Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-20 / 292. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. december 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Appok és gombák A gulyásszortírozó mesterséges intelligenciára várva VERES ISTVÁN E gyetlenegy dolgot mondjon meg nekem valaki. Miért van az, hogy minél fejlettebb a technika, annál bonyolultabb az életünk. Ezt kérdezte Ervin Bandikétól az erdőbe menet. Télen különösen szép az erdő, főleg ha hópokrócok takarják a fák közét - tette még hozzá Ervin. Miből gondolja, kedves kuzin, hogy fogunk mi ma gombát találni? - válaszolt kérdéssel Bandika, mint valami felkészült megváltó. Két okom is van, hogy ezt gondoljam, folytatta Ervin, az egyik, hogy korhadt törzseken, beteg ágakon ilyenkor terem a téli fülőke, melyet élénksárga színéről könnyű felismerni. A másik pedig, hogy van a telefonomban gombakereső app. Szótlanul ropogtak tovább bakancsaikkal a havon, időnként felfigyelve néhány szarvas-, illetve vaddisznónyomra. Ervin álláspontja egyre tarthatatlanabbá vált: okostelefonjának gombakereső appja nem hogy nem vezette el őket a fülőkékhez, de a frissítésektől meg a hidegtől úgy lelassult, hogy valószínűleg a száztizenkettőt sem tudja vele felhívni, ha történetesen megkömyékezi őket egy vaddisznó, illetve a fagyhalál. Használhatatlan és bonyolult, de legalább drága - csúsztatta pufajkája zsebébe a technika csodáját csalódottan Ervin. Sokkal rosszabb is történhetne velünk - próbálta nyugtami sorstársát Bandika. Például, hogy megkínálnak egy olyan gulyással, amelybe vad- és nem vaddisznó húsát is felhasználták, vegyesen. Amikor a vaddisznóhús után a sima malac húsa téved a kanalába, mintha egy teljesen más ételt enne, sokkal rosszabbat. Holott a gulyás úgy egészben rendben van, de ugye a vaddisznó húsa tartalmasabb, nem meglepő hát, ha az ember a könnyedebb, háziasított rokon húsára harapva csalódik. Talán kiszűrhetjük az ilyesmit az életünkből, ha hozzánk is eljut a mesterséges intelligencia, amit újabban mindenki emleget. V árom már - tekintett végig a szemközti hegygerincen Ervin. És azt hallotta, hogy Ferenc pápa szerint kattintásvadász oldalakra kattintani bűn? - törte meg a szélcsendet tíz-tizenöt fányi távolságból Bandika. Mert jómagam ezzel kicsit bajban vagyok. Tudvalevő ugyanis, hogy az internetes oldalak mindegyike azért születik, hogy kattintásokra sarkallja az olvasókat, nézőket, akármi. Az oldal, melyre senki nem kattint, elsorvad, megszűnik, üzemeltetője elégedetlen, szomorú lesz. Nyilván arra gondolt Ferenc pápa - próbált ismét életet lehelni telefonjába Ervin -, hogy azokra az oldalakra ne kat- tintsunk, amelyek álhíreket terjesztenek, félretájékoztatnak, és a szenzációkeltés, illetve a rémületgerjesztés trükkjeitől sem riadva vissza szerzik meg kattintásainkat, miközben nem adnak cserébe semmit, illetve ha mégis, a tartalom selejt. Meg hát vannak már álhír- felismerő appok is. Igen? És működnek is? Tudtommal igen, felelte Bandika. Akkor most már csak egyet nem értek, lehelt a tájba Ervin. Hogy akkor mi az appja f... ért nem ismeri fel a gombát, mikor azt az ember is könnyebben felismeri, mint az álhírt. MÁR MEGMONDTAM. IDÉN KARÁCSONYFA., JÖVŐRE AJÁNDÉKOK! (Ľubomír Kotrha karikatúrája) I 7 Nem úgy volt SÁNTA SZILÁRD ' A nemzeteknek - kivétel nélkül - megvannak a mítoszaik. Úgy tűnik, az emberi kultúra részét képezik. Azokra gondolok, melyekről a történészek már bebizonyították, hogy semmilyen valóságalapjuk nincs, mégis beépültek a köztudatba. Újra és újra elmesélik ezeket a tévhiteket, életben tartják őket. Közszereplőink is gyakran részt vesznek a mítoszteremtésben, de a médiának és az oktatási rendszerünknek egészen biztos oroszlánrésze van abban, hogy mítoszaink tovább élnek. Az egyes politikai kurzusok, irányvonalak képviselői pedig a saját ideológiai rendszerükbe beilleszthető hiedelmeket támogatják. Kinek fontos, hogyan történtek a dolgok valójában? A történészek egy csoportja igyekszik rámutatni, hogy a rögzült tévhitek pontatlanok, és szép dolog lehet hinni bennük, mégsem kerülnek az igazolható kategóriába. Személyes meggyőződés és hit ellen nehéz küzdeni, különösen akkor, ha valakinek a világlátásába, vagy egy nagyobb elbeszélésbe illik a mítosz. Az ilyen típusú megerősítés, visszaigazolás valóban rendíthetetlen tud lenni. Nem csoda, ha a nemzeti hagyományba illeszkedő „alapozó” mítoszokat leleplező történész könnyen célkeresztbe kerül. A történészeknek megvannak a fórumaik, ahol a történelmi igazság nevében felléphetnek. Csakhogy konferenciaelőadások, tanulmány- kötetek, vagy monográfiák a legritkább esetben jutnak el a nagyközönséghez. Sikeres vállalkozásnak mondható Hahner Péter történész 2010- ben indult könyvsorozata. A 100 történelmi tévhit - avagy, amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod... címmel indult sorozat rövid, olvasmányos írásaival sikerült olyan formát találnia, mellyel nagyobb olvasóközönséghez is utat talált. Az ismeretterjesztés hasonló formájára vállalkozott a kéthavonta megjelenő Denník N magazin legfrissebb számában három derék újságíró: Peter Morvay, Tomáš Gális és Roman Pataj. A Szlovák mítoszok összeállítás harminc, könnyen befogadható írást tartalmaz. A szlovákság eredetétől Csehszlovákia 1993-as szétválásáig nyúló válogatás a művelt olvasónak is tartogat meglepetéseket. Cirill és Metód, Svätopluk, Jánošík, Štefánik - megannyi fehér folt a közös emlékezetben. Bár a szerzők, forrásokra hivatkozva elmesélik, hogy Jozef Tiso nem mentett zsidókat és nem Václav Havel tette tönkre a szlovákiai fegyveripart, mégis motoszkál bennem a kérdés, vajon tényleg mindenki szeremé tudni, hogy volt valójában. A hétvégén megnéztem korunk egy legnagyobb meséjének legújabb részét, a Star Wars: Az utolsó jediket. Nem moziban, hanem ilyen névbitorló nachos szószos élmény szolgáltató központban. Az új főhős, Kylo Ren, a Birodalom főgonosza fénykardjával esik neki az űropera mítoszainak, fénykardjával akarja átírni a legendák életét. Mondanom sem kell: eredménytelenül. FIGYELŐ Kelet feló lefelé A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap a jogállamiság kelet-közép-európai helyzetével foglalkozott. A Kelet felé lefelé című írás kiemeli, hogy „a fiatal demokráciák Lengyelországtól Szerbiáig leromboljákjogálla- mukat, és az EU tétlenül nézi, hogyan vész oda hitelessége”. A lengyelországi igazságügyi reformmal kapcsolatban kifejti, Lengyelország nincs egyedül a jogállamiság kiüresítésével, elsőként Magyarország indult el ezen az úton, és a többiek követték. „Nem egyszerű, de sürgető az EU szerkezeti hibáinak kijavítása, és ennek részeként be kell vezetni, hogy ha egy tagállam következetesen megsérti kötelezettségeit, vagy leépíti a jogállamot, akkor a többiek egyszerű többséggel megbüntethetik, vagy akár ki is zárhatják” - írja a lap, hangsúlyozva: keserű lecke Európának, hogy a közösség alapját, ajogál- lamot kiüresítik, lerombolják, alig három évtizeddel azután, hogy Közép-Kelet-Európa polgárai megharcoltak érte”. (MTI) Dokumentumfilm a berlini merénylőről Anis Amri, hogyan lesz valakiből terrorista - ezzel a címmel készült film Olaszországban a 2016. december 19-i berlini gázolásos merénylet tunéziai elkövetőjéről. Amri 2011-ben Lampedusa szigetén lépett európai területre, és hat évvel később a milánói Sesto San Giovanni vasútállomáson lelőtték a rendőrök. Az olaszországi kereskedelmi hírcsatornákon vetített dokumentumfilm Anis Amri életének olasz- országi szakaszát kíséri végig. Ezzel egy időben a La Repubblica olasz napilap honlapja többrészes webfilmet közölt a tunéziai férfiről. A filmek december 23-ig láthatók, tavaly ezen a napon lőtték le őt az olasz rendőrök. A filmek arra keresik a választ, mi vezette Anis Amrit a berlini karácsonyi vásáron elkövetett merényletig, amelyben 12 személy veszítette életét. Hol radikalizálódott, milyen olaszországi háttérrel bírt, és hány hasonló terrorista lehet még Olaszországban? Lázadás, börtön A 24 évesen meghalt Anis Amri fiatalkorúként 2011-ben érkezett Tunéziából Lampedusa szigetére. Illegális bevándorlóként egy szicíliai migránstáborba került, ahol lázadásban vett részt, hatósági személyre támadt, és ezért több mint négy évet töltött olaszországi börtönben. Prédikátor A migránstábor olasz dolgozóinak visszaemlékezései szerint Anis Amri a táborban kitett feszületeket a feje tetejükre állította. A migráns- táborban az elsők között szervezte a muzulmán imatalálkozókat, maga is gyakran prédikált. Radikalizáló- dása az olasz börtönökben kezdődhetett, ahol szélsőséges rabtársai hatása alá került. Hatósági adatok szerint több mint ötszáz iszlamista rabot tartanak megfigyelés alatt az olaszországi börtönökben, akik közül több mint száz vall szélsőséges nézeteket, például ünnepel, ha több áldozatot követelő terrorista merényletről értesül. Terrorista Anis Amri 2015 májusában szabadult az olasz börtönből, megállt a közép-olaszországi Aprilia városában (ahol az idei marseille-i ké- selő, egy algériai férfi is élt), de júniusban már Németországban volt. Hamis olasz és tunéziai útlevél is volt nála, és nem kizárt, hogy Olaszországba is néha visszatért, mivel drogkereskedőként több olasz ügyfél száma is volt a mobil- telefonjában. A berlini merénylet után Franciaországon keresztül vonattal jutott vissza Olaszországba, először Torinóba, majd Milánóba a központi vasúti pályaudvarra. Innen éjszakai autóbusszal ment a Sesto San Giovanni állomásra, ahol két olasz rendőr rutinszerűen igazoltatta. Tüzelni kezdett rájuk, mire az egyik rendőr végzett vele. Holttestét családja augusztusban szállíttatta vissza Tunéziába. Alberto Nobili olasz ügyész tegnap zárta le a tunéziai terrorista ügyében indított nyomozást, megállapítva, hogy Amrinak nem voltak tettestársai Olaszországban. (MTI)
