Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-19 / 291. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. december 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 T ámadnak a „kultúrtrollok” Akiket a koncerten zavar a zene és a moziban a film Pink Floyd géniusza és korábbi frontembere, Roger Waters a zenekar egyik koncertjén a színpadhoz hívta a közönség egyik tagját, és leköpte, mivel az hangoskodásával zavarta a műsort. Az incidens még a 70-es évek második felében történt. Ha az öreg rocker hasonló módszerrel akarna rendet vágni egy mai koncerten, a végére valószínűleg egy csepp nyál sem maradna a szájában. Ma már általános jelenség, hogy egyesek csak azért járnak világsztárok fellépéseire, nem sajnálva a méregdrága belépőkre kiadott pénzt, hogy egy bejelentkezéssel meg egy szelfivel igazolhassák ottlétüket, felvágva ország-világ előtt: igen, nekik erre is futja, ezáltal is többek, értékesebbek másoknál. Aztán, miután már vagy húsz perce tarják maguk előtt a mobiljukat, s eközben magasról tesznek rá, hogy a mögöttük álló csak az éppen szemmagasságban levő, 13 cm átmérőjű kijelzőn keresztül nézheti a show-t, amiért egy kisebb vagyont fizetett, hamar elunják magukat, na meg a kezük is elfárad, így hát más elfoglaltság után néznek. Ilyenkor kezdenek ismét kígyózni a sorok a küzdőtéren felállított bárpultnál. A gyakran megszomjazó „zenebarátok” jó esetben ott is maradnak a koncert végéig, rosszabb esetben kezükben négy-öt sörrel teli műanyag pohárral tolonganak vissza az első sorokba, fellökve és nyakon öntve közben a közönség felét. Az alkohol aztán gyorsan megteszi a hatását, embereink egyre inkább ellazulnak, és hovatovább úgy érzik, egy kocsmába csöppentek, ahol csak a túl hangos zene zavaró egy kicsit, de azért végigdumálják, vagyis a hangerő miatt inkább végigüvöltözik az egész estét. Ha pedig valaki, aki netán éppen a zene miatt érkezett, rájuk szól, értetlenül bámulnak rá, vagy csak simán kiröhögik. Ezek a sörkoncertezők olyannyira , Jailturáltak”, hogy gyakran moziba is ellátogatnak. Ok azok (lányok és fiúk, tinik és középkorúak vegyesen), akik három giga-kukoricásdobozzal meg négy félliteres kólával megpakolva, 15—20 perces késéssel érkeznek a filmre, majd egész sorokat felállítva, világító mobiljukkal nézőtársaik szemét kiégetve még tíz percig a helyüket keresik. Itt is hamar elunják magukat, beszélgetnek, röhögéséinek, mobiloznak, további támadásokat indítva az ártatlan mozinézők retinája ellen. Azok ellen, akik - a ku- koricazabálók számára teljesen felfoghatatlanul - a filmért, a kultúrél- ményért jöttek. Sajnos, ők vannak kisebbségben, hacsak nem artmoziba látogatunk, melyek száma azonban a filmet élvező filmnézőkkel együtt vészesen megcsappant. A legutóbbi mozilátogatásom során - a legújabb Star Wars-filmet néztük meg a párommal, premier előtti vetítésen - azzal kellett szembesülnöm, hogy a tahóság újabb szintet lépett. Egyesek ugyanis szánt szándékkal trollkodták szét nézőtársaik moziélményét. A film legdrámaibb, „legbeleélősebb” pillanatait direkt hangos röhögéssel vágták gaj- ra, a legkevésbé sem törődve azzal, hogy többen is lepisszegik őket. Nehéz elképzelni, mi játszódik le azok fejében - ha egyáltalán van valami a fejükben -, akik csak azért váltanakjegyet egy filmre, hogy mások szórakozását tönkretegyék. Szomorú, de úgy tűnik, a fogyasztói jóléti társadalom és a tömegkultúra szükségszerű melléktermékei a trol- lok, akik ellen iszonyú nehéz harcolni a virtuális térben és a való világban is. Megrendszabály ozásukkal valószínűleg csak akkor kezdenek el komolyabban foglalkozni, ha miattuk csökken radikálisan a filmes, illetve a zenei események látogatottsága. Ez azonban egyáltalán nem biztos, atrollkodás ugyanis fertőző, és könnyen lehet, hogy pár éven belül a mozik és a koncertek nézőterét is egymást kukoricával dobáló vagy sörrel locsoló, hőbörgő zombik fogják megtölteni, végleg kiszorítva a kultúrát a kultúreseményekről. Kiegyensúlyozott állami költségvetés Eladósodva: csúcstartók lettünk GÁLZSOLT mmár a Szlovák Nemzeti Bank legutóbbi jelentése is megerősítette, ami eddig is sejthető volt: 2017-ben a szlovákiai háztartások lettek a legeladósodottabbak az egész kelet-közép- európai régióban. A jegybank novemberi pénzügyi stabilitási jelentése szerint a hazai háztartások adósságállománya idén júniusban elérte a bruttó hazai termék (GDP) 38 százalékát, ez régiós csúcs. Ráadásul ez egy nagyon gyors tempójú növekedés végeredménye. A GDP-arányos lakossági eladósodottság a válság előtt, 2008 közepén 19% volt, vagyis azóta - 9 év alatt - GDP-arányosan is megduplázódott. Abszolút értékben a növekedés nyilván még gyorsabb, és egyelőre nem látszanak a jelentős lefékeződés jelei. A jegybanki jelentés — amelyben sűrűn ragozzák a „rizikó” kifejezést- arra is felhívja a figyelmet, hogy Szlovákia az egész Európai Unió egyetlen tagországa, amelyben 2005 óta megszakítás nélkül nőtt a lakosság adósságállománya, sőt a növekedés tempója már évek óta nálunk a leggyorsabb az eurózónában és a régióban is. Hogy fogalmat kapjunk a helyzetről, íme, néhány adat: idén szeptemberig éves szinten csaknem hárommilliárd euróval nőtt a háztartási lakáshitelek állománya, a fogyasztási hiteleké pedig csaknem 600 millióval. A lakossági hitelállomány 13,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Semmi új, mondhatnák a szakértők, az éves hitel- állomány növekedése már hosszú ideje két számjegyű. Az ilyen lakossági eladósodás mellett az államnak gyors tempóban kellene leépítenie adósságát, hogy ellensúlyozza a háztartások hitelmámorát. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy a Fico-kormányok sorozatosan tologatják a nullszaldós államháztartás elérését (jelenleg 2020 a céldátum), és így az államadósság csak lassan csökken (és kizárólag GDP-arányosan, abszolút mértékben viszont tovább nő). 2008-ban Szlovákiát 28,5% államadóssági és 19% lakossági hitelállománnyal érte el a válság. Fennáll a veszély, hogy a válság következő köre csaknem kétszer ekkora adósságszint mellett csap le (az államadósság a GDP 51,8%-a volt 2016 végén). Az államnak így nem sok tere lenne fiskális ellensúlyozásra a közkiadások megemelésével. Az eladósodott háztartások és velük együtt a bankrendszer pedig komoly problémákkal néznének szembe. Most, amikor lassan a karácsonyfát is hitelre veszik, nem ártana emlékeztetni néhány alapdologra. A történelmileg rekord alacsony kamatok a jövőben megugorhatnak, ezzel emelkednek a hitelek törlesztőrészletei. Az ingatlanok értéke nem nő örökké, ha visszaesik, az adós háztartások és a hitelező bankok is komoly veszteségek elé nézhetnek (minimum ennyit tanulni kellett volna az előző válságból). Az állam elkezdhetne felelősen gazdálkodni, és sürgősen legalább a nullszaldós államháztartást elérhetné - ez már most meglenne, ha nem emelnék meg évek óta újra és újra a költségvetési kiadásokat az eredeti tervekhez képest. Persze, mindez inkább illúzió, a szereplők (egyszerű emberek, bankárok, döntéshozó politikusok) általában a történelmi tapasztalatok szerint nem megelőzni igyekeznek a válságokat, hanem felelőtlenül, semmit sem tanulva az előzőekből, mindig beleszaladnak a következőbe. Emellett a gyakorlatban láthatjuk az Európai Központi Bank (meg általában minden modem jegybank) válságellenes, gazdaságélénkítő politikájának következményeit. Miközben az eurózóna néhány gazdasága még alig-álig lábalt ki a válságból, számos országban már sikerült túlfííteni a növekedést. Például Szlovákiában újra pörög az ingatlanpiac, az ingatlanárak elérték a válság előtti szintet, Pozsonyban már fölötte járnak, csak közben megduplázódott a lakossági hitelállomány. A politikai elit meg megint nem használta ki reformokra azt a jegybanki áldást, hogy az állam gyakorlatilag ingyen jut kölcsönökhöz (az államkötvények minimális kamattal adhatók el). Szóval, a korábbi buborék kidurranását a jegybankok már megint úgy orvosolták, hogy fújtak egy másikat, egy még nagyobbat, a többi szereplő meg megint kollektív amnéziában örül ennek a lufinak. Róma ideges: Ausztria állampolgárságot ad a dél-tiroliaknak Fenntartással fogadta az olasz politika az új bécsi kormány bejelentését, hogy osztrák állampolgárságot akar adni a dél-tiroli németeknek. Dél-Tirol ma az Olaszországban található Alto- Adige tartomány. Az II Messaggero című római lap szerint Ausztria bejelentése „anakronisztikus, jogilag nem megalapozott, és politikai revansnak számít a szabad és határok nélküli Európában”. Az új ság hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű Alto-Adige lakosai már száz éve olasz állampolgárok. Az új osztrák kormány tervei szerint az észak-olaszországi Alto- Adige (melyet az első világháború után csatoltak Ausztriától Olaszországhoz) német ajkú lakosai osztrák állampolgárságot, így útlevelet is kapnának. A dél-tiroli német kisebbség főleg a közigazgatásilag önálló státuszú Bolzano (Bozen) térségében él. Ott a több mint félmillió lakos mintegy 70 százaléka német ajkúnak vallja magát. Az osztrák állampolgárságot emellett a rétoromán nyelv egyik dialektusát beszélő ladinok is megkapnák Bécs terve szerint. Ausztriában jelenleg gyakorlatilag nincs engedélyezve a kettős állam- polgárság, Olaszországban igen. Benedetto Dalia Vedova olasz külügyi államtitkár szerint az etnikai alapú állampolgárság súlyos következményekhez vezethet a szélesebb, balkáni térségben, területi követeléseket éleszthet fel, és aláaknázhatja az együttélést a multikulturális országokban. A baloldali Massimo D'Alema volt olasz kormányfő kijelentette, hogy Rómának határozottan kell fellépnie minden olaszellenes megnyilvánulással szemben. Mario Giro külügyminiszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy a dél-tiroliak osztrák állampolgárságát már Jörg Haider, az FPO néhai vezetője is felvetette, eredmény nélkül. Giro hozzátette, Róma továbbra is baráti párbeszédre törekszik Béccsel, abban a reményben, hogy ez az osztrák politika nem válik európai modellé. Mario Giro szerint Ausztria - korábbi bejelentéseivel szemben — a Brenner-hágót sem zárja le, mivel az olasz határ biztonságos, migránsok szerinte Szlovákiából és Csehországból érkeznek Ausztriába. Sandro Gozzi, az uniós ügyekkel foglalkozó olasz államtitkár a Twitteren azt írta, hogy az új osztrák kormánynak is tiszteletben kell tartania az európai migrációs politikát és a menedékkérők áthelyezését. Antonio Tajani az olasz köztelevíziónak úgy nyilatkozott, „fontos, hogy az osztrák kormányprogram ne úja elő az öxitet, vagyis az EU-ból való kilépést”. Hozzátette, hogy Sebastian Kurz osztrák kormányfőt Brüsszelbe várják. Tajani szerint a dél-tiroliak osztrák állampolgársága nem az enyhülést szolgálná. „Európának sok hibája van, de a nacionalizmusok kora lezárult” - mondta Antonio Tajani. (MTI) KACSINECZ KRISZTIÁN
