóvják a betegségektől. Mezőgazdaságból élő őseink hitték, hogy ha karácsonykor nem havazik, tavasszal sok lesz az eső. Ha ködös volt a karácsony, tavasszal jégverés fenyegetett, de ha karácsonykor a szél dudált, az aratást víg énekszóval végezték. A gazdasszonyok a karácsonyesti égboltot is félve fürkészték, ha kevés csillagot láttak, az annak az előjele volt, hogy tavasszal nehezen kelnek ki a kislibák. Befejezésül a Nyitramegyei Közlöny mindenkinek azt ajánlotta, hogy a hozzá közel állónak húzza meg a fülét. Ez a biztosítéka annak, hogy az illető a következő évben csupa jó hírt halljon - nos, ennél jobbat egy lap valóban nem is kívánhat. Dunaszerdahely Komenský utca 5872-11., Telefon: 0911/618 170 Munkanapokon nyitva: Hétfő: 9.00-12.00 I 13.00-15.00 Kedd: 9.00-12.00 I 13.00-16.00 Szerda: 9.00-12.00 I 13.00-15.00 Csütörtök: 9.00-12.00 I 13.00-15.00 Péntek: 9.00-12.00 I 13.00-15.00 Komárom Petőfi utca 22., Telefon: 035/770 20 09 Munkanapokon nyitva: Hétfő: 9.00-12.00 I 13.00-16.00 Kedd: 9.00-12.00 I 13.00-14.00 Szerda: 8.30-12.00 I 13.00-16.30 Csütörtök: 9.00-12.00 | 13.00-15.00 Péntek: 9.00-12.00 y/i W***U4, ASZTALI NAPTÁR MAGVAR ÉS RECEPTJEIVEL Érsekújvár Mihály bástya 4., Telefon: 035/644 41 62 Munkanapokon nyitva: Hétfő: 9.00-12.00 I 13.00-16.30 Kedd: 9.00-12.00 I 13.00-14.00 Szerda: 9.00-12.00 I 13.00-14.00 Csütörtök: 9.00-12.00 I 13.00-14.00 Péntek: 9.00-12.00 I 13.00-14.00 TÖBB MINT 200 RECEPT 152 OLDALON OLVASÓINKTÓL ÉS BOGÁR KRISZTINA, A VASÁRNAPI ASZTAL MUNKATÁRSÁTÓL ÚJ! - MÁR KÉRHETI A POSTÁKON IS! több mint 100 POSTAHIVATALBAN dél-szlovákia-szerte.
