Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-16 / 289. szám, szombat

Tóth László tárcája a Szalonban 2017. december 16., szombat, 11. évfolyam, 50. szám Amikor Vladimír Mečiar még Claudia Schiffert emelgette. 1998 nyara, választási kampány. (Képarchívum) Megérteni Szlovákiát A három könyv segít abban} hogy megértsük a szlovákkérdést, miközben nem ad instant válaszokat A Denník N napilapot (N=nezávislý - füg­getlen) 2014-ben ala­pította a Sme napila­pot elhagyó újságírók csapata. Az új projekt életképesnek bizonyult a piacon. Idén bővítet­ték a portfoliót, könyvkiadásba kezdtek. Eddig négy könyv jelent a gondo­zásukban, ebből az első hármat re- cenzeáljuk. Indoklásul azt hoznánk fel, hogy a választott három kötet remekül párbeszédbe léptethető egymással; mindhárom hozzájárul ahhoz, hogy jobban értsük Szlo­vákiát, a szlovákkérdést. A szerzők olyan kérdéseket tesznek fel, me­lyekre nincsenek instant válaszok. Éppen ezért izgalmas szövegek, a modern Szlovákia nagykorúvá vá­lásáról és kisiklásairól szóló fontos, okos könyvek. Még egyszer, utoljára A szlovákok élő lelküsmeretével, Fedor Gállal beszélgetett Karol Sudor újságíró. Gál élete nyitott könyv: cikkek, interjúk, könyvek, dokumentumfilmek rögzítették és magyarázták e kalandos életút kanyarjait. Egyetlen feltétellel állt - talán valóban utoljára - kötélnek: hogy a könyv nem őt fogja fényez­ni, nem dicshimnusz lesz. Nem igazán hiszek a sorsban, de ha valaki, úgy, mint Fedor Gál, egy koncentrációs táborban jön a világ­ra, akkor ez a tény az egész életét meghatározza. A beszélgetőkönyv szigorú kronológiát követ, Karol Sudor igyekszik kordában tartani a nagy dumás interjúalanyt. A gye­rekkortól az időskori bölcsességekig húzódó ív alkotja a könyv gerincét. Ne egy szigorú kérdezz-felelek lo­gikájú párbeszédet képzeljünk el, hanem igazi beszélgetést. Sudor egyszerre felkészült profi, aki irá­nyítja a beszélgetést, és figyelmes, érzékeny társ. A bársonyos forradalom idején nevezték Gált a barátai ördögnek. A csúfoevet égő tekintetével, ren- dezeden szakállával, hanyag öltö­zékével és állandóan parázsló ciga­rettájával érdemelte ki. Szuggesztív személyisége és izgága, nyughatat­lan természete minden élethelyzet­ben megmutatkozott, konfliktusok és barátságok sokasága rá a bizonyí­ték. A legnehezebb helyzetekben is próbált következetes maradni. Valóban nem csupán egy bátor, cselekvő ember ünneplése a könyv, hanem olyan, amelyben a rossz döntések és csalódások az élet fő­vonalához tartozó eseményekként értelmeződnek. (Cseh)Szlovákia történelme 1945-től napjainkig Fe­FEDOR GÁL EŠTE RAZ A NAPOSLEDY KONIEC' PRÍBFHt dór Gál értékrendjén átszűrve jele­nik meg. Külön teljesítmény, hogy sikerült szóra bírni Gál feleségét, a nyilvánosság elől elzárkózó mese­írót, Irena Gálovát. Legvégül a ba­rátok nyilatkoznak: Fero Guldan, Peter Pöthe, Peter Zajac, Stefiin Hríb és Eugen Gindl. A könyv Fedor Gál-kezdőknek kö­telező olvasmány, a középhala­dóknak és haladóknak az újra el­mondott, újrarendezett történetek jelenthetnek megerősítést abban, hogy próbáljuk megérteni a más­képp gondolkodókat, soha ne féljünk kiállni igazunk mellett és másokért, az elesettekért és a gyen­gébbekért. Karol Sudor: Fedor Gál Ešte raz a naposledy (Koniec príbehu — Rozhovory s Karolom Sudorom). N Press, 2017. 295 oldal. A közöny színeváltozása A három könyv közül Martin M. Šimečkáé számomra a legszemé­lyesebb. Az egybegyűjtött rövid írások gondolatisága, makacs meg­érteni akarása szinte szétfeszíti a karcsú kötetet. Šimečka 1990-től 1997-ig az Archa Kiadó vezetője, 1997-től a Domino fórum hetilap főszerkesztője egészen 1999-ig, majd ezt követően a Sme napi­lap főszerkesztője volt 2006-ig, innen a cseh Respekt hetilaphoz távozott, ahol 2008-ig főszerkesz­tő. 2016 novemberétől a Denník N-nek ír. Idén ötvenéves. A szlovák társadalomban a kö­zöny, a nemtörődömség, az apátia, az érzéketlenség eltérő megjele­nési formáinak történeteként is olvashatjuk a könyvet, vagy olyan történetként, amely a szlovák poli­tikai nemzet születését beszéli el. A kommunisták uralma, Mečiar ha­talomra kerülése, a nacionalisták megerősödése mind valamilyen formában a közönyös magatartás eredménye, ami a rossz szövetsége­MEDZI Martéi M ŠfmeSo + SLOVÁKMI STRUČNÉ OCJNY ĽAHOSTAJNOSTIOO OUDČCKA K FKXM ALEBO AKO SOM SA STAL VLASTENCOM se. A szerző a megélt, személyessé tett történelmen keresztül igyek­szik megérteni Szlovákiát. Kritikai észrevételei pontosak, kérdéseivel a legérzékenyebb pontokat is meg­találja. Két alkalommal is „az ál­lam ellenségének” nyilvánították: először a kommunisták, később Vladimír Mečiar országában. Úgy véli, a Mečiar elleni összefogás ve­zetett el a politikai nemzet kiala­kulásához, melynek a szlovákiai magyarok is részévé váltak. A rendszerváltást követően Juraj Spitzer tette föl azt a kérdést, hogy van-e elképzelésünk arról, milyen Szlovákiát szeretnének. Akkor a horizonton homályos kép derengett a társadalom előtt, a nacionalisták pedig gyorsan be­jelentkeztek a ködgépeikkel. Az­óta a kép valamelyest tisztult, de a špitzeri kérdést időről időre föl kell tenni, még ha az új generáci­óknak az az érzése támad is, hogy- Peroutka kifejezését használva- örök újrakezdés a demokrácia építése. Simečka empátiával ír a szlovákiai magyarokról. Megkapó az a rész, amikor a magyar osztálytársairól ír, akik igyekeztek láthatatlanok­ká válni, megérti félelmeiket, komplexusaikat. O is sokszor élt kitaszítottként, kisebbségben, de azt írja, az más helyzet volt, mivel az a saját választása volt. Olyan társadalomban szeretne élni, melyben a kisebbségek is szabadnak érezhetik magukat. Az utolsó, legterjedelmesebb írásban a természetbe elvonult szerzőt látjuk. Szó szerint a vadonba von­tatta a lakókocsiját (maringotka), ahol a társadalomtól elvonultan töpreng, jelen és múlt metafizikus összekapcsolásán, természet és kultúra találkozásán. Martin M. Šimečka: Medzi Slovákmi (Stručné dejiny ľahostajnosti od Dubčeka k Ficovi alebo ako som sa stal vlastencom). N Press, 2017. 158 oldal ödkíaf prišiel a ako je možné, že sedí v parlamente KOHLÉBA Ki az a Kodéba? A Kodeba-jelenségről számtalan jegyzet, riport, tanulmány stb. je­lent meg, melyek a jelenséget hol szőkébb, hol tágabb kontextusban próbálták meg értelmezni. Dániel Vražda, a Denník N újságírója arra keresi könyvében a választ, honnan indult Kodéba, miért lett sikeres, és milyen tervei vannak Szlovákiával. Ahhoz, hogy a demokratikus rend­szer szimpatizánsai hatékonyan fel tudjanak lépni a szélsőjobbos, rendszerellenes figurákkal és moz­galmakkal szemben, először is meg kell érteniük a motivációjukat, céljaikat és módszereiket. A könyv ehhez nagy segítséget nyújt. A szocialista építészet egyik legel- szúrtabb projektje, a besztercebá­nyai Sásová lakótelep, ahová tizen­nyolcezer lakost zsúfoltak be. Ide született a kis Marian 1977-ben. Katonatiszt édesapjától kaphatta az egyenruhához, a rendhez, az autoritáshoz való vonzódást. A ko­rabeli visszaemlékezések szerint Marian kimaradt a lakótelepi ban­daháborúkból, a volt diáktársak és szomszédok fejében csöndes, sze­rény, jó tanuló fiú képe él. Politikusi karrierjét a 2007-ben megszűntetett Szlovák Testvériség­ben (Slovenská pospolitosť) kezdte, aránylag későn, 2003-ban. Korán bebizonyosodott, hogy igazi vezér típus, hamarosan a polgári társulás, később a párt vezetője lett. Politi­kusi színrelépése óta igazi vezérként lép fel, aki nélkül a társai önállóan nem cselekednek. Magyar- és zsidóellenessége, va­lamint a Tiso-féle fasiszta Szlová­kia föltámasztásának gondolata nem hozta meg a kívánt áttörést, pártja sorra megbukott. A szer­ző szerint kulcsfontosságú volt a 2008-as csehországi út, mely során Litvínovban találkozott a cseh szél­sőjobboldaliakkal, akik „a fehéreket próbálták megvédeni a cigányok­tól”, s nagyszabású összecsapásra készültek a rendőrökkel. Kodéba itt figyelte meg, ahogy a tömeg a szél­sőjobbosok oldalára állt. Talált egy olyan témát, és nyelvet - „az élős­ködő cigányokkal” történő kivéte­lezést —, melynek fölhasználásával az államot, a rendszert támadhatta. E fordulat is vezetett a Mi Szlováki­ánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko, ĽSNS) megalapításá­hoz, a zöld egyenpólók elterjedésé­hez, egy újracsomagolt rasszizmus politikai sikeréhez. A könyv végigvezet a 2013-as megyei választások történésein. Bemutatja Besztercebánya megye sötét korszakát, amikor kigyúrt, ko­pasz testőrök tartották rettegésben a hivatalokat, fegyveresek őrizték az egyre nagyobb üldözési mániában szenvedő megyeelnököt. Rámutat a párt orosz kapcsolataira. Az inter­net bugyraiban túrva föltérképezi a párt aktív és tömeget mozgósító Facebook-kommunikárióját Az olvasó valószínűleg hálásan fogad­ta volna, ha a fejezeteket fotó-ösz- szeállítás kísérte volna. Végül terítékre kerül az is, hogy a párt parlamenti politizálása, miként teszi hiteltelenné a rendszerellenes kritikát Nagyon sok érintettet, szimpatizánst, ellenfelet, elemzőt szólaltat meg és idéz a szerző. Az így kapott kép összetettebb lesz, azon­ban a szerző a háttérbe húzódik; be­számol, tudósít, az olvasó pedig szé­pen összeilleszti a részeket. Fontos, hogy távol áll tőle a mitizálás és a heroizálás. Kiderül, mi történik, ha a politikai elit egyszerűen lemond a régiókról és nem figyel az állam­polgárok mindennapi gondjaira. Arra int, hogy Kodéba elég fiatal és kitartó ahhoz, hogy még hosszú évekig politizáljon, ezért meg kell értenünk a jelenséget. A könyv pe­dig erre kiválóan alkalmas. Dániel Vražda: Katiéba (Odkiaľ prišiel a ako je možné, že sedí v parlamente). N Press, 2017. 207oldal. Sánta Sziláid

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents